Játékos feladatok a Testrészek mesesorozat fejezeteivel: Kéz

Írta Dátum 2017. 04. 27. beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, gyerek mondókák, gyermeknevelés, készségfejlesztés | 0 hozzászólás

Az elmúlt héten a Láb és kéz kötet kapcsán a lábunkkal játszottunk és ismerkedtünk. A testrészes játékokat folytatva, ezen a héten a kéz a téma. A kéz a Testrészek mesesorozatunk első kötetének a második testrésze, rögtön a láb után. A kéz talán a legfontosabb testrészünk, hiszen gondoljuk csak végig egy napunkat, hogy mennyi mindenre használjuk a kezünket. Gondolkodj közösen a gyermekeddel!  Rögtön ébredés után kitakarózunk, megmosakszunk, felöltözködünk – ez mind elképzelhetetlen lenne a kezünk segítsége nélkül. Utána megreggelizünk, amikor is a kezünk juttatja el az ételt a szánkba. Fogat mosunk. Felvesszük a cipőnket és elindulunk. Útközben ajtókat, kapukat nyitunk, liftgombot nyomunk, kilincseket fogunk, járműveken kapaszkodunk.   Gyakorlatok a kézzel: Próbáljatok meg hátratett kézzel játszani, vagy a kéz segítsége nélkül enni! Beszéljétek meg a tapasztalataitokat!    Beszélgessetek róla: Az óvodában mennyi mindenhez használjuk a kezünket? Kérdezd meg tőle, hogy vajon anya, apa, mit tenne a munkájában, ha nem tudná használni a kezét?  Hogyan tudjuk fejleszteni a kezünket?  Kérdezd meg gyermekedtől, hogy mit szeret csinálni a kezével! Pl. Szeretsz rajzolni, festeni, kötni, alkotni, tésztát gyúrni, gyurmázni, hajtogatni, varrni, dobni? Jó tanács: Amit a kezeddel szívesen csinálsz, arra szánj tudatosan időt. Fejleszd abban a tevékenységben a kezedet és figyeld, ahogyan egyre ügyesebb leszel! A főzés is kezünkkel végzett tevékenység, és abban is egyre ügyesebbek leszünk idővel. Fontos, hogy szeressük azt, amiben fejlődni szeretnénk, mert különben nehéz motivációt gyűjtenünk a fejlődésre.   Jobb vagy balkezesek vagytok? Ha jobbkezesek, próbáljátok meg fejleszteni a bal kezeteket, és fordítva. Kérd meg gyermeked, hogy rajzoljon valamit az ügyesebbik kezével, és utána próbálja meg ugyanazt a másik kezét használva is lerajzolni. Ugye, milyen nehéz? Ne adjátok fel, hanem rajzoljátok le még kétszer egymás után. Észrevettetek változást, javulást?    Tapsoljatok együtt ritmusra!  Tapsolj egy ritmust, amit utánozzon gyermeked. Egyre bonyolítsd a ritmust, majd cseréljetek szerepet! Választhatsz egy verset is, aminek a ritmusát letapsolod.    Például:  Háp! Háp! Háp! – tá, tá, tá,  Jönnek a kacsák! – ti, ti, ti, ti, tá,  Hű, de éhes, hű, de szomjas – tá, ti, ti, ti, tá, ti, ti, ti,  ez a társaság! – ti, ti, tá, ti, tá   Bú! Bú! Bú!  Boci szomorú!  De hogy feszít tyúkjai közt a Kukorikú!    Röf! Röf! Röf!  Orra sárba döf:  sonka-lábán Kucu néni  fürödni döcög.  (Részlet Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny c. verséből ) Beszéljétek meg, mit jelentenek ezek a szólások:  – Ég a keze alatt a munka.  – Ragad a keze. – Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.  – Meg van kötve a keze.  – Mossa kezeit.    Dalok:  Csip-csip csóka, vakvarjúcska,  Komámasszony kéreti a szekerét,  Nem adhatom oda, tyúkok ülnek rajta,  Hess, hess, hess, hess, hess, hess, hess.    Süti-süti pogácsát,  Apának, anyának,  Kedves kis bogárnak.    Előre jobb kezedet, utána hátra.  Előre...

Olvass tovább

Bátorítsd a mindennapokban is a mondókázást, a versek olvasását

Írta Dátum 2017. 04. 13. beszédfejlesztés, gyerek mondókák, magyar kultúra, zenei nevelés | 0 hozzászólás

,,A kicsik, ahogy a dalokat, mondókákat, gyermekjátékokat éneklik-játsszák, megtanulnak biztonsággal jelen lenni a hang, a figyelem és a csend világában egyaránt.’’ /Gebri Bernadett, pedagógus/ Zenei nevelés és ritmusfejlesztés a SzóKiMondókánál A SzóKiMondóka mesekönyveibe verseket, dalokat és mondókákat építettünk be. Miért? Mert ezek a mindenki számára közismert dalok, mondókák a kultúra hordozói is egyben, de az is igaz rájuk, hogy segítenek a belső ritmika kialakításában, ami a beszédfejlődés egyik fontos lépcsőfoka. A műveltető mondókák során (pl. Süti-süti pogácsát, Csip-csip csóka, Lóg a lába, lóg a … stb.) még jobban beépülnek a mozgással kísért rigmusok. A gyerekek közben új szavakat is tanulnak, melyek jelentése az ismétlés során rögzül. Minél többet játsszátok el ezeket a mondókákat, annál jobban fog a ritmika dominálni. A zenére történő ritmusos mozgást érdemes többféle helyzetben kipróbálni: gyerek-szülő, gyerek-gyerek, vagy gyerek-baba helyzetekben a tapasztalatok elmélyülése végett. A belső ritmika kialakulása nem csak a beszédfejlődést, de az értő olvasás kialakulását is segíti.  A könyveinkben található versek kisebbik része olyan, amelyet Móna faragott a mese fonalába illeszkedve, a történések feldolgozására. Móna így igyekszik megérteni az őt körülvevő világot, ha valami elgondolkodtatja, vagy új dolgot tanul, egyből rímek jutnak eszébe és egy kis versikét farag. Ezzel bátorítani igyekszünk a mesehallgató kisgyerekeket arra, hogy maguk is találjanak rímeket az eléjük kerülő szavakban vagy szavakra, és játszadozzanak a szavakkal úgy, mintha azok építőkockák lennének. Ebben (a szavak vizualizálásában) nagy segítséget nyújtanak a szókártyák, amelyeket egyelőre a játékcsomagjainkban találhattok meg. A vastag karton képes kártyák azonnal a gyerekek kedvencei lesznek és csak a fantáziátok szab határt a kártyákkal játszható játékoknak. Az útmutatóban sok ötletet kaptok a szókártyákkal játszható játékokra.  A mesekönyvek végén lekottáztuk a dalokat annak érdekében, hogy segítsünk titeket abban, hogy elénekeljétek gyerekeitekkel a dalokat. A játékcsomagokban található kisfilmeken pedig hallhatjátok is a dalokat, és eljátszhatjátok azokat a főszereplő gyerekekkel. A dalokat CD-n is beszerezhetitek webáruházunkból. A dalokon és mondókákon kívül hogyan tudjátok még a gyerekeitek zenei nevelését előmozdítani? Ha van otthon hangszeretek, akár egy xilofon, vagy egyszerű csörgő is megteszi, akkor azzal kísérhetitek a ritmusos mondókákat. Verseket is lehet letapsolni, vagy dobogni. Találj ki egy egyszerű ritmust, majd gyermeked tapsolja, vagy dobolja azt vissza neked. Variálhatod, bonyolíthatod, és ne felejtsetek el szerepet sem cserélni! Keressetek rímelő szavakat – először egy egyszerű gyerekversből gyűjtsétek ki az egymásra rímelő szavakat, majd keressetek a szókártyák szavaira rímpárokat. A rímpárokból alkossatok kétsoros, négysoros verset! És közben persze élvezzétek a játékot, legyen felszabadult a közös játék, amiben bőven van lehetőség hibázni.  A szavakkal ugyanúgy lehet játszani, mint a tárgyi játékokkal. Élvezzétek a szavak többféle jelentését, keressetek rokon értelmű szavakat, ellentétpárokat. Az ellentétpárokkal írni rövid verset nagyon vicces lehet. Bátorítsd a mindennapokban is a mondókázást, a versek olvasását. Nagyban segíted vele gyermeked beszédfejlődését és az olvasóvá nevelését.  Jó szórakozást! ...

