Óvodai visszaszokás és beszédfejlesztés – e két dolog is összefügg?

Írta Dátum 2017. 10. 4. beszédfejlesztés, beszoktatás, dalok, fejlesztés, gyerek mondókák, gyermeknevelés, készségfejlesztés, mesekönyv, napi rutin, olvasás, önállóság, óvoda, óvodakezdés, szókincsfejlesztés, zenei nevelés | 0 hozzászólás

Ez egy rendhagyó blog. Edina, aki szintén a SzóKiMondóka csapatának tagja, írt egy kis összefoglalót, hogy hogyan sikerült visszarázódniuk a nagy nyári szünet után az oviba. Fogadjátok szeretettel. Már eltelt egy hónap mióta újra átléptük az ovi küszöbét. Mi most kezdtük az utolsó évet. Kisfiam lassan betölti a 6. életévét. Nem tudom, ki hogy van ezzel, de nekem is nehéz volt… Fiam épp az ovikezdés előtt, 3 hetet a nagyiéknál töltött vidéken, így számomra is furcsa volt, hogy reggel újra kell ébresztgetni, öltöztetni – mert azt bizony elfelejtett a nyári szünet alatt. Rohanni az oviba, elköszönni, aztán irány a munka. Szóval, vissza kellett állítani a saját napi rutinomat, majd a fiamét is. Ő nagyon jól vette az akadályokat. Hiányoztak már neki a kisbarátok, így nagyon könnyen visszaszokott. Habár a reggeli felébredéssel még így 4 hét eltelte után is küszködünk. Túl vagyok Anyaként, az idei év első szülői értekezletén. Mi már ugye a sulira készülünk. Így egyben, ömlesztve hallani, hogy mi lesz még ebben az évben a felkészítés során, bizony még nekem is sok volt. Jöttek a folyamatos engedélykérések, hogy megnézhesse szakember a gyermeket. Logopédus is. Nálunk vannak olyan jellegű gondok, hogy a b-v betűket előszeretettel keverjük és rosszul mondjuk. Anno rengeteget olvastam a témában. Arra a következtetésre jutottam, hogy megpróbálom nem mondani neki, hogy rosszul mondja pl., hogy „barázsolni”, hanem elismétlem utána helyesen, szépen kiejtve,amennyit csak tudom. A módszer eredményes – kb. a negyedik rosszul mondott „barázsolni” után már átvált „varázsolni”-ra. Ilyenkor szépen megdicsérem, hogy igen ügyes vagy, most mondtad helyesen. Megtapsolom, megpuszilgatom, hogy kapja a folyamatos pozitív visszajelzést tőlem. Úgy néz ki, hogy ez önmagában még nem volt elég, és logopédiára fogunk járni. Nem élem meg kudarcként, hiszen minden gyerek más, másként fejlődik. Próbálom benne is erősíteni, hogy ez jó dolog lesz és kell, hogy a tanító néni is megértse őt, ha kérdezni fog majd az iskolában. Ezért is fontos a beszédfejlesztés. Ha előbb találkozunk a SzóKiMondókával és a játékcsomaggal lehet, hogy elkerüljük ezt a plusz foglalkozást. Mi is rengeteget énekelünk. Pl. az óvoda játékcsomagból imádja a Mackó, mackó ugorjál-t. Emlékszem mikor először látta a kisfilmet tátott szájjal nézte végig. Majd mikor vége lett, rám nézett és azt mondta „Még egyszer!” 🙂 Teljesen elvarázsolta  a hangulata. A könyvekből pedig van egy titkos kedvence, ami még sajnos nem jelent meg kereskedelmi forgalomban. A mese címe Csillagködök, és a SzóKiMondóka Víz csomagja utáni játékcsomagban lesz, mint mese. Tele egy édes kisfiú határtalan fantáziájával. Teljesen mintha a saját fiam látnám, aki totálisan azonosult a Lackfi János által megformált karakterrel. Ha sikerül a most megjelenő Víz csomaggal elég sok követőt és felhasználót szerezni, akik akarják majd a folytatást, rajtunk nem múlik, hogy tavasszal megjelenjen a Levegő fejezet, benne a Csillagködökkel.  Összegezve az ovis visszaszokás neki jobban sikerült, mint nekem. Ő már nagyfiú....

Olvass tovább

Beszédfejlesztési tippek, tanácsok

Írta Dátum 2017. 10. 2. anyanyelvmegőrzés, beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, fejlesztés, gyerek mondókák, gyermeknevelés, készségfejlesztés, magyar kultúra, mesekönyv, napi rutin, olvasás, szókincsfejlesztés | 0 hozzászólás

Hogyan segíthetem gyerekem beszédfejlődését? Hogyan tanulnak meg a gyerekek beszélni? Mivel segíthetem a beszédfejlődés folyamatát?  Idén is indítunk videóblogot, ahol a SzóKiMondóka legfontosabb szakterületeivel kapcsolatban hozunk el nektek minél több kézzelfogható és könnyen megvalósítható fejlesztési tanácsot, amit te is könnyedén meg tudsz valósítani a gyermekeddel. Sok későbbi gond, probléma előzhető meg a rendszeres, korai fejlesztéssel, odafigyeléssel. Ebben próbálunk neked segíteni, hogy tudd, mit tehetsz a beszéd- és kommunikációs problémát, tanulási nehézségek megelőzésére. Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a folytatásról!  Az alábbiakban összefoglalom a legfőbb pontokat, amiket a videóban részletesen is kifejtek:  díjazzuk beszédhangokra hasonlító próbálkozásait tapssal, ujjongással, vagy más pozitív megerősítéssel vegyük rá, hogy szavakkal fejezze ki magát, akkor is, ha még nem tudja tökéletesen kimondani azt, amit szeretne  használjunk szókártyákat a szavakkal való kommunikáció erősítésére  beszélj hozzá minél többet, szépen, egész mondatokban használd te is helyesen a nyelvet  a dalok, mondókák sokat segítenek a nyelvi fejlesztésben, bátran használd őket énekeljetek, mondókázzatok közösen, kísérjétek mozgással a dal/mondóka ritmusát olvass neki sokat, sokfélét  az öledbe véve olvass neki, nézzétek közösen a könyvet, beszéljétek meg a képeket, keressétek meg a kiemelt szavakat beszéljétek meg az új szavakat is  olvassatok közösen verseket is  Remélem, hogy találtál több olyan dolgot, amit akár azonnal is megvalósíthatsz gyermekeddel, segítve őt a kommunikáció, önbizalom, önkifejezés területein! ...

Olvass tovább

Könyvajánló: Orr és fül

Írta Dátum 2017. 08. 26. anyanyelvmegőrzés, beszédfejlesztés, Egyéb, együtt töltött idő, gyermeknevelés, készségfejlesztés, magyar kultúra, mesekönyv, olvasás, szókincsfejlesztés, zenei nevelés | 0 hozzászólás

A jövő héten végre megjelenik a Testrészek mesesorozat új kötete az Orr és fül. Ha eddig gondolkodtatok, hogy mi lehet a könyvek gerincén, akkor ezzel a könyvvel együtt már láthatjátok a kirajzolódó grafikát: Móna olvas kisöccsének, Marcinak a szőnyegen ülve. A képet majd a hamarosan megjelenő Fej és szív, valamint a sorozatot záró Test könyvek gerincén található rajzok teszik teljessé. Igazi családi könyv az Orr és fül, mert minden korosztály számára tartogat meglepetéseket.  Én személy szerint az előzékkel szoktam kezdeni a gyermekeimmel, az új könyvvel való ismerkedést  – ez rögtön a könyv kinyitása utáni oldalpár, ahol ebben az esetben különféle rajzokat találtok, amik a mesékhez kapcsolódnak. Megkérdezem hol a fül, hol az orr, mi ez? – mondjuk a gitár képére mutatva. Minden képet megbeszélünk, mielőtt az olvasásba kezdünk, hogy gyakoroljuk a szavakat és a gyerekek egy képet kapjanak arról, hogy miről fog szólni a mese.  “Beköszöntött az ősz és Marci az első hűvösebb napon megfázott. Szeretett ugyanis a homokozóban mezítláb mászkálni…” kezdődik a mese, és sok kisgyermek magára ismerhet ebből a jelenetből. Ki ne szeretné talpán a meleg homok és az alsó rétegekben található nedves homok különbségét érezni? A baj ezzel csak az, hogy nálunk nem lehet minden évszakban mezítláb homokozni, mert megfázás lesz a vége, mint ahogy Marci a mesében is megfázik.  Az “Én is pisze, te is pisze” kezdetű mondóka nagy kedvence lett gyerekeimnek, hiszen orrainkat összeérintve játsszuk el, jobbra-balra mozgatva a fejünket. A mondókához dallam is tartozik, amit megtalálhattok a mesekönyv végén. Marci orrába pedig beköltöznek a komisz náthamanók, akik megakadályozzák, hogy a kisfiú érezze az ételek ízét vagy a gyógynövények illatát. Ezekből anya gyógyteát főz neki, hogy hamarabb meggyógyuljon. A náthamanókkal csak a tűzfújó sárkány képes elbánni, akit egész nap utánoznak a gyerekek annak érdekében, hogy megszabaduljanak tőlük. Fújják az orrukat zsebkendőbe és gondosan elcsomagolják a kifújt náthamanókat. A náthára a sárkányosdi, a gyógytea és a gyümölcsök jelentenek gyógyírt és Medvedovszky Anna érzékletes rajzai nyomán a gyerekek megtanulhatják az egyes gyógynövények neveit.  Rögtön a mese után találhatjátok meg Lackfi János versét a gyógynövényekről, ami egyenként bemutatja a náthaűző növények gyógyhatását, jobban, mint bármely füveskönyv, hisz rímekben fogalmaz. János remekül érzékelteti a bodza, hársfa, zsálya, kakukkfű, menta és kamilla jellemzőit, a kicsik számára is érthető módon. Az már csak hab a tortán, hogy a vers a Bóbita, bóbita táncol Weöres Sándor vers Tolcsvay László által írt dallamára készült, tehát akár énekelhető is, de mindenképp ritmusosan is lehet olvasni.   “Hogyha figyelmes a kertész,  Érik a kertben a gyógyszer,  Szűnik a ronda betegség,  És sose kell buta vegyszer.” – végződik a 7 versszakos vers.  Milyen igaz. Az egyszerű megfázásra nem kell mindjárt lázcsillapító, köptető, kúp és antibiotikum. Próbálkozzunk meg mi is először a népi gyógymódokkal, hagyjuk hatni a lázat, hagyjuk...

Olvass tovább

Testrészek mesesorozat

Írta Dátum 2017. 08. 19. anyanyelvmegőrzés, beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, fejlesztés, magyar kultúra, mesekönyv, olvasás, szókincsfejlesztés, zenei nevelés | 0 hozzászólás

A 2015-ben megjelent, nagysikerű, kétkötetes, 7 mesés Móna Manó mesesorozat után, tavaly az útjára indítottuk Testrészek mesesorozatunkat. E könyvsorozatnak a főhőse 2 kisgyermek: Móna és Marci. Mónát már ismerhetitek a SzóKiMondóka játékcsomagokból, hiszen nem csak a Lackfi János mesekönyvekben szerepel, hanem a kisfilm elején és végén is ő üdvözli a gyerekeket és az ő segítségével ismerkednek benne a szavakkal. Ezen kívül pedig még a logónkban is felbukkan.  A Testrészek mesesorozat lapjain visszamegyünk az időben és szinte a szemünk láttára nőnek fel a testvérek. Az első kötetben, a Láb és kéz mesekönyvben Móna még csak 3 éves kislány, aki most került óvodába. Öccse, Marci pedig még csak hat hónapos kisbaba, aki éppen a lábikójával ismerkedik nézelődés közben. A második kötetben, a Szem és száj mesekönyvben Marci már egy éves, éppen enni tanul önállóan, meg beszélni és ebben Móna, a három és fél éves nővére örömmel segíti. A hamarosan megjelenő Orr és fül kötetben, pedig már kitalálhattátok, hogy Móna 4, Marci pedig már másfél éves lesz. Aki gyereket nevel, az tudja, hogy milyen gyorsan megnőnek. Rajtuk látjuk csak igazán az idő múlását. Ezért ezt a természetes tulajdonságukat használtuk fel arra, hogy különböző életkorokban mutassuk be az egyes testrészek szerepét. Hiszen mást jelent a kéz egy két évesnek, mint egy négy évesnek. A gyerekek életkora így átöleli a SzóKiMondóka célcsoportját, ugyanis játékcsomagjainkat a beszédfejlődés kezdetétől az önálló olvasás kialakulásáig ajánljuk.  S miben mások ezek a könyvek?   Néhány fontos ismertetőjegy:  a különleges SzóKiMondóka tördelés abban más, hogy a mese legfontosabb szavait élénk színnel és nagyobb betűvel kiemeltük, mellette a jelentésüket lerajzoltuk – így a könyvet együtt nézve, a gyerekek már a képről tudják mondani a mesében soron következő szót. Közben persze szemük a szóalakot is megfigyeli, az ismétlődések révén észrevesznek apró különbségeket, hasonlóságokat, vizuális memóriájuk fejlődik, készülnek az olvasásra. A váltott olvasás során pedig megértik az olvasás logikáját és közelebb kerül hozzájuk az írott szöveg is.  a mesét ismert gyerekdalokkal és mondókákkal tagoljuk, de került minden mesébe saját költésű vers is, amiket többnyire Móna farag. Vele azonosulva pedig az olvasó kisgyermeket arra készteti a könyv, hogy maga is játszadozzon a szavakkal és rímeket faragjon. A mondókák segítik a nyelv zeneiségének megértését és az értő olvasás kialakításában is szerepük van. A dalokat a kötet végén lekottáztuk, ezzel bátorítva a szülőket arra, hogy énekeljenek gyerekeiknek.  interaktív táblácskákkal is tagoljuk a meséket, ezek szerepe sokrétű. Segítik a mese megértését, értelmezését. Időnként pedig abban nyújtanak támogatást, hogy a gyerekek saját életükre vonatkoztassák a hallottakat, és arra nézve szűrjenek le maguknak tanulságokat. Máskor pedig belehelyezik a mesébe a kicsiket, akik arról gondolkodnak szüleikkel közösen, hogy ők mit tennének a főhős helyében.  A SzóKiMondóka mesekönyvei a közös olvasást segítik, amihez a legjobb alkalom, ha a gyermeket az ölünkbe vesszük...

Olvass tovább

Játékos feladatok a Testrészek mesesorozat fejezeteivel: Láb

Írta Dátum 2017. 04. 21. beszédfejlesztés, készségfejlesztés, mesekönyv, szókincsfejlesztés | 0 hozzászólás

Néhány hete a SzóKiMondóka Testrészek mesesorozatában megjelent legújabb mesekönyvhöz kapcsolódóan a szem és a szájhoz köthető játékokkal, dalokkal, mondókákkal és szólásokkal jelentkeztünk egy sor olyan tevékenységet felsorolva, amelyekkel tovább bővíthetitek ismereteiteket és tapasztalataitokat ezekről a testrészekről. A nagy sikerre való tekintettel ezúttal a sorozat első kötetére, a Láb és kéz mesékhez is összegyűjtöttünk játékos feladatokat, érdekességeket Nektek. A héten a láb, a jövő héten pedig a kéz szerepét járjuk körbe. De miért ez a két testrész került sorozatunk bevezető kötetébe? E két fontos végtag biztosítja, hogy eljussunk egyik helyről a másikra, hogy megreggelizzünk és megebédeljünk közben és játszunk, alkossunk, mozogjunk. Nehéz lenne az életet elképzelni kéz és láb nélkül.  A láb feladata, hogy eljuttassa a testünket az ágytól a fürdőszobáig és végig az egész napunkon keresztül este újra az ágyig. Közben futunk, egyensúlyozunk, sétálunk, ugrálunk rajta – a lábunknak köszönhetően nem lesz vizes a cipőnk, ha az utcán egy pocsolya állja utunkat. Ha ügyesek vagyunk, át tudunk ugrani rajta. Míg ha mondjuk, kerekeken közlekednénk, akkor muszáj lenne belegázolnunk a vízbe.  Annál ügyesebben közlekedünk, minél többet gyakorolunk és minél nehezebb helyzetekkel kell megbirkózzunk. Van játszótér, ahol gerendákon kell végigmenni, s ha azok közel vannak a földhöz, remek alkalmat biztosítanak az egyensúlyunk gyakorlására. A gyerekek szeretik a padló mintáit is erre felhasználni. Kiránduláson, jó időben nyugodtan vegyük le a cipőjüket és egy fatörzsön gyakoroljuk oda-vissza az egyensúlyozást – a talpat is masszírozza közben a fatörzs és közvetlen kapcsolatot létesítünk így a természethez. Jó időben mi is javasoljuk a mezítlábas sétát, ha biztosak lehetünk felőle, hogy nem lép törött üvegbe gyermekünk.  Fejlesszük lábaink ügyességét! A lábunk ügyességét a következő feladattal fejleszthetjük: szedjük fel meztelen talppal otthon a földről a lego darabokat, ceruzákat, vagy egy apró fecnikre tépett zsebkendőt. Ez erősíti a talp boltozatát, ügyesíti a lábfejet, segítségével megelőzhető, vagy csökkenthető a lúdtalp. A vádli izmaira is jótékony hatással van ez a feladat, s a felnőtt lábának is jót tesz! Nyugodtan csináljuk hát közösen és erre is, mint minden fejlesztő tevékenységre igaz, hogy a rendszeresség hozza meg a gyakorlat gyümölcsét – egy alkalomtól maximum izomlázat, meg persze némi jókedvet várhatunk.  Hogy mennyire fejleszthető egy-egy testrész, például a láb is, arra nagyon jó példa a szájjal-lábbal festő emberek egyesülete. Biztos láttál már olyan festményt, amit lábbal festettek. Kattints ide, és nézzetek meg néhányat Próbáljátok ki ti is a lábbal festést! Bármilyen kép is sikerül a végén ez egy nagyszerű, és egyben szórakoztató közös időtöltés. Gyakorlatok a lábbal, a lábról (Csináljátok közösen!) – Rajzoljátok körbe a talpatokat. Mérjétek meg közösen, hány cm hosszú a lábatok!  – Rajzoljatok le egy lábat és nevezzétek meg közösen a részeit!  –  Hol van a comb, térd, térdkalács, térdhajlat, lábszár, vádli, boka, Achillesz-ín? Meséld el neki, hogy miért hívjuk így:...

Olvass tovább

Játékos feladatok a Testrészek mesesorozat fejezeteivel: Száj 

Írta Dátum 2017. 03. 30. beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, fejlesztés, mesekönyv, szókincsfejlesztés | 0 hozzászólás

A Testrészek mesesorozat második kötetében a szemmel és a szájjal ismerkedünk. Miért éppen e két testrész? Valahogy nekem ezek úgy összetartoznak, mint a kéz és a láb, amelyek az első kötetbe kerültek bele. A kéz és a láb a két legfontosabb végtag, a szem és a száj pedig a fejen lakó, talán legfontosabb érzékszervek. S hogy miért annyira fontosak? Mit tudnak, és mit tesznek hozzá az érzékeléshez? Ezt legkönnyebben úgy tudhatjátok meg, ha vagy kiiktatjátok őket (mondjuk bekötött szemmel igyekeztek egy feladatot végrehajtani) vagy (mint Móna a mesében) csak arra az érzékszervre hagyatkozva próbáltok meg egy darabig működni.  A szájjal már nehezebb végrehajtani egy ilyen kísérletet:  Mi lenne, ha csak szánk lenne?  Folyton ennénk, vagy beszélnénk – gondolhatnánk. De mi mindent csinál még a száj? Beszélgessetek róla! Mire használjuk a szánkat? Gondoljuk csak át! 1. Evés Azt már könnyebb kipróbálni, hogy milyen úgy enni, ha abban csak a szánk vesz részt. Ha gyermeked szívesen próbál ki új dolgokat, akkor végezd el ezt a kísérletet vele:  Kösd be a szemét, kérd meg, hogy tegye hátra a kezét, és etesd te úgy, mint baba korában. Kérd meg, hogy figyelje meg saját magán, hogy milyen érzései keletkeznek közben. Nem látja az ételt, nem tudja megszagolni, de még az adagokat sem maga szabályozza. Ugye milyen jó, hogy már tudunk magunk enni?  Ha elég bátor vagy és szeretsz gyermekeddel játszani, cseréljetek szerepet! Kösd be a szemed, etessen most ő és te figyelj a közben keletkező érzéseidre. Biztos vagyok benne, hogy nagyon vidám étkezésetek lesz. Persze nem árt előtte szalvétát tenni a nyakadba!    2. Beszéd  Ha kisbabákhoz beszélsz, megfigyelheted, hogy ők beszéd közben a szádat figyelik. Azt próbálják ellesni tőled, hogyan formálod a szavakat, hogyan jönnek azok a szádból ki. Ezért a SzóKiMondóka játékcsomagok kisfilmjeiben megmutatjuk a beszélni most tanuló gyermekeknek közelről is, hogyan formálódnak ezek a szavak. Amit, mint szülő tehetsz a gyermeked beszédfejlődése érdekében az az, hogy minél többet beszélsz hozzá úgy, hogy közben címkézel mindent, úgy ahogy anya teszi Marcival séta közben például: ,,Anya útközben végig mutogatott Marcinak. Mónát is így tanította meg beszélni: mindent megnevezett, ami csak szembejött velük.” A címkézéshez hasonlóan a képek mellé odakerültek könyveinkbe a tárgyak nevei, amiket Marci útközben látott. Ha gyermeked most tanul beszélni, mondasd ki vele te is a tárgyak neveit. Így nem csak tőled hallja, de leírva is látja és maga is kimondja, több érzékszerven keresztül ismerkedik a szavak jelentésével.     3. Ének  A mesében Anya dallamot is tud ahhoz a mondókához, amit a lányok a játszótéren mondanak és meg is tanítja nekik a dalt. Ha nem ismered, a kötet végén a kották segítenek abban, hogy el tudd énekelni. Az éneklés (és a mondókák) fontosak a beszédfejlődés szempontjából is, de az önkifejezésben és a...

Olvass tovább