SzóKiMondóka KiBeszélő – hogyan csináljuk?

Írta Dátum 2017. 09. 7. beszédfejlesztés, együtt töltött idő, gyermeknevelés, készségfejlesztés, olvasás, szókincsfejlesztés | 0 hozzászólás

A héten elindítottuk Facebook csoportunkat a SzóKiMondóka használói számára.  A csoport zárt, de bárki csatlakozhat, aki vett már SzóKiMondóka játékcsomagot, vagy könyvet, foglalkoztatót és használja azt. Mivel termékeink különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyekkel egyedülállóak a piacon, felmerülhet benned a kérdés, hogy hogyan használd, jól csinálod-e, tudsz-e még vele mást is játszani, mint ami fel van sorolva az útmutatóban, fülszövegben.  Az indulás előtt, mikor még csak a pilot anyag létezett, volt egy tesztcsoport anyukákból, akik tesztelték a kezdetleges SzóKiMondókát (akkor még Babaolvasó néven futottunk). Az ő tapasztalataikat építettük be a végleges anyagba. Ebből a csoportból és a tapasztalataikból hoztuk létre első bevezető játékcsomagunkat, az Óvoda játékcsomagot. A megbeszéléseken az derült ki, hogy egymástól könnyebben kérdeztek, motiváljátok a másikat, illetve örömmel meghallgatjátok egymást. Ebből az elgondolásból született meg a zárt csoport, hogy összehozzunk titeket egymással, és remélem, hogy sok hasznos tanáccsal tudjátok egymást ellátni, segíteni egymást a gyereknevelés, otthoni fejlesztés témakörében. Természetesen, szakértőink is tagjai ennek a csoportnak, így nekik is feltehetitek a használattal kapcsolatos kérdéseiteket: nyelvész, pszichológus, fejlesztő pedagógus és szociálpedagógus várja kérdéseiteket, ha elakadtok, vagy akár csak egy kis megerősítésre vágytok útjaitok során.  „Minden gyermek csodálatos a szülei szemében.” (Brahma Kavi)  Interaktív anyagaink rengeteg lehetőséget biztosítanak arra, hogy gyermeked megnyíljon neked, megnyilvánuljon előtted és rácsodálkozhass tudására, tehetségére, adottságaira. Az önfeledt, közös pillanatokra is sok lehetőséged van az együtt éneklés, mondókázás, közös olvasás során. Ez a valódi interaktivitás, amikor gyermeked veled lép kapcsolatba és valós kapcsolatot létesít az őt körülvevő világgal, ami nem virtuális valóság.  Mivel játékaink meglehetősen kreatívak és sokfélét lehet velük játszani, biztos vagyok benne, hogy több család játszik a csomag elemeivel olyan játékot, amire mi nem is gondolunk. Egy szülő például remek kártyavárat épített a szókártyákból és annak képét küldte el nekünk. Biztosan te is tudsz olyan képet, vagy videót csinálni, ami azt mutatja be, hogy ti hogyan szerettek szókimondókázni, és mi találtok a legjobbnak a csomagban. „A szeret első lépcsőfoka az odafigyelés.” (Sin Ming) Valóban. Gyermekeink legnagyobb ajándéka a szülő kitüntető figyelme, amikor teljes valónkkal vagyunk jelen és veszünk részt vele a játékban. Amikor odafigyelünk rájuk, azt üzenjük nekik, hogy szeretjük őket és fontosak számunkra. Ehhez szeretnénk neked a SzóKiMondókával remek eszközöket adni és a most létrejött Facebook csoporttal pedig összekötni téged a veled egy helyzetben lévő szülőkkel. Bízunk benne, hogy az így létrejött közösség mindenki hasznára válik és gyerekednek lesz jobb, ha te arról hallasz vagy olvasol, hogy mások hogy foglalkoznak a saját gyerekükkel mondjuk a szókártyák segítségével.  A következő néhány hétben feldobunk majd pár kérdést a csoportban, hogy beindítsuk a társalgást, addig is csatlakozzatok, hogy ne maradjatok le a kezdetekről...

Olvass tovább

Könyvajánló: Orr és fül

Írta Dátum 2017. 08. 26. anyanyelvmegőrzés, beszédfejlesztés, Egyéb, együtt töltött idő, gyermeknevelés, készségfejlesztés, magyar kultúra, mesekönyv, olvasás, szókincsfejlesztés, zenei nevelés | 0 hozzászólás

A jövő héten végre megjelenik a Testrészek mesesorozat új kötete az Orr és fül. Ha eddig gondolkodtatok, hogy mi lehet a könyvek gerincén, akkor ezzel a könyvvel együtt már láthatjátok a kirajzolódó grafikát: Móna olvas kisöccsének, Marcinak a szőnyegen ülve. A képet majd a hamarosan megjelenő Fej és szív, valamint a sorozatot záró Test könyvek gerincén található rajzok teszik teljessé. Igazi családi könyv az Orr és fül, mert minden korosztály számára tartogat meglepetéseket.  Én személy szerint az előzékkel szoktam kezdeni a gyermekeimmel, az új könyvvel való ismerkedést  – ez rögtön a könyv kinyitása utáni oldalpár, ahol ebben az esetben különféle rajzokat találtok, amik a mesékhez kapcsolódnak. Megkérdezem hol a fül, hol az orr, mi ez? – mondjuk a gitár képére mutatva. Minden képet megbeszélünk, mielőtt az olvasásba kezdünk, hogy gyakoroljuk a szavakat és a gyerekek egy képet kapjanak arról, hogy miről fog szólni a mese.  “Beköszöntött az ősz és Marci az első hűvösebb napon megfázott. Szeretett ugyanis a homokozóban mezítláb mászkálni…” kezdődik a mese, és sok kisgyermek magára ismerhet ebből a jelenetből. Ki ne szeretné talpán a meleg homok és az alsó rétegekben található nedves homok különbségét érezni? A baj ezzel csak az, hogy nálunk nem lehet minden évszakban mezítláb homokozni, mert megfázás lesz a vége, mint ahogy Marci a mesében is megfázik.  Az “Én is pisze, te is pisze” kezdetű mondóka nagy kedvence lett gyerekeimnek, hiszen orrainkat összeérintve játsszuk el, jobbra-balra mozgatva a fejünket. A mondókához dallam is tartozik, amit megtalálhattok a mesekönyv végén. Marci orrába pedig beköltöznek a komisz náthamanók, akik megakadályozzák, hogy a kisfiú érezze az ételek ízét vagy a gyógynövények illatát. Ezekből anya gyógyteát főz neki, hogy hamarabb meggyógyuljon. A náthamanókkal csak a tűzfújó sárkány képes elbánni, akit egész nap utánoznak a gyerekek annak érdekében, hogy megszabaduljanak tőlük. Fújják az orrukat zsebkendőbe és gondosan elcsomagolják a kifújt náthamanókat. A náthára a sárkányosdi, a gyógytea és a gyümölcsök jelentenek gyógyírt és Medvedovszky Anna érzékletes rajzai nyomán a gyerekek megtanulhatják az egyes gyógynövények neveit.  Rögtön a mese után találhatjátok meg Lackfi János versét a gyógynövényekről, ami egyenként bemutatja a náthaűző növények gyógyhatását, jobban, mint bármely füveskönyv, hisz rímekben fogalmaz. János remekül érzékelteti a bodza, hársfa, zsálya, kakukkfű, menta és kamilla jellemzőit, a kicsik számára is érthető módon. Az már csak hab a tortán, hogy a vers a Bóbita, bóbita táncol Weöres Sándor vers Tolcsvay László által írt dallamára készült, tehát akár énekelhető is, de mindenképp ritmusosan is lehet olvasni.   “Hogyha figyelmes a kertész,  Érik a kertben a gyógyszer,  Szűnik a ronda betegség,  És sose kell buta vegyszer.” – végződik a 7 versszakos vers.  Milyen igaz. Az egyszerű megfázásra nem kell mindjárt lázcsillapító, köptető, kúp és antibiotikum. Próbálkozzunk meg mi is először a népi gyógymódokkal, hagyjuk hatni a lázat, hagyjuk...

