Víz, víz, víz, tiszta víz

Írta Dátum 2017. 10. 13. anyanyelvmegőrzés, beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, fejlesztés, gyermeknevelés, készségfejlesztés, kétnyelvűség, környezeti nevelés, magyar kultúra, olvasás, szókincsfejlesztés, zenei nevelés | 0 hozzászólás

Víz, víz, tiszta víz Annyira boldog vagyok, hogy hamarosan megjelenik a SzóKiMondóka 6 részes játékcsomag sorozatának a második része: a Víz. A Család fejezet után, ezzel a fejezettel már elkezdjük a természettel, a természeti elemekkel való ismerkedést. Alapvetően a SzóKiMondóka célja (a beszédfejlesztésen, szavakkal való ismerkedésen és olvasóvá nevelésen túl) a természeti ismeretek terjesztése. Hiszen “csak amit ismerek, azt tudom szeretni és amit szeretek, azt tudom védeni” – tartja a mondás. A környezeti nevelést nem lehet elég korán kezdeni, az a legjobb, ha egész kicsi korától azt tanulja a gyermek, hogy nem szemetelünk, az erőforrásainkkal okosan bánunk és vigyázunk a növényekre, állatokra. Nos, ebben a hatalmas feladatban szeretne nektek segíteni a SzóKiMondóka.  Hogyan?  A vízzel ismerkedve bemutatjuk, hogy mire használjuk otthon a vizet. Megnevezzük, megmutatjuk, majd egy ponton a filmben visszakérdezünk: a gyerekek a képsorok alapján kimondják, mi mindenre használjuk a vizet. A képeken látunk mosógépet ruhákkal forogni, Milánt inni, fürödni, apát mosogatni, Mártát kezet mosni, anyát főzni, stb. Sokszor nem is tudatosul bennünk, hogy mennyi mindenhez kell a víz, amíg ki nem kapcsolják valami szerelés miatt – akkor jövünk rá igazán, hogy milyen nehéz az élet nélküle. A SzóKiMondóka filmjei segítenek a gyerekekben a természeti erőforrásokat tudatosítani most, hogy még rendelkezésre állnak, annak érdekében, hogy értékeljük, és védjük, amink van, s még sokáig megmaradhassunk ezen a Földön.  De nem állunk meg a víz otthon betöltött szerepénél, hanem kilépünk a természetbe és körülnézünk, hogy odakint hol találkozunk vízzel. Az eső a víz egy nagyon fontos megjelenése, nélküle nem tudnának a növények létezni. Víz kell ahhoz, hogy a növények szép nagyra nőjenek, hogy minket táplálhassanak.  Ehhez egy esős dalt is tanulunk, amit lehet a kertben énekelgetni, esőt kérve:  Esik az eső,  Hajlik a vessző,  Haragszik a katona  Mert megázik a lova  Ne haragudj katona,  Majd kisüt a napocska, Megszárad a lovacska.   Ess, eső, ess Holnap délig ess,  Az én kicsi báránykámnak  Jó legelőt vess! Tarján Veronika gyönyörű éneke és Szász Márk Boka mesés aláfestő zenéi teszik még teljesebbé a SzóKiMondóka zenei élményét.  A természetben azonban nem csak az esővel ismerkedünk meg, hanem megvizsgáljuk még milyen előfordulási formái vannak a víznek. Télen például megfagy és jéggé válik. A hó is vízből van, ami télen, sok örömöt okoz a kicsiknek, hiszen lehet vele hógolyózni, rajta szánkózni és belőle hóembert építeni. A jégen pedig korcsolyázni lehet. Otthon is készíthetünk jeget, ezt apa mutatja be nekünk: jégkockát csinál vízből és megfigyeljük, ahogyan az italunkat lehűti a jégkocka.  A másik kísérlethez felnőtt kell: esőt készítünk a konyhában jégből és forró vízből – innen a SzóKiMondóka bevezető dalának szövege: “a konyhában jégből esőt csinálnak…” Hogyan? Ezt már tényleg nem fogom elárulni, de ha most előrendelitek a játékcsomagot, akkor 30% kedvezménnyel tudjátok megvenni és ti lesztek...

Olvass tovább

Óvodai visszaszokás és beszédfejlesztés – e két dolog is összefügg?

