Könyvajánló: Orr és fül

Írta Dátum 2017. 08. 26. anyanyelvmegőrzés, beszédfejlesztés, Egyéb, együtt töltött idő, gyermeknevelés, készségfejlesztés, magyar kultúra, mesekönyv, olvasás, szókincsfejlesztés, zenei nevelés | 0 hozzászólás

A jövő héten végre megjelenik a Testrészek mesesorozat új kötete az Orr és fül. Ha eddig gondolkodtatok, hogy mi lehet a könyvek gerincén, akkor ezzel a könyvvel együtt már láthatjátok a kirajzolódó grafikát: Móna olvas kisöccsének, Marcinak a szőnyegen ülve. A képet majd a hamarosan megjelenő Fej és szív, valamint a sorozatot záró Test könyvek gerincén található rajzok teszik teljessé. Igazi családi könyv az Orr és fül, mert minden korosztály számára tartogat meglepetéseket.  Én személy szerint az előzékkel szoktam kezdeni a gyermekeimmel, az új könyvvel való ismerkedést  – ez rögtön a könyv kinyitása utáni oldalpár, ahol ebben az esetben különféle rajzokat találtok, amik a mesékhez kapcsolódnak. Megkérdezem hol a fül, hol az orr, mi ez? – mondjuk a gitár képére mutatva. Minden képet megbeszélünk, mielőtt az olvasásba kezdünk, hogy gyakoroljuk a szavakat és a gyerekek egy képet kapjanak arról, hogy miről fog szólni a mese.  “Beköszöntött az ősz és Marci az első hűvösebb napon megfázott. Szeretett ugyanis a homokozóban mezítláb mászkálni…” kezdődik a mese, és sok kisgyermek magára ismerhet ebből a jelenetből. Ki ne szeretné talpán a meleg homok és az alsó rétegekben található nedves homok különbségét érezni? A baj ezzel csak az, hogy nálunk nem lehet minden évszakban mezítláb homokozni, mert megfázás lesz a vége, mint ahogy Marci a mesében is megfázik.  Az “Én is pisze, te is pisze” kezdetű mondóka nagy kedvence lett gyerekeimnek, hiszen orrainkat összeérintve játsszuk el, jobbra-balra mozgatva a fejünket. A mondókához dallam is tartozik, amit megtalálhattok a mesekönyv végén. Marci orrába pedig beköltöznek a komisz náthamanók, akik megakadályozzák, hogy a kisfiú érezze az ételek ízét vagy a gyógynövények illatát. Ezekből anya gyógyteát főz neki, hogy hamarabb meggyógyuljon. A náthamanókkal csak a tűzfújó sárkány képes elbánni, akit egész nap utánoznak a gyerekek annak érdekében, hogy megszabaduljanak tőlük. Fújják az orrukat zsebkendőbe és gondosan elcsomagolják a kifújt náthamanókat. A náthára a sárkányosdi, a gyógytea és a gyümölcsök jelentenek gyógyírt és Medvedovszky Anna érzékletes rajzai nyomán a gyerekek megtanulhatják az egyes gyógynövények neveit.  Rögtön a mese után találhatjátok meg Lackfi János versét a gyógynövényekről, ami egyenként bemutatja a náthaűző növények gyógyhatását, jobban, mint bármely füveskönyv, hisz rímekben fogalmaz. János remekül érzékelteti a bodza, hársfa, zsálya, kakukkfű, menta és kamilla jellemzőit, a kicsik számára is érthető módon. Az már csak hab a tortán, hogy a vers a Bóbita, bóbita táncol Weöres Sándor vers Tolcsvay László által írt dallamára készült, tehát akár énekelhető is, de mindenképp ritmusosan is lehet olvasni.   “Hogyha figyelmes a kertész,  Érik a kertben a gyógyszer,  Szűnik a ronda betegség,  És sose kell buta vegyszer.” – végződik a 7 versszakos vers.  Milyen igaz. Az egyszerű megfázásra nem kell mindjárt lázcsillapító, köptető, kúp és antibiotikum. Próbálkozzunk meg mi is először a népi gyógymódokkal, hagyjuk hatni a lázat, hagyjuk...

Olvass tovább

Testrészek mesesorozat

Írta Dátum 2017. 08. 19. anyanyelvmegőrzés, beszédfejlesztés, dalok, együtt töltött idő, fejlesztés, magyar kultúra, mesekönyv, olvasás, szókincsfejlesztés, zenei nevelés | 0 hozzászólás

A 2015-ben megjelent, nagysikerű, kétkötetes, 7 mesés Móna Manó mesesorozat után, tavaly az útjára indítottuk Testrészek mesesorozatunkat. E könyvsorozatnak a főhőse 2 kisgyermek: Móna és Marci. Mónát már ismerhetitek a SzóKiMondóka játékcsomagokból, hiszen nem csak a Lackfi János mesekönyvekben szerepel, hanem a kisfilm elején és végén is ő üdvözli a gyerekeket és az ő segítségével ismerkednek benne a szavakkal. Ezen kívül pedig még a logónkban is felbukkan.  A Testrészek mesesorozat lapjain visszamegyünk az időben és szinte a szemünk láttára nőnek fel a testvérek. Az első kötetben, a Láb és kéz mesekönyvben Móna még csak 3 éves kislány, aki most került óvodába. Öccse, Marci pedig még csak hat hónapos kisbaba, aki éppen a lábikójával ismerkedik nézelődés közben. A második kötetben, a Szem és száj mesekönyvben Marci már egy éves, éppen enni tanul önállóan, meg beszélni és ebben Móna, a három és fél éves nővére örömmel segíti. A hamarosan megjelenő Orr és fül kötetben, pedig már kitalálhattátok, hogy Móna 4, Marci pedig már másfél éves lesz. Aki gyereket nevel, az tudja, hogy milyen gyorsan megnőnek. Rajtuk látjuk csak igazán az idő múlását. Ezért ezt a természetes tulajdonságukat használtuk fel arra, hogy különböző életkorokban mutassuk be az egyes testrészek szerepét. Hiszen mást jelent a kéz egy két évesnek, mint egy négy évesnek. A gyerekek életkora így átöleli a SzóKiMondóka célcsoportját, ugyanis játékcsomagjainkat a beszédfejlődés kezdetétől az önálló olvasás kialakulásáig ajánljuk.  S miben mások ezek a könyvek?   Néhány fontos ismertetőjegy:  a különleges SzóKiMondóka tördelés abban más, hogy a mese legfontosabb szavait élénk színnel és nagyobb betűvel kiemeltük, mellette a jelentésüket lerajzoltuk – így a könyvet együtt nézve, a gyerekek már a képről tudják mondani a mesében soron következő szót. Közben persze szemük a szóalakot is megfigyeli, az ismétlődések révén észrevesznek apró különbségeket, hasonlóságokat, vizuális memóriájuk fejlődik, készülnek az olvasásra. A váltott olvasás során pedig megértik az olvasás logikáját és közelebb kerül hozzájuk az írott szöveg is.  a mesét ismert gyerekdalokkal és mondókákkal tagoljuk, de került minden mesébe saját költésű vers is, amiket többnyire Móna farag. Vele azonosulva pedig az olvasó kisgyermeket arra készteti a könyv, hogy maga is játszadozzon a szavakkal és rímeket faragjon. A mondókák segítik a nyelv zeneiségének megértését és az értő olvasás kialakításában is szerepük van. A dalokat a kötet végén lekottáztuk, ezzel bátorítva a szülőket arra, hogy énekeljenek gyerekeiknek.  interaktív táblácskákkal is tagoljuk a meséket, ezek szerepe sokrétű. Segítik a mese megértését, értelmezését. Időnként pedig abban nyújtanak támogatást, hogy a gyerekek saját életükre vonatkoztassák a hallottakat, és arra nézve szűrjenek le maguknak tanulságokat. Máskor pedig belehelyezik a mesébe a kicsiket, akik arról gondolkodnak szüleikkel közösen, hogy ők mit tennének a főhős helyében.  A SzóKiMondóka mesekönyvei a közös olvasást segítik, amihez a legjobb alkalom, ha a gyermeket az ölünkbe vesszük...

Olvass tovább

Gyermekeink olvasóvá nevelése – Lackfi Jánost kérdeztük

Írta Dátum 2017. 03. 30. együtt töltött idő, gyermeknevelés, olvasás | 0 hozzászólás

New Yorkban járt Lackfi János a SzóKiMondóka egyik meseírója, költője! Egyik délelőtt különleges élményben volt részük azoknak a kisgyerekeknek, akik a SzóKiMondóka gyerekfoglalkozásokra járnak a Tízezer lépés magyar könyvesboltba New Yorkban. Ugyanis az alkotók közül ketten is megjelentünk a foglalkozáson. Én táncolni és énekelni tanítottam a kicsiket, de készítettünk keljfeljancsit és játszottunk a megújult török basa kirakóval is. János pedig hatodik gyermeke által megihletett verseiből olvasott fel, amelyek akár a jelenlévő kétévesekről is szólhattak volna. A Kisjuli versek remekül írják le a gyermeki érzelmek gazdagságát, s általában a kicsik életének fontosabbnál fontosabb eseményeit. A márciusi New yorki nagy hóesés ellenére, aki eljött, jól járt, mert mondóka kockával, zsákbamacskával és felejthetetlen élményekkel gazdagabban tért haza.  A foglalkozás után Jánost arról kérdeztük, hogy miért fontos szerinte, hogy gyermekeinkből rendszeresen olvasó felnőtteket neveljünk és mik ennek a folyamatnak a lépései, kihívásai. Miért fontos a rendszeres olvasás? Az olvasás menekülési útvonalakat alakít ki a gyermek életében. Párhuzamos valóságok jönnek létre, melyekbe van átjárás a köznapi életből. Ott elégtételt lehet venni a sérelmekért, ki lehet próbálni a vágyak megvalósulását. A képzelet is tornázik, és főként elképesztő kaland az egész.   Mikor kell az olvasóvá nevelést elkezdeni? Nyilván akkor érdemes, amikor még nem tud olvasni. Hadd rágja, gyúrja a könyvet, szokja az érintését, nézze a képeit, barátkozzék vele. Persze minden gyerek viszonya más ehhez, lesz, aki bolondulni fog az olvasásért, másnak meg nehézsége lesz vele. De az élményt érdemes megosztani… Szerinted mi az olvasóvá nevelés legfontosabb mozzanata? Az élményszerű találkozás képzelt világokkal. Ha vággyá válhat a gyerekben az esti kötetlen mesélés vagy felolvasás, ha a szülővel való együttlét egy formájává alakul, akkor sokkal személyesebb és érzelmibb lesz a kötődés. Mik az olvasóvá nevelés folyamatában a legfontosabb kihívások, akadályok? Az egyéb médiumok, internet, filmek, játékok világa sokkal vonzóbb lesz egy idő után. Nem árt tudatosítani, hol lehet az interneten is jó olvasnivalót találni, hátha megmarad ez a szokás is. Ezt a négy kérdést feltettük szakértőinknek is, május elején láthatjátok majd egy óvodai fejlesztőpedagógus, egy gyermekpszichológus és egy nyelvész szakértő válaszait is.  Ti mit tesztek azért, hogy gyermekeitek megszeressék a...

Olvass tovább

Játékos feladatok a Testrészek mesesorozat fejezeteivel: Szem 

Írta Dátum 2017. 03. 24. beszédfejlesztés, együtt töltött idő, fejlesztés, mesekönyv, olvasás | 0 hozzászólás

A héten hivatalosan is megjelent legújabb mesekönyvünk, a Testrészek mesesorozatunