Játékos feladatok a Testrészek mesesorozat fejezeteivel: Kéz

Írta Dátum 2017. 04. 27. beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, gyerek mondókák, gyermeknevelés, készségfejlesztés | 0 hozzászólás

Az elmúlt héten a Láb és kéz kötet kapcsán a lábunkkal játszottunk és ismerkedtünk. A testrészes játékokat folytatva, ezen a héten a kéz a téma. A kéz a Testrészek mesesorozatunk első kötetének a második testrésze, rögtön a láb után. A kéz talán a legfontosabb testrészünk, hiszen gondoljuk csak végig egy napunkat, hogy mennyi mindenre használjuk a kezünket. Gondolkodj közösen a gyermekeddel!  Rögtön ébredés után kitakarózunk, megmosakszunk, felöltözködünk – ez mind elképzelhetetlen lenne a kezünk segítsége nélkül. Utána megreggelizünk, amikor is a kezünk juttatja el az ételt a szánkba. Fogat mosunk. Felvesszük a cipőnket és elindulunk. Útközben ajtókat, kapukat nyitunk, liftgombot nyomunk, kilincseket fogunk, járműveken kapaszkodunk.   Gyakorlatok a kézzel: Próbáljatok meg hátratett kézzel játszani, vagy a kéz segítsége nélkül enni! Beszéljétek meg a tapasztalataitokat!    Beszélgessetek róla: Az óvodában mennyi mindenhez használjuk a kezünket? Kérdezd meg tőle, hogy vajon anya, apa, mit tenne a munkájában, ha nem tudná használni a kezét?  Hogyan tudjuk fejleszteni a kezünket?  Kérdezd meg gyermekedtől, hogy mit szeret csinálni a kezével! Pl. Szeretsz rajzolni, festeni, kötni, alkotni, tésztát gyúrni, gyurmázni, hajtogatni, varrni, dobni? Jó tanács: Amit a kezeddel szívesen csinálsz, arra szánj tudatosan időt. Fejleszd abban a tevékenységben a kezedet és figyeld, ahogyan egyre ügyesebb leszel! A főzés is kezünkkel végzett tevékenység, és abban is egyre ügyesebbek leszünk idővel. Fontos, hogy szeressük azt, amiben fejlődni szeretnénk, mert különben nehéz motivációt gyűjtenünk a fejlődésre.   Jobb vagy balkezesek vagytok? Ha jobbkezesek, próbáljátok meg fejleszteni a bal kezeteket, és fordítva. Kérd meg gyermeked, hogy rajzoljon valamit az ügyesebbik kezével, és utána próbálja meg ugyanazt a másik kezét használva is lerajzolni. Ugye, milyen nehéz? Ne adjátok fel, hanem rajzoljátok le még kétszer egymás után. Észrevettetek változást, javulást?    Tapsoljatok együtt ritmusra!  Tapsolj egy ritmust, amit utánozzon gyermeked. Egyre bonyolítsd a ritmust, majd cseréljetek szerepet! Választhatsz egy verset is, aminek a ritmusát letapsolod.    Például:  Háp! Háp! Háp! – tá, tá, tá,  Jönnek a kacsák! – ti, ti, ti, ti, tá,  Hű, de éhes, hű, de szomjas – tá, ti, ti, ti, tá, ti, ti, ti,  ez a társaság! – ti, ti, tá, ti, tá   Bú! Bú! Bú!  Boci szomorú!  De hogy feszít tyúkjai közt a Kukorikú!    Röf! Röf! Röf!  Orra sárba döf:  sonka-lábán Kucu néni  fürödni döcög.  (Részlet Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny c. verséből ) Beszéljétek meg, mit jelentenek ezek a szólások:  – Ég a keze alatt a munka.  – Ragad a keze. – Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.  – Meg van kötve a keze.  – Mossa kezeit.    Dalok:  Csip-csip csóka, vakvarjúcska,  Komámasszony kéreti a szekerét,  Nem adhatom oda, tyúkok ülnek rajta,  Hess, hess, hess, hess, hess, hess, hess.    Süti-süti pogácsát,  Apának, anyának,  Kedves kis bogárnak.    Előre jobb kezedet, utána hátra.  Előre...

Olvass tovább

Játékos feladatok a Testrészek mesesorozat fejezeteivel: Száj 

Írta Dátum 2017. 03. 30. beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, fejlesztés, mesekönyv, szókincsfejlesztés | 0 hozzászólás

A Testrészek mesesorozat második kötetében a szemmel és a szájjal ismerkedünk. Miért éppen e két testrész? Valahogy nekem ezek úgy összetartoznak, mint a kéz és a láb, amelyek az első kötetbe kerültek bele. A kéz és a láb a két legfontosabb végtag, a szem és a száj pedig a fejen lakó, talán legfontosabb érzékszervek. S hogy miért annyira fontosak? Mit tudnak, és mit tesznek hozzá az érzékeléshez? Ezt legkönnyebben úgy tudhatjátok meg, ha vagy kiiktatjátok őket (mondjuk bekötött szemmel igyekeztek egy feladatot végrehajtani) vagy (mint Móna a mesében) csak arra az érzékszervre hagyatkozva próbáltok meg egy darabig működni.  A szájjal már nehezebb végrehajtani egy ilyen kísérletet:  Mi lenne, ha csak szánk lenne?  Folyton ennénk, vagy beszélnénk – gondolhatnánk. De mi mindent csinál még a száj? Beszélgessetek róla! Mire használjuk a szánkat? Gondoljuk csak át! 1. Evés Azt már könnyebb kipróbálni, hogy milyen úgy enni, ha abban csak a szánk vesz részt. Ha gyermeked szívesen próbál ki új dolgokat, akkor végezd el ezt a kísérletet vele:  Kösd be a szemét, kérd meg, hogy tegye hátra a kezét, és etesd te úgy, mint baba korában. Kérd meg, hogy figyelje meg saját magán, hogy milyen érzései keletkeznek közben. Nem látja az ételt, nem tudja megszagolni, de még az adagokat sem maga szabályozza. Ugye milyen jó, hogy már tudunk magunk enni?  Ha elég bátor vagy és szeretsz gyermekeddel játszani, cseréljetek szerepet! Kösd be a szemed, etessen most ő és te figyelj a közben keletkező érzéseidre. Biztos vagyok benne, hogy nagyon vidám étkezésetek lesz. Persze nem árt előtte szalvétát tenni a nyakadba!    2. Beszéd  Ha kisbabákhoz beszélsz, megfigyelheted, hogy ők beszéd közben a szádat figyelik. Azt próbálják ellesni tőled, hogyan formálod a szavakat, hogyan jönnek azok a szádból ki. Ezért a SzóKiMondóka játékcsomagok kisfilmjeiben megmutatjuk a beszélni most tanuló gyermekeknek közelről is, hogyan formálódnak ezek a szavak. Amit, mint szülő tehetsz a gyermeked beszédfejlődése érdekében az az, hogy minél többet beszélsz hozzá úgy, hogy közben címkézel mindent, úgy ahogy anya teszi Marcival séta közben például: ,,Anya útközben végig mutogatott Marcinak. Mónát is így tanította meg beszélni: mindent megnevezett, ami csak szembejött velük.” A címkézéshez hasonlóan a képek mellé odakerültek könyveinkbe a tárgyak nevei, amiket Marci útközben látott. Ha gyermeked most tanul beszélni, mondasd ki vele te is a tárgyak neveit. Így nem csak tőled hallja, de leírva is látja és maga is kimondja, több érzékszerven keresztül ismerkedik a szavak jelentésével.     3. Ének  A mesében Anya dallamot is tud ahhoz a mondókához, amit a lányok a játszótéren mondanak és meg is tanítja nekik a dalt. Ha nem ismered, a kötet végén a kották segítenek abban, hogy el tudd énekelni. Az éneklés (és a mondókák) fontosak a beszédfejlődés szempontjából is, de az önkifejezésben és a...

Olvass tovább

Fejlesztési területek: beszédfejlesztés, mozgás, gondolkodás, érzelmi-szociális képesség

Írta Dátum 2016. 05. 5. beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, fejlesztés, gyerek mondókák, készségfejlesztés, olvasás, szókincsfejlesztés, zenei nevelés | 0 hozzászólás

A gyermekek fejlődését négy területre bonthatjuk le: gondolkodás, mozgás, beszéd és érzelmi-szociális képesség. Sok fejlesztéssel foglalkozó szaklap, betegségek, rendellenességek leírására létrejött tanulmány használja ezt a négyes felbontást. Valamint előszeretettel fogalmazzák meg fejlesztési programjaikat az óvodák ezen területek mentén is. Egyetértés mutatkozik tehát abban, hogy e négy terület alapján meg lehet fogalmazni a gyermek képességeit, és új célokat lehet felvázolni a személyiség egészének fejlesztése szempontjából.  Nem véletlen tehát, hogy mi is ezt a felbontást alkalmaztuk, amikor a 2-6 éveseknek szóló SzóKiMondóka fejlesztőjáték kialakításán dolgoztunk. Ebben a négyes felosztásban megtaláltunk mindent, amit játékcsomagunkba be szerettünk volna építeni. Így a SzóKiMondóka játékcsomagok használatával ezen négy terület mentén fejleszthetik a szülők gyermekeiket. Beszédfejlesztés Játékainknak beszédfejlesztő szerepe talán a legegyértelműbb a négy terület közül. Hiszen, ahogy mindig is mondjuk, mi a szavakkal szeretünk játszani mindenféle módon. A dobozban található szókártyák kimondatják a gyermekkel a szavakat, gyakoroltatják a jelentésüket. Az interaktív kisfilmben szereplő dalok, mondókák gyakori használata is a beszédfejlesztést erősíti, hiszen hatásukra kialakul a belső ritmus, ami a beszédfejlődés alapja. A játékcsomagban található mesekönyv a közös, ölbéli olvasást teszi lehetővé, ami akár történhet úgy is, hogy a kiemelt szavakat a gyermekek mondják ki, a szó mellett megjelenő kép alapján. Így a gyermekek ismerkednek az olvasás lényegével, ahogyan az egymás után következő szavak értelmes mesévé állnak össze. Ez átvezet minket a következő területre, ami a beszéddel szorosan összefügg, de attól függetlenül is működik: a gondolkodás területe. Gondolkodás A szókártyák használata vagy a szavak felfedezése a filmben egyértelműen ezt a területet is erősíti. Valamint ide sorolnám a kisfilmben szereplő kísérleteket is, ahol a különböző fizikai törvényszerűségekkel ismerkedünk játékosan. A most megjelent Család című fejezetben például hidat építünk. Mozgás A mozgás nélkülözhetetlen a kicsik számára, ezért építettük be az eljátszós mondókákat, mozgásos dalokat minden fejezetbe, amelyek segítik a tartalmak beépülését, és vidám közös együttlétekre ad alkalmat. Ez pedig az utolsó területre visz át minket, ez pedig az érzelmi-szociális fejlődés. Érzelmi-szociális képesség A szavakkal való játékon túl, talán ez a legfontosabb tulajdonság, ami megkülönbözteti a SzóKiMondóka játékait másoktól. Játékunk nem működik úgy, hogy magára hagyod a gyermeked a játékkal. Hiszen kettőtök kapcsolatára épül, általad tanul, közösen játszotok és szórakoztok és ezzel érzelmileg is fejlődik gyermeked, szociális képességei is erősödnek. Az Óvoda fejezet szavai közé például a KÉREM – KÖSZÖNÖM gyakorlását építettük be, de a köszönés, a párbeszéd, a tartalmas együttlétek minden fejezet fontos alkotóelemei a felhasználás során. Így tehát ha egyszerre szeretnéd fejleszteni beszédét, mozgását, gondolkodását, szociális érését gyermekednek akkor ajánljuk neked játékcsomagjainkat, amelyek mindegyike kiegészül egy útmutatóval, amiben több ötletet is találsz további értelmes és szórakoztató elfoglaltságokra...

Olvass tovább

Gyí, paci, paripa – mozgásos mondókák

Írta Dátum 2016. 02. 5. dalok, együtt töltött idő, gyerek mondókák | 0 hozzászólás

A SzóKiMondóka játékcsomagjainak szerves részét képezik a mozgással kísért mondókák, amelyek a beszédfejlesztés mellett a mozgáskoordinációt is elősegítik. A mozgás emellett hozzásegít ahhoz, hogy gyermekünk és mi is könnyebben megtanuljuk ezeket a dalokat, mondókákat. Gyermekeink nem csak a mondóka ritmusát élvezik, hanem a mozgással járó mondókák örömet is okoznak. Miközben közelebb kerülünk egymáshoz, kapcsolatunk mélyül. De nem csupán a szülő joga és kiváltsága a mondókázás – mivel rövid idő alatt megtöri a jeget köztünk és a kicsi közt – remekül alkalmas a nagyszülők bevonására, a nagybácsik, nagynénik, ritkán látott rokonokhoz fűződő kapcsolat elmélyítésére is.  A lovagoltató mondókák nagy kedvenceink: A gyermek az ölünkbe ül, derekát megfogjuk, lábainkat pedig fel-le mozgatjuk a mondókát ismételgetve egyre gyorsabban. Gyí, paci, paripa, Nem messze van Kanizsa, Odaérünk délre, Libapecsenyére. A ritmusnak nagy szerepe van a beszéd kialakulásában. Ezt a belső ritmust erősítik a mondókák. Mozgással kísérve pedig még erőteljesebb a hatás, hiszen több érzékszerven keresztül érkezik gyermekünkhöz az információ. Ezért párosítunk a szavakhoz mi is mozgásokat a SzóKiMondókánál: Hol a szád? illetve vonunk be több érzékszervet a kisfilmeken keresztül (látás, hallás, beszéd, mozgás, tapintás). Íme, egy mondóka a Család fejezetből (megjelenés: 2016. április 7), amivel lehet gyakorolni a testrészeket, jobb és bal kezünk megnevezését. A mondóka alatt a szóban forgó testrészek megmutatása a feladat:  Ez a szemem, ez a szám, Ez pedig az orrocskám. Jobbra-balra két karom,  Forgatom, ha akarom.  Két lábamon megállok,  Ha akarok, ugrálok!  Másik nagy kedvencünk az orr-összedugós mondóka. Orrainkat összeérintve jobbra-balra mozgatjuk a fejünket a gyermekével ellentétes irányba, az utolsó sorra kétszer olyan gyorsan, mint előtte:  Én is pisze te is pisze,  gyere pisze,  vesszünk össze!  A csikizős mondókáknál viszont nincsen jobb. Ez a mondóka alkalmat ad arra, hogy ujjunkkal barangoljunk a kicsi testén, kitapasztalva, hogy hol a legcsikisebb:  Kerekecske dombocska,  Itt szalad a nyulacska. Erre szalad, itt megáll,  itt egy körutat csinál.  Ide bújik, ide be, Kicsi gyerek ingébe!  Az én gyerekeim imádják a csikiharcot, ami abból áll, hogy mindenki mindenkit csikiz, ahol ér. Egy dologra kell csak figyelni, hogy ne vaduljon el a játék, ami három gyermekkel nálunk gyakran megesik.  És ami már a három hónapos kislányomat is hangos kacajra fakasztotta, és teszi azóta is, rendületlenül:  Ákom-bákom házikó (ujjainkkal lefele vándorlunk a lábán)  Mi ez? (megszagoljuk a baba lábát)  Büdi lábikó! (elfintorodunk)  A vicces arckifejezés, az undor – amit nem gyakran lát az arcunkon, és szokatlan is számukra -, mindig megnevetteti a gyerekeimet. 7 éves Zoé lányom 3 hónapos korától, egészen a mai napig imádja ezt a mondókát. Nem tudnék még egy olyan viccet, tréfát, időtálló humort mondani, ami felvenné ezzel a versenyt.  Ha tetszett ez a bejegyzés és érdekelnek további ötleteink, híreink a készségfejlesztés, olvasás előkészítés, a magyar kultúra megőrzése,  a közös játék során témákban ITT feliratkozhatsz a...

Olvass tovább

Dalra fel anyukák, apukák! 

Írta Dátum 2015. 12. 3. dalok, Egyéb, együtt töltött idő, fejlesztés, zenei nevelés | 0 hozzászólás

A mondókák, dalok fontosságáról és kiemelt szerepéről a beszéd fejlesztésében már sok szó esett itt. Amennyit csak tudtok, mondókázzatok gyermeketekkel és énekeljetek együtt, ha egy mód van rá. Mialatt együtt énekeltek, zenei önkifejezése fejlődik, bátrabb, magabiztosabb lesz, amitől majd később, az életben is könnyebben szólal meg és próbál ki számára ismeretlen helyzeteket. Ehhez csak az kell, hogy osztatlan figyelmet kapjon tőled és támogatást, hogy amit csinál, az jó. Akkor is, ha nem találja el a hangot, hidd el, az most mellékes. Majd az énektanár kijavítja, te örülj annak, hogy próbálkozik. Talán azért nem merünk mások előtt énekelni mi sem, mert valaki, valahol elhitette velünk, hogy nincsen jó hangunk. Nos, az éneklés tanulható és inkább képesség, mint adottság. És mint ilyen, gyakorlással fejleszthető. Gyakoroljatok hát együtt, erre valók a közös éneklések, mondókázások. Ha pedig zenére énekeltek, az megkönnyíti a tanulást, gyakorlást. Adunk is néhány példát az Óvoda fejezetből ITT. Dalra fel anyukák, apukák!  Amiről még korábban nem írtam, az a mondókák, dalok szerepe az idegennyelv tanítás során. Nem véletlen, hogy a gyerekek angolóráján is kiemelt szerepet kapnak a dalok és a mondókák, hiszen általuk megjegyezhetővé válnak a szavak, játékossá a kifejezések. Gyermekkorom angolóráiból is szinte csak a dalok maradtak meg – de azok sokáig. Ez is igazából csak a dalok, mondókák beszédfejlesztő funkcióját bizonyítja.   Minél több külső inger vagy impulzus éri a babákat és a kisgyermekeket, annál több szinapszis kapcsolat jön létre az agyában, melynek következtében az agy jobban fog differenciálódni. A beszéd, a dal, a mondóka egy nagyon jó formája a stimulációnak: ritmusos, könnyen megjegyezhető, élvezetes, biztosítja az összpontosítást, a gyermekre irányuló figyelmet és fejleszti a beszédet, stimulálja az agyat – és egymásra hangol minket, érzelmi kapcsunk is erősödik általa. Éppen ezért építettük bele mi is a dalokat, mondókákat a SzóKiMondóka játékcsomag sorozatába. A most készülő Család fejezet mesekönyvébe pedig már a szöveges kottát is megtaláljátok majd! Ha tetszett ez a bejegyzés és érdekelnek további ötleteink, híreink a készségfejlesztés, olvasás előkészítés, a magyar kultúra megőrzése,  a közös játék során témákban ITT feliratkozhatsz a...

Olvass tovább