Olvass tovább

Ölbéli közös olvasás, avagy miben mások a SzóKiMondóka mesekönyvei? 

Írta Dátum 2017. 02. 24. beszédfejlesztés, együtt töltött idő, főoldalra, gyerek mondókák, mesekönyv, olvasás | 0 hozzászólás

Sokan kérdeztétek már tőlünk könyveinket nézegetve, hogy miért vannak bizonyos szavak kiemelve, nagyobb betűvel, színessel. Ezt a kérdést megválaszolva született ez a bejegyzés, hogy bemutassuk mesekönyveinket, mi minden található meg bennük Móna és Marci történetein túl. SzóKiMondóka tördelés, kiemelt szavak          A SzóKiMondóka mesekönyvei az ölbéli közös olvasást szorgalmazzák, hiszen úgy tud leginkább érvényesülni az a különleges tördelés, ahogyan a könyveink készülnek. Az oldalakon a szöveg és az illusztráció nem válik el egymástól, mint a legtöbb mesekönyvben, ahol a gyermekek szeme a képeket nézi, míg a szülő a szöveget olvassa. Mi összekevertük a képeket a szöveggel, kiemeltük a fontosabb szavakat, amelyeket ismétlünk, mellette a jelentésüket lerajzoltuk. Így idővel, a gyermekek is tudják mondani a kép alapján a mesében soron következő szót, ezáltal megértik az olvasás logikáját. Közben szemük a kiemelt szóalakokat is megfigyeli, miáltal fejlődik vizuális memóriájuk, az írott szövegből egyre több részletet vesznek észre, megfigyelik a hasonlóságokat, különbségeket.  Célunk ezzel az, hogy felkeltsük a kicsik érdeklődését a szavak iránt, és természetes módon elégítsük ki kíváncsiságukat. Ezáltal készülnek az olvasásra, annak egyes részleteit megfigyelik, megértik. A rendhagyó tördelésünk tehát az olvasóvá nevelő módszertanunk fontos része.     Zeneiség könyveinkben A nyelvvel nem csak képileg játszunk, hanem a magyar nyelv zeneiségét is beépítettük könyveinkbe a mondókákon, verseken és a dalokon keresztül. A mondókáknak nagyon nagy szerepe van a beszédfejlődés során. Remekül közvetítik a nyelv ritmusát, kiemelik a rímelő szavakat, a szavak jelentéstartalmát. A SzóKiMondóka mesekönyveiben a mese fonalába több helyen  beépítettünk mondókákat, néhol SzóKiMondókás átirattal úgy, hogy egy pluszt hozzátegyen a mese mondanivalójához (pl. Süti-süti pogácsát, apának, anyának, Marcinak, Mónának – arra indítva ezzel titeket, hogy saját családtagjaitok neveit tegyétek bele az ismert dalba.) Ezeket a mondókákat legtöbb helyen Móna mondja, így a gyerekek vele együtt mondhatják a mondókát, vagy őt utánozva maguk is kereshetnek rímelő szavakat, verseket kovácsolhatnak. Népdalokat is fűztünk a mesékbe, amelyek szerepe a fentiek mellett a zeneiség erősítése, a zenei nevelés és tartalmas közös pillanatok megteremtése a közös éneklések során. A szülő éneke nagy ajándék a gyermek számára és a mesék végén található kottákkal igyekeztünk megkönnyíteni a szülőknek a dalok eléneklését.  A Testrészek mesesorozat első kötetébe, a Láb és kéz című mesekönyvünkbe egy saját vidám versikét is beleírtunk. Ebben a versben hangutánzó szavakkal igyekeztünk bemutatni a gyerekeknek, hogy milyen hangot adnak ki az egyes cipők az utcán lépegetve. Így ez a vers tökéletesen alkalmas arra, hogy közösen eljátsszuk, és demonstráljuk a hangokat a cipőkkel, a hangunkkal, és mozgásunkkal is az adott cipőhöz illő módon dobbantva a földön. A mesében szereplő “bulit” így magunk is megvalósíthatjuk a nappaliban, vagy a folyosón a cipős szekrény előtt. Igazi közös bolondozás, ami kilép a könyv lapjairól, és a szavakkal való játékot közös, családi élménnyé teszi.  Interaktív táblácskák A mesékbe...