Olvass tovább

Testrészek mesesorozat

Írta Dátum 2017. 08. 19. anyanyelvmegőrzés, beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, fejlesztés, magyar kultúra, mesekönyv, olvasás, szókincsfejlesztés, zenei nevelés | 0 hozzászólás

A 2015-ben megjelent, nagysikerű, kétkötetes, 7 mesés Móna Manó mesesorozat után, tavaly az útjára indítottuk Testrészek mesesorozatunkat. E könyvsorozatnak a főhőse 2 kisgyermek: Móna és Marci. Mónát már ismerhetitek a SzóKiMondóka játékcsomagokból, hiszen nem csak a Lackfi János mesekönyvekben szerepel, hanem a kisfilm elején és végén is ő üdvözli a gyerekeket és az ő segítségével ismerkednek benne a szavakkal. Ezen kívül pedig még a logónkban is felbukkan.  A Testrészek mesesorozat lapjain visszamegyünk az időben és szinte a szemünk láttára nőnek fel a testvérek. Az első kötetben, a Láb és kéz mesekönyvben Móna még csak 3 éves kislány, aki most került óvodába. Öccse, Marci pedig még csak hat hónapos kisbaba, aki éppen a lábikójával ismerkedik nézelődés közben. A második kötetben, a Szem és száj mesekönyvben Marci már egy éves, éppen enni tanul önállóan, meg beszélni és ebben Móna, a három és fél éves nővére örömmel segíti. A hamarosan megjelenő Orr és fül kötetben, pedig már kitalálhattátok, hogy Móna 4, Marci pedig már másfél éves lesz. Aki gyereket nevel, az tudja, hogy milyen gyorsan megnőnek. Rajtuk látjuk csak igazán az idő múlását. Ezért ezt a természetes tulajdonságukat használtuk fel arra, hogy különböző életkorokban mutassuk be az egyes testrészek szerepét. Hiszen mást jelent a kéz egy két évesnek, mint egy négy évesnek. A gyerekek életkora így átöleli a SzóKiMondóka célcsoportját, ugyanis játékcsomagjainkat a beszédfejlődés kezdetétől az önálló olvasás kialakulásáig ajánljuk.  S miben mások ezek a könyvek?   Néhány fontos ismertetőjegy:  a különleges SzóKiMondóka tördelés abban más, hogy a mese legfontosabb szavait élénk színnel és nagyobb betűvel kiemeltük, mellette a jelentésüket lerajzoltuk – így a könyvet együtt nézve, a gyerekek már a képről tudják mondani a mesében soron következő szót. Közben persze szemük a szóalakot is megfigyeli, az ismétlődések révén észrevesznek apró különbségeket, hasonlóságokat, vizuális memóriájuk fejlődik, készülnek az olvasásra. A váltott olvasás során pedig megértik az olvasás logikáját és közelebb kerül hozzájuk az írott szöveg is.  a mesét ismert gyerekdalokkal és mondókákkal tagoljuk, de került minden mesébe saját költésű vers is, amiket többnyire Móna farag. Vele azonosulva pedig az olvasó kisgyermeket arra készteti a könyv, hogy maga is játszadozzon a szavakkal és rímeket faragjon. A mondókák segítik a nyelv zeneiségének megértését és az értő olvasás kialakításában is szerepük van. A dalokat a kötet végén lekottáztuk, ezzel bátorítva a szülőket arra, hogy énekeljenek gyerekeiknek.  interaktív táblácskákkal is tagoljuk a meséket, ezek szerepe sokrétű. Segítik a mese megértését, értelmezését. Időnként pedig abban nyújtanak támogatást, hogy a gyerekek saját életükre vonatkoztassák a hallottakat, és arra nézve szűrjenek le maguknak tanulságokat. Máskor pedig belehelyezik a mesébe a kicsiket, akik arról gondolkodnak szüleikkel közösen, hogy ők mit tennének a főhős helyében.  A SzóKiMondóka mesekönyvei a közös olvasást segítik, amihez a legjobb alkalom, ha a gyermeket az ölünkbe vesszük...

Olvass tovább

Óvodába készülünk 1.rész

Írta Dátum 2017. 07. 26. beszoktatás, Egyéb, együtt töltött idő, fejlesztés, gyermeknevelés, készségfejlesztés, óvoda, óvodakezdés | 0 hozzászólás

Nyár van és ősszel sok kisgyermek kezdi meg újra az óvodát. Reméljük, hogy most kezdődő és 3 fejezetből álló összeállításunkkal nem csak azoknak a szülőknek tudunk segíteni, akik először szoktatják be gyermeküket az oviba, hanem azok is találnak majd itt hasznos tanácsot, akiknek a gyereke vissza kell, hogy szokjon szeptembertől, mert hosszú volt a nyár és egész más volt a napi rutin, mint lesz ősztől.    Mivel segítheted a beilleszkedést?    Az első tanács, ami megkönnyíti majd a beilleszkedést, hogy próbáljatok meg a nyáron is egy napi rutint, napi ritmust rendszeresíteni. Akkor is, ha éppen nem mentek sehova délelőtt, felkelés után öltözzetek fel, legyen meg a reggeli utáni fogmosás, mintha indulnátok az oviba. Ha lehet, menjetek is ki ilyenkor játszótérre, vásárolni, vagy csak sétálni a levegőre, hiszen reggel még elviselhető az időjárás a nagy melegekben is és az elindulás is könnyebb ilyenkor.    Minden nap legyen meg a helye az étkezés(ek) utáni pihenőnek is. Akkor is, ha nem alszik el, bújjatok össze egy könyvvel és pihenjetek, erőt gyűjtve a délutáni programokhoz. Délután megint jöhet egy séta, játszótér, intéznivaló, vagy közös játék a barátnőd gyermekével. Az esti lefekvés is könnyebben megy, hisz elfárad estére. Így az ovis ritmus sem lesz teljesen idegen, ha a mindennapok ritmusa nyárra is megmarad.    Hogyan segítünk mi?    Játékcsomagjaink remekül használhatók a mindennapok strukturálására. A dobozban 4 elem van, amiből egy neked, 3 pedig gyermekednek szól. Ezeket a nap különböző szakaszaiban tudod akár naponta -10 – 20 percre – elővenni. A kisfilmet lehet például a reggeli öltözködés után közösen megnézni, eljátszani a benne lévő dalokat, mondókákat és kimondani a szavakat, megmutatni jelentésüket. A könyvvel összebújhattok ebéd után, s míg felolvasod neki a mesét, ő megmutatja magán a szavak jelentését, megkeresi a szavakhoz illő képeket a szókártyákon. A szókártyákkal játszhattok külön is. Beilleszthetitek a a délutáni rutinba vagy az estibe, használhatjátok lefekvés előtt vagy fürdés előtt. Ahogyan nektek kényelmes. Így minimum napi három alkalommal tudod lekötni gyermeked érdekes, értelmes és játékos tevékenységekkel, amelyek során tanul az őt körülvevő világról és fejlődik beszéde, önkifejezése, ritmusérzéke. Ezek a  készségek mind jól jönnek számára az óvodai beilleszkedés során is. A negyedik elem az útmutató: ebben pedig további játékos tevékenységeket sorolunk fel, amelyek segítik a beszéd- és szókincsfejlesztést, a kisgyermekek olvasóvá nevelését. Ezekkel a játékokkal tovább bővítheted az otthon játszható játékok tárházát és biztos lehetsz benne, hogy mind hasznotokra válik. Itt olvashatsz többet a csomagról. Itt pedig bekukkanthatsz a tartalmába.    Milyen változásokra lehet számítani a beszoktatás folyamán?    Az óvodába járással új fejezet kezdődik mindkettőtök életében, változik a napi ritmus. Lehet, hogy korábban kell kelni ahhoz, hogy időben odaérjetek mindenhova. Jobb ilyenkor pár perccel az eddig megszokottnál előbb ébredni és nyugodtan elindulni, mint kapkodni és elkésni. A nyugodtság és az...

Olvass tovább

Nyáron is rutinosan

Írta Dátum 2017. 07. 7. Egyéb, együtt töltött idő, fejlesztés, gyermeknevelés, napi rutin | 0 hozzászólás

Korábban már foglalkoztunk a reggeli készülődéssel és az esti rutin kialakításával. Azzal is, hogy mennyire fontos egy gyermek életében a kiszámíthatóság, az állandóság és a ritmus. Az erről szóló blogbejegyzésünket ITT találjátok.  Itt a nyár és ilyenkor minden család lelassul egy kicsit. Reméljük, hogy több idő jut most egymásra, a közös játékra és a talán nem csak este kerül elő a mesekönyv. Néhány tippet írtunk össze annak érdekében, hogy a nyáron is legyen ritmusa a napoknak.  Miért van szükség a ritmusra?  A gyerekeknek a napi rutin olyan, mint időseknek a korlát a lépcső mellett. Abba kapaszkodva tudják magukat végigvezetni a napon, de a heteken, hónapokon is. Ilyenkor is fontos, hogy reggel felkeljünk, reggeli előtt felöltözzünk, utána pedig fogat mossunk akkor is, ha utána éppen otthon maradunk. Sok szülő persze ilyenkor ér rá a régóta elszakadt ruhákat megvarrni, vagy épp egy érdekes könyvet elolvasni. Mégis fontos, hogy készüljünk fel előre: mit fog gyerekünk csinálni, ha otthon maradunk. Nincsen semmi baj a szabad játékkal, de egész nap bizony strukturálni kell az időt. Ehhez ajánlunk néhány olyan elfoglaltságot, ami játékosan fejleszti őt.  Gyurmázzunk Egy negyed órás közös alkotásnak is már nagyon jótékony hatásai vannak. Te mikor gyurmáztál utoljára? Üljetek le közösen alkotni és formázzátok meg egymást – ha épp más nem jut az eszetekbe – vagy süssetek sütit, pizzát gyurmából. A kígyók sodrása már az egészen kicsiknek is jól megy és lehet belőle csigát, vagy akár kistálat csinálni. A gyurmázás előkészíti a kezet az írásra és fejleszti a kézügyességet.   Olvassunk  Végre napközben is elő lehet venni azokat a gyönyörű mesekönyveket! Vedd az öledbe gyerkőcöd, bújjatok össze. Így érzelmi tankját is töltöd és felejthetetlen közös élmény lesz az olvasás. Ha a SzóKiMondóka mesekönyveit bújjátok, hagyd, hogy ő mondjon ki néhány kiemelt szót, vagy mutassa meg a képen a jelentését. Az ismétlődő szavak következtében barátkozik a nyelv írott formájával, a betűkkel, készül az olvasásra. Mindezt egy nagyon meghitt, bizalmas légkörben, játékosan, a saját ritmusában teszi – de az iskolaévek alatt jól jön majd az így megszerzett tapasztalat. Mesekönyveinket ITT megnézheted, youtubecsatornánkon pedig bele is hallgathatsz egy-egy meserészletbe.  Játsszunk  Bármit, amiben kedvünk telik. Fontos, hogy neked is öröm legyen a játék! Játsszatok közösen vagy hagyhatod önállóan is játszani a gyermeked, mert az is egy nagyon fontos tevékenység. Ha van testvér, akkor közösen is tudnak játszani. Bár saját tapasztalatból tudom, hogy az nem mindig súrlódásmentes. Én csak akkor szoktam beavatkozni, mikor már nagyon egyértelmű, hogy nem tudják maguk közt megoldani a problémát és ilyenkor sokszor a különválasztás a megoldás.  Játszótér  Minden nap legyünk szabad levegőn, akár többször is. A játszótéren persze ilyenkor fontos a naptej, napszúrás ellen a sapka és elegendő mennyiségű ivóvíz. Nekem is folyton figyelmeztetnem kell a saját gyerekeimet, hogy igyanak. A játszótér nem csak a szabad...

Olvass tovább

”It takes a village to raise a child.”

Írta Dátum 2017. 06. 30. együtt töltött idő, gyermeknevelés, magyar kultúra, önállóság | 0 hozzászólás

– A család, rokonok, barátok szerepe a gyermeked nevelésében Nem szoktam angol címet adni a blogbejegyzéseimnek, de ebben most kivételt teszek. Büszke vagyok a magyar nyelv kifejezőkészségére, hogy mindenre van szavunk, s hogy akár árnyalatnyi különbségeket tudunk szavakkal megfogalmazni. Ennek az angol szólásnak azonban mégsem találtam meg a magyar megfelelőjét: “It takes a village to raise a child”.  Azaz, egy egész falu kell egy gyermek felneveléséhez. Pedig a kultúránkban nagyon is alkalmazzuk ezt a szemléletet. Nálunk a rokonok, nagyszülők, nagynénik sokkal inkább be vannak fogva a gyermekfelügyeletbe, mint a tőlünk nyugatra eső országokban. Gondolhatnánk, hogy ez pénzkérdés, és azért van így, mert a szülőknek nem futja gyermekfelügyelőre. Én azonban ezt másképp látom. Szerintem sok nagymama abban látja az élete értelmét, hogy rendszeresen jár az unokákhoz és segíti a nála fiatalabbakat. Az én nagyim is halála órájáig dolgozott, és nem az évenkénti nyaralásra gyűjtögetett. Hanem, hogy nekünk tudjon túró rúdit, játékot és ruhát venni. A saját gyerekeimnek is sokkal szorosabb a magyar nagyival a kapcsolata a hetenkénti skype beszélgetések következtében, mint az ötven kilométerre lakó helyi nagyival, akivel csak sátoros ünnepeken találkozunk. Nyáron többet látjuk az itt töltött két hónap alatt a magyar nagyit, mint az amerikait a többi tíz hónapban. Sok szülő mégsem enged a nagyszülőknek, rokonoknak beleszólást a gyermeknevelésbe. Ragaszkodik az általa képviselt elvekhez akkor is, ha más gondjaira van bízva a gyermeke. Magamról tudom – mivel gyerekfelügyelőként is dolgoztam -, hogy mennyire nehéz nem a saját elveim szerint vigyázni egy gyermekre. Mondjuk, én megengedném neki, hogy másszon a földön. Mivel tudom, hogy hasznos – hiszen a mászás fontos lépcsőfok a mozgásfejlődésben -, de ha gyermek szülei ezt nem akarják, akkor az ő kérésüket kell teljesítenem. A rokonaink is, akik elveikkel ellenkezően kell, hogy viselkedjenek gyermekünkkel, lehet, hogy esetenként kényelmetlenül érzik magukat. A kérdés csupán az, hogy mennyire tudják hitelesen képviselni az adott elvet, ha magukban nem értenek vele egyet. S a gyermek számára az elvnél sokkal fontosabb a hitelesség. Ilyenkor az a fontos, hogy azt lássa, hogy a felnőtt tettei és szavai összhangban állnak egymással. Azt teszi, amit gondol, és amit mond.  Gondoljuk át tehát, hogy mik azok az alapvető dolgok, amikből nem engedhetünk és a kevésbé fontos ügyekben adjunk teret a másként gondolkodásnak is.  A gyerek nem fog attól sérülni, hogy egy kicsit több édességet eszik, vagy később fekszik le a kelleténél. Jót tesz neki, ha egy másfajta értékrendszerbe is belelát. Gondolok itt arra, hogy elmegy a nagyival a templomba vagy a temetőbe. A rokonokkal való kapcsolata sokkal többet ér, mint a szülők gyermeknevelési elveinek maradéktalan teljesülése. Az őt körülvevő emberektől szeretetet kap, megtapasztalja, hogy a közvetlen családján kívül is szeretik, figyelnek rá. Ezek a szeretet alapú kapcsolatok lesznek a minták később, amikor új emberekhez próbál majd kapcsolódni....

Olvass tovább