Írta Dátum 2017. 10. 4. beszédfejlesztés, beszoktatás, dalok, fejlesztés, gyerek mondókák, gyermeknevelés, készségfejlesztés, mesekönyv, napi rutin, olvasás, önállóság, óvoda, óvodakezdés, szókincsfejlesztés, zenei nevelés | 0 hozzászólás

Ez egy rendhagyó blog. Edina, aki szintén a SzóKiMondóka csapatának tagja, írt egy kis összefoglalót, hogy hogyan sikerült visszarázódniuk a nagy nyári szünet után az oviba. Fogadjátok szeretettel. Már eltelt egy hónap mióta újra átléptük az ovi küszöbét. Mi most kezdtük az utolsó évet. Kisfiam lassan betölti a 6. életévét. Nem tudom, ki hogy van ezzel, de nekem is nehéz volt… Fiam épp az ovikezdés előtt, 3 hetet a nagyiéknál töltött vidéken, így számomra is furcsa volt, hogy reggel újra kell ébresztgetni, öltöztetni – mert azt bizony elfelejtett a nyári szünet alatt. Rohanni az oviba, elköszönni, aztán irány a munka. Szóval, vissza kellett állítani a saját napi rutinomat, majd a fiamét is. Ő nagyon jól vette az akadályokat. Hiányoztak már neki a kisbarátok, így nagyon könnyen visszaszokott. Habár a reggeli felébredéssel még így 4 hét eltelte után is küszködünk. Túl vagyok Anyaként, az idei év első szülői értekezletén. Mi már ugye a sulira készülünk. Így egyben, ömlesztve hallani, hogy mi lesz még ebben az évben a felkészítés során, bizony még nekem is sok volt. Jöttek a folyamatos engedélykérések, hogy megnézhesse szakember a gyermeket. Logopédus is. Nálunk vannak olyan jellegű gondok, hogy a b-v betűket előszeretettel keverjük és rosszul mondjuk. Anno rengeteget olvastam a témában. Arra a következtetésre jutottam, hogy megpróbálom nem mondani neki, hogy rosszul mondja pl., hogy „barázsolni”, hanem elismétlem utána helyesen, szépen kiejtve,amennyit csak tudom. A módszer eredményes – kb. a negyedik rosszul mondott „barázsolni” után már átvált „varázsolni”-ra. Ilyenkor szépen megdicsérem, hogy igen ügyes vagy, most mondtad helyesen. Megtapsolom, megpuszilgatom, hogy kapja a folyamatos pozitív visszajelzést tőlem. Úgy néz ki, hogy ez önmagában még nem volt elég, és logopédiára fogunk járni. Nem élem meg kudarcként, hiszen minden gyerek más, másként fejlődik. Próbálom benne is erősíteni, hogy ez jó dolog lesz és kell, hogy a tanító néni is megértse őt, ha kérdezni fog majd az iskolában. Ezért is fontos a beszédfejlesztés. Ha előbb találkozunk a SzóKiMondókával és a játékcsomaggal lehet, hogy elkerüljük ezt a plusz foglalkozást. Mi is rengeteget énekelünk. Pl. az óvoda játékcsomagból imádja a Mackó, mackó ugorjál-t. Emlékszem mikor először látta a kisfilmet tátott szájjal nézte végig. Majd mikor vége lett, rám nézett és azt mondta „Még egyszer!” 🙂 Teljesen elvarázsolta  a hangulata. A könyvekből pedig van egy titkos kedvence, ami még sajnos nem jelent meg kereskedelmi forgalomban. A mese címe Csillagködök, és a SzóKiMondóka Víz csomagja utáni játékcsomagban lesz, mint mese. Tele egy édes kisfiú határtalan fantáziájával. Teljesen mintha a saját fiam látnám, aki totálisan azonosult a Lackfi János által megformált karakterrel. Ha sikerül a most megjelenő Víz csomaggal elég sok követőt és felhasználót szerezni, akik akarják majd a folytatást, rajtunk nem múlik, hogy tavasszal megjelenjen a Levegő fejezet, benne a Csillagködökkel.  Összegezve az ovis visszaszokás neki jobban sikerült, mint nekem. Ő már nagyfiú....

Olvass tovább

Beszédfejlesztési tippek, tanácsok

Írta Dátum 2017. 10. 2. anyanyelvmegőrzés, beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, fejlesztés, gyerek mondókák, gyermeknevelés, készségfejlesztés, magyar kultúra, mesekönyv, napi rutin, olvasás, szókincsfejlesztés | 0 hozzászólás

Hogyan segíthetem gyerekem beszédfejlődését? Hogyan tanulnak meg a gyerekek beszélni? Mivel segíthetem a beszédfejlődés folyamatát?  Idén is indítunk videóblogot, ahol a SzóKiMondóka legfontosabb szakterületeivel kapcsolatban hozunk el nektek minél több kézzelfogható és könnyen megvalósítható fejlesztési tanácsot, amit te is könnyedén meg tudsz valósítani a gyermekeddel. Sok későbbi gond, probléma előzhető meg a rendszeres, korai fejlesztéssel, odafigyeléssel. Ebben próbálunk neked segíteni, hogy tudd, mit tehetsz a beszéd- és kommunikációs problémát, tanulási nehézségek megelőzésére. Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a folytatásról!  Az alábbiakban összefoglalom a legfőbb pontokat, amiket a videóban részletesen is kifejtek:  díjazzuk beszédhangokra hasonlító próbálkozásait tapssal, ujjongással, vagy más pozitív megerősítéssel vegyük rá, hogy szavakkal fejezze ki magát, akkor is, ha még nem tudja tökéletesen kimondani azt, amit szeretne  használjunk szókártyákat a szavakkal való kommunikáció erősítésére  beszélj hozzá minél többet, szépen, egész mondatokban használd te is helyesen a nyelvet  a dalok, mondókák sokat segítenek a nyelvi fejlesztésben, bátran használd őket énekeljetek, mondókázzatok közösen, kísérjétek mozgással a dal/mondóka ritmusát olvass neki sokat, sokfélét  az öledbe véve olvass neki, nézzétek közösen a könyvet, beszéljétek meg a képeket, keressétek meg a kiemelt szavakat beszéljétek meg az új szavakat is  olvassatok közösen verseket is  Remélem, hogy találtál több olyan dolgot, amit akár azonnal is megvalósíthatsz gyermekeddel, segítve őt a kommunikáció, önbizalom, önkifejezés területein! ...

Olvass tovább

Testrészek mesesorozat

Írta Dátum 2017. 08. 19. anyanyelvmegőrzés, beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, fejlesztés, magyar kultúra, mesekönyv, olvasás, szókincsfejlesztés, zenei nevelés | 0 hozzászólás

A 2015-ben megjelent, nagysikerű, kétkötetes, 7 mesés Móna Manó mesesorozat után, tavaly az útjára indítottuk Testrészek mesesorozatunkat. E könyvsorozatnak a főhőse 2 kisgyermek: Móna és Marci. Mónát már ismerhetitek a SzóKiMondóka játékcsomagokból, hiszen nem csak a Lackfi János mesekönyvekben szerepel, hanem a kisfilm elején és végén is ő üdvözli a gyerekeket és az ő segítségével ismerkednek benne a szavakkal. Ezen kívül pedig még a logónkban is felbukkan.  A Testrészek mesesorozat lapjain visszamegyünk az időben és szinte a szemünk láttára nőnek fel a testvérek. Az első kötetben, a Láb és kéz mesekönyvben Móna még csak 3 éves kislány, aki most került óvodába. Öccse, Marci pedig még csak hat hónapos kisbaba, aki éppen a lábikójával ismerkedik nézelődés közben. A második kötetben, a Szem és száj mesekönyvben Marci már egy éves, éppen enni tanul önállóan, meg beszélni és ebben Móna, a három és fél éves nővére örömmel segíti. A hamarosan megjelenő Orr és fül kötetben, pedig már kitalálhattátok, hogy Móna 4, Marci pedig már másfél éves lesz. Aki gyereket nevel, az tudja, hogy milyen gyorsan megnőnek. Rajtuk látjuk csak igazán az idő múlását. Ezért ezt a természetes tulajdonságukat használtuk fel arra, hogy különböző életkorokban mutassuk be az egyes testrészek szerepét. Hiszen mást jelent a kéz egy két évesnek, mint egy négy évesnek. A gyerekek életkora így átöleli a SzóKiMondóka célcsoportját, ugyanis játékcsomagjainkat a beszédfejlődés kezdetétől az önálló olvasás kialakulásáig ajánljuk.  S miben mások ezek a könyvek?   Néhány fontos ismertetőjegy:  a különleges SzóKiMondóka tördelés abban más, hogy a mese legfontosabb szavait élénk színnel és nagyobb betűvel kiemeltük, mellette a jelentésüket lerajzoltuk – így a könyvet együtt nézve, a gyerekek már a képről tudják mondani a mesében soron következő szót. Közben persze szemük a szóalakot is megfigyeli, az ismétlődések révén észrevesznek apró különbségeket, hasonlóságokat, vizuális memóriájuk fejlődik, készülnek az olvasásra. A váltott olvasás során pedig megértik az olvasás logikáját és közelebb kerül hozzájuk az írott szöveg is.  a mesét ismert gyerekdalokkal és mondókákkal tagoljuk, de került minden mesébe saját költésű vers is, amiket többnyire Móna farag. Vele azonosulva pedig az olvasó kisgyermeket arra készteti a könyv, hogy maga is játszadozzon a szavakkal és rímeket faragjon. A mondókák segítik a nyelv zeneiségének megértését és az értő olvasás kialakításában is szerepük van. A dalokat a kötet végén lekottáztuk, ezzel bátorítva a szülőket arra, hogy énekeljenek gyerekeiknek.  interaktív táblácskákkal is tagoljuk a meséket, ezek szerepe sokrétű. Segítik a mese megértését, értelmezését. Időnként pedig abban nyújtanak támogatást, hogy a gyerekek saját életükre vonatkoztassák a hallottakat, és arra nézve szűrjenek le maguknak tanulságokat. Máskor pedig belehelyezik a mesébe a kicsiket, akik arról gondolkodnak szüleikkel közösen, hogy ők mit tennének a főhős helyében.  A SzóKiMondóka mesekönyvei a közös olvasást segítik, amihez a legjobb alkalom, ha a gyermeket az ölünkbe vesszük...

Olvass tovább

Játékos feladatok a Testrészek mesesorozat fejezeteivel: Kéz

Írta Dátum 2017. 04. 27. beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, gyerek mondókák, gyermeknevelés, készségfejlesztés | 0 hozzászólás

Az elmúlt héten a Láb és kéz kötet kapcsán a lábunkkal játszottunk és ismerkedtünk. A testrészes játékokat folytatva, ezen a héten a kéz a téma. A kéz a Testrészek mesesorozatunk első kötetének a második testrésze, rögtön a láb után. A kéz talán a legfontosabb testrészünk, hiszen gondoljuk csak végig egy napunkat, hogy mennyi mindenre használjuk a kezünket. Gondolkodj közösen a gyermekeddel!  Rögtön ébredés után kitakarózunk, megmosakszunk, felöltözködünk – ez mind elképzelhetetlen lenne a kezünk segítsége nélkül. Utána megreggelizünk, amikor is a kezünk juttatja el az ételt a szánkba. Fogat mosunk. Felvesszük a cipőnket és elindulunk. Útközben ajtókat, kapukat nyitunk, liftgombot nyomunk, kilincseket fogunk, járműveken kapaszkodunk.   Gyakorlatok a kézzel: Próbáljatok meg hátratett kézzel játszani, vagy a kéz segítsége nélkül enni! Beszéljétek meg a tapasztalataitokat!    Beszélgessetek róla: Az óvodában mennyi mindenhez használjuk a kezünket? Kérdezd meg tőle, hogy vajon anya, apa, mit tenne a munkájában, ha nem tudná használni a kezét?  Hogyan tudjuk fejleszteni a kezünket?  Kérdezd meg gyermekedtől, hogy mit szeret csinálni a kezével! Pl. Szeretsz rajzolni, festeni, kötni, alkotni, tésztát gyúrni, gyurmázni, hajtogatni, varrni, dobni? Jó tanács: Amit a kezeddel szívesen csinálsz, arra szánj tudatosan időt. Fejleszd abban a tevékenységben a kezedet és figyeld, ahogyan egyre ügyesebb leszel! A főzés is kezünkkel végzett tevékenység, és abban is egyre ügyesebbek leszünk idővel. Fontos, hogy szeressük azt, amiben fejlődni szeretnénk, mert különben nehéz motivációt gyűjtenünk a fejlődésre.   Jobb vagy balkezesek vagytok? Ha jobbkezesek, próbáljátok meg fejleszteni a bal kezeteket, és fordítva. Kérd meg gyermeked, hogy rajzoljon valamit az ügyesebbik kezével, és utána próbálja meg ugyanazt a másik kezét használva is lerajzolni. Ugye, milyen nehéz? Ne adjátok fel, hanem rajzoljátok le még kétszer egymás után. Észrevettetek változást, javulást?    Tapsoljatok együtt ritmusra!  Tapsolj egy ritmust, amit utánozzon gyermeked. Egyre bonyolítsd a ritmust, majd cseréljetek szerepet! Választhatsz egy verset is, aminek a ritmusát letapsolod.    Például:  Háp! Háp! Háp! – tá, tá, tá,  Jönnek a kacsák! – ti, ti, ti, ti, tá,  Hű, de éhes, hű, de szomjas – tá, ti, ti, ti, tá, ti, ti, ti,  ez a társaság! – ti, ti, tá, ti, tá   Bú! Bú! Bú!  Boci szomorú!  De hogy feszít tyúkjai közt a Kukorikú!    Röf! Röf! Röf!  Orra sárba döf:  sonka-lábán Kucu néni  fürödni döcög.  (Részlet Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny c. verséből ) Beszéljétek meg, mit jelentenek ezek a szólások:  – Ég a keze alatt a munka.  – Ragad a keze. – Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.  – Meg van kötve a keze.  – Mossa kezeit.    Dalok:  Csip-csip csóka, vakvarjúcska,  Komámasszony kéreti a szekerét,  Nem adhatom oda, tyúkok ülnek rajta,  Hess, hess, hess, hess, hess, hess, hess.    Süti-süti pogácsát,  Apának, anyának,  Kedves kis bogárnak.    Előre jobb kezedet, utána hátra.  Előre...

Olvass tovább

Játékos feladatok a Testrészek mesesorozat fejezeteivel: Száj 

Írta Dátum 2017. 03. 30. beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, fejlesztés, mesekönyv, szókincsfejlesztés | 0 hozzászólás

A Testrészek mesesorozat második kötetében a szemmel és a szájjal ismerkedünk. Miért éppen e két testrész? Valahogy nekem ezek úgy összetartoznak, mint a kéz és a láb, amelyek az első kötetbe kerültek bele. A kéz és a láb a két legfontosabb végtag, a szem és a száj pedig a fejen lakó, talán legfontosabb érzékszervek. S hogy miért annyira fontosak? Mit tudnak, és mit tesznek hozzá az érzékeléshez? Ezt legkönnyebben úgy tudhatjátok meg, ha vagy kiiktatjátok őket (mondjuk bekötött szemmel igyekeztek egy feladatot végrehajtani) vagy (mint Móna a mesében) csak arra az érzékszervre hagyatkozva próbáltok meg egy darabig működni.  A szájjal már nehezebb végrehajtani egy ilyen kísérletet:  Mi lenne, ha csak szánk lenne?  Folyton ennénk, vagy beszélnénk – gondolhatnánk. De mi mindent csinál még a száj? Beszélgessetek róla! Mire használjuk a szánkat? Gondoljuk csak át! 1. Evés Azt már könnyebb kipróbálni, hogy milyen úgy enni, ha abban csak a szánk vesz részt. Ha gyermeked szívesen próbál ki új dolgokat, akkor végezd el ezt a kísérletet vele:  Kösd be a szemét, kérd meg, hogy tegye hátra a kezét, és etesd te úgy, mint baba korában. Kérd meg, hogy figyelje meg saját magán, hogy milyen érzései keletkeznek közben. Nem látja az ételt, nem tudja megszagolni, de még az adagokat sem maga szabályozza. Ugye milyen jó, hogy már tudunk magunk enni?  Ha elég bátor vagy és szeretsz gyermekeddel játszani, cseréljetek szerepet! Kösd be a szemed, etessen most ő és te figyelj a közben keletkező érzéseidre. Biztos vagyok benne, hogy nagyon vidám étkezésetek lesz. Persze nem árt előtte szalvétát tenni a nyakadba!    2. Beszéd  Ha kisbabákhoz beszélsz, megfigyelheted, hogy ők beszéd közben a szádat figyelik. Azt próbálják ellesni tőled, hogyan formálod a szavakat, hogyan jönnek azok a szádból ki. Ezért a SzóKiMondóka játékcsomagok kisfilmjeiben megmutatjuk a beszélni most tanuló gyermekeknek közelről is, hogyan formálódnak ezek a szavak. Amit, mint szülő tehetsz a gyermeked beszédfejlődése érdekében az az, hogy minél többet beszélsz hozzá úgy, hogy közben címkézel mindent, úgy ahogy anya teszi Marcival séta közben például: ,,Anya útközben végig mutogatott Marcinak. Mónát is így tanította meg beszélni: mindent megnevezett, ami csak szembejött velük.” A címkézéshez hasonlóan a képek mellé odakerültek könyveinkbe a tárgyak nevei, amiket Marci útközben látott. Ha gyermeked most tanul beszélni, mondasd ki vele te is a tárgyak neveit. Így nem csak tőled hallja, de leírva is látja és maga is kimondja, több érzékszerven keresztül ismerkedik a szavak jelentésével.     3. Ének  A mesében Anya dallamot is tud ahhoz a mondókához, amit a lányok a játszótéren mondanak és meg is tanítja nekik a dalt. Ha nem ismered, a kötet végén a kották segítenek abban, hogy el tudd énekelni. Az éneklés (és a mondókák) fontosak a beszédfejlődés szempontjából is, de az önkifejezésben és a...

Olvass tovább