Olvass tovább

Fejlesztési területek: beszédfejlesztés, mozgás, gondolkodás, érzelmi-szociális képesség

Írta Dátum 2016. 05. 5. beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, fejlesztés, gyerek mondókák, készségfejlesztés, olvasás, szókincsfejlesztés, zenei nevelés | 0 hozzászólás

A gyermekek fejlődését négy területre bonthatjuk le: gondolkodás, mozgás, beszéd és érzelmi-szociális képesség. Sok fejlesztéssel foglalkozó szaklap, betegségek, rendellenességek leírására létrejött tanulmány használja ezt a négyes felbontást. Valamint előszeretettel fogalmazzák meg fejlesztési programjaikat az óvodák ezen területek mentén is. Egyetértés mutatkozik tehát abban, hogy e négy terület alapján meg lehet fogalmazni a gyermek képességeit, és új célokat lehet felvázolni a személyiség egészének fejlesztése szempontjából.  Nem véletlen tehát, hogy mi is ezt a felbontást alkalmaztuk, amikor a 2-6 éveseknek szóló SzóKiMondóka fejlesztőjáték kialakításán dolgoztunk. Ebben a négyes felosztásban megtaláltunk mindent, amit játékcsomagunkba be szerettünk volna építeni. Így a SzóKiMondóka játékcsomagok használatával ezen négy terület mentén fejleszthetik a szülők gyermekeiket. Beszédfejlesztés Játékainknak beszédfejlesztő szerepe talán a legegyértelműbb a négy terület közül. Hiszen, ahogy mindig is mondjuk, mi a szavakkal szeretünk játszani mindenféle módon. A dobozban található szókártyák kimondatják a gyermekkel a szavakat, gyakoroltatják a jelentésüket. Az interaktív kisfilmben szereplő dalok, mondókák gyakori használata is a beszédfejlesztést erősíti, hiszen hatásukra kialakul a belső ritmus, ami a beszédfejlődés alapja. A játékcsomagban található mesekönyv a közös, ölbéli olvasást teszi lehetővé, ami akár történhet úgy is, hogy a kiemelt szavakat a gyermekek mondják ki, a szó mellett megjelenő kép alapján. Így a gyermekek ismerkednek az olvasás lényegével, ahogyan az egymás után következő szavak értelmes mesévé állnak össze. Ez átvezet minket a következő területre, ami a beszéddel szorosan összefügg, de attól függetlenül is működik: a gondolkodás területe. Gondolkodás A szókártyák használata vagy a szavak felfedezése a filmben egyértelműen ezt a területet is erősíti. Valamint ide sorolnám a kisfilmben szereplő kísérleteket is, ahol a különböző fizikai törvényszerűségekkel ismerkedünk játékosan. A most megjelent Család című fejezetben például hidat építünk. Mozgás A mozgás nélkülözhetetlen a kicsik számára, ezért építettük be az eljátszós mondókákat, mozgásos dalokat minden fejezetbe, amelyek segítik a tartalmak beépülését, és vidám közös együttlétekre ad alkalmat. Ez pedig az utolsó területre visz át minket, ez pedig az érzelmi-szociális fejlődés. Érzelmi-szociális képesség A szavakkal való játékon túl, talán ez a legfontosabb tulajdonság, ami megkülönbözteti a SzóKiMondóka játékait másoktól. Játékunk nem működik úgy, hogy magára hagyod a gyermeked a játékkal. Hiszen kettőtök kapcsolatára épül, általad tanul, közösen játszotok és szórakoztok és ezzel érzelmileg is fejlődik gyermeked, szociális képességei is erősödnek. Az Óvoda fejezet szavai közé például a KÉREM – KÖSZÖNÖM gyakorlását építettük be, de a köszönés, a párbeszéd, a tartalmas együttlétek minden fejezet fontos alkotóelemei a felhasználás során. Így tehát ha egyszerre szeretnéd fejleszteni beszédét, mozgását, gondolkodását, szociális érését gyermekednek akkor ajánljuk neked játékcsomagjainkat, amelyek mindegyike kiegészül egy útmutatóval, amiben több ötletet is találsz további értelmes és szórakoztató elfoglaltságokra...

Olvass tovább

Gyí, paci, paripa – mozgásos mondókák

Írta Dátum 2016. 02. 5. dalok, együtt töltött idő, gyerek mondókák | 0 hozzászólás

A SzóKiMondóka játékcsomagjainak szerves részét képezik a mozgással kísért mondókák, amelyek a beszédfejlesztés mellett a mozgáskoordinációt is elősegítik. A mozgás emellett hozzásegít ahhoz, hogy gyermekünk és mi is könnyebben megtanuljuk ezeket a dalokat, mondókákat. Gyermekeink nem csak a mondóka ritmusát élvezik, hanem a mozgással járó mondókák örömet is okoznak. Miközben közelebb kerülünk egymáshoz, kapcsolatunk mélyül. De nem csupán a szülő joga és kiváltsága a mondókázás – mivel rövid idő alatt megtöri a jeget köztünk és a kicsi közt – remekül alkalmas a nagyszülők bevonására, a nagybácsik, nagynénik, ritkán látott rokonokhoz fűződő kapcsolat elmélyítésére is.  A lovagoltató mondókák nagy kedvenceink: A gyermek az ölünkbe ül, derekát megfogjuk, lábainkat pedig fel-le mozgatjuk a mondókát ismételgetve egyre gyorsabban. Gyí, paci, paripa, Nem messze van Kanizsa, Odaérünk délre, Libapecsenyére. A ritmusnak nagy szerepe van a beszéd kialakulásában. Ezt a belső ritmust erősítik a mondókák. Mozgással kísérve pedig még erőteljesebb a hatás, hiszen több érzékszerven keresztül érkezik gyermekünkhöz az információ. Ezért párosítunk a szavakhoz mi is mozgásokat a SzóKiMondókánál: Hol a szád? illetve vonunk be több érzékszervet a kisfilmeken keresztül (látás, hallás, beszéd, mozgás, tapintás). Íme, egy mondóka a Család fejezetből (megjelenés: 2016. április 7), amivel lehet gyakorolni a testrészeket, jobb és bal kezünk megnevezését. A mondóka alatt a szóban forgó testrészek megmutatása a feladat:  Ez a szemem, ez a szám, Ez pedig az orrocskám. Jobbra-balra két karom,  Forgatom, ha akarom.  Két lábamon megállok,  Ha akarok, ugrálok!  Másik nagy kedvencünk az orr-összedugós mondóka. Orrainkat összeérintve jobbra-balra mozgatjuk a fejünket a gyermekével ellentétes irányba, az utolsó sorra kétszer olyan gyorsan, mint előtte:  Én is pisze te is pisze,  gyere pisze,  vesszünk össze!  A csikizős mondókáknál viszont nincsen jobb. Ez a mondóka alkalmat ad arra, hogy ujjunkkal barangoljunk a kicsi testén, kitapasztalva, hogy hol a legcsikisebb:  Kerekecske dombocska,  Itt szalad a nyulacska. Erre szalad, itt megáll,  itt egy körutat csinál.  Ide bújik, ide be, Kicsi gyerek ingébe!  Az én gyerekeim imádják a csikiharcot, ami abból áll, hogy mindenki mindenkit csikiz, ahol ér. Egy dologra kell csak figyelni, hogy ne vaduljon el a játék, ami három gyermekkel nálunk gyakran megesik.  És ami már a három hónapos kislányomat is hangos kacajra fakasztotta, és teszi azóta is, rendületlenül:  Ákom-bákom házikó (ujjainkkal lefele vándorlunk a lábán)  Mi ez? (megszagoljuk a baba lábát)  Büdi lábikó! (elfintorodunk)  A vicces arckifejezés, az undor – amit nem gyakran lát az arcunkon, és szokatlan is számukra -, mindig megnevetteti a gyerekeimet. 7 éves Zoé lányom 3 hónapos korától, egészen a mai napig imádja ezt a mondókát. Nem tudnék még egy olyan viccet, tréfát, időtálló humort mondani, ami felvenné ezzel a versenyt.  Ha tetszett ez a bejegyzés és érdekelnek további ötleteink, híreink a készségfejlesztés, olvasás előkészítés, a magyar kultúra megőrzése,  a közös játék során témákban ITT feliratkozhatsz a...

Olvass tovább

Miért legyen a mindennapjaitok része a mondókázás?

Írta Dátum 2015. 11. 4. gyerek mondókák, készségfejlesztés, zenei nevelés | 2 hozzászólások

A mondókák nagyon fontos szerepet töltenek be a kisgyermekek beszédfejlődésében. Nem csak a szókincs fejlesztésében van kiemelkedő szerepük, hanem az ismétlések, a ritmusos beszéd, a lüktetés, a rímek szerepe mind fontos elem a kisgyermek szép beszédének kialakulásában. Éppen ezért mi sem hagyhattuk ki a dalokat, magyar mondókákat a SzóKiMondóka játékcsomag sorozatából sem! Szülőként persze nem könnyű a rendszeres mondókázásra időt találni a mindennapokban. Segítség lehet nektek, ha eljártok zenebölcsibe, ringató, vagy más zenés-dalos foglalkozásokra. Ezek fő szerepe a dalok, mondókák megtanítása, hogy aztán otthon elő tudjátok venni gyermekeddel a dalokat és alkalmazni az ott tanultakat. Próbáljunk meg a rutinszerűen végzett tevékenységeinkhez párosítani mondókákat – akkor könnyebben lesz része mindennapi életünknek a mondókázás. A mozgással kísért mondókáknak jusson még több szerep. Hiszen egyszerre fejleszt többféle készséget, viszont az utánzás révén a gyermek mégis könnyebben megtanulja őket.  Lássunk néhány példát: Lehet pl. a fürdés, a fürdővíz engedése során a következő mondóka mindennapjaink része:  Lassan forog a kerék,
Mert a vize nem elég.
 Gyorsan forog a kerék,
Mert a vize már elég. Mozgás: Két kezünket ökölbe szorítjuk és a malomkereket utánozva körzünk velük a mellkasunk előtt,  először lassan, majd gyorsan. Ez a mozgás a ritmust is tanítja, a tempót, a különbséget a lassú és a gyors közt.  Ha előkerül a plüssmaci, jöhet a gyermekeim nagy kedvence: Mackó, mackó, ugorjál, Mackó, mackó, forogjál Tapsolj egyet, ugorj ki! Mozgás: először ugrálunk, majd forgunk (de lehet egyet ugrani és egyet fordulni is), az utolsó sornál a tapsolás után egyet ugrunk előre. Itt meg is tudjátok hallgatni: Meghallgatom   Ezt az utolsót pedig alkalmazhatjuk evés előtt, vagy sütés közben, gyurmázáskor, stb.: Süti-süti pogácsát, Apának anyának Kedves kis bogárnak.  Mozgás: a dal ritmusára jobb és bal tenyerünkkel ide-oda tapsolunk – remekül alkalmas mozgáskoordináció erősítésére, valamint a ritmus itt ismét nagy szerepet kap. Az utóbbi dalt betettük a most készülő Család fejezetbe, amely a SzóKiMondóka játékcsomag sorozatának  része, Szalóki Ági előadásában. Még keresem azt a mondókát, amit útban az óvodába mondogathatnánk, osszátok meg kérlek, ha nektek van a tarsolyotokban ilyen! Mivel nagy hangsúlyt fektetünk a zenei nevelésre most van egy örömhírünk számodra: 2015.11.06. és 08. között minden webáruházunkban leadott megrendelés mellé AJÁNDÉKBA adunk egy SzóKiMondóka zenei CD-t! Kukkants be hozzánk: SzóKiMondóka webáruház Ha tetszett ez a bejegyzés és szívesen olvasnál hasonló cikkeket a témában, esetleg érdekelnek további ötleteink, híreink a készségfejlesztés, olvasás előkészítés, a magyar kultúra megőrzése, a közös játék során témákban ITT feliratkozhatsz a...

Olvass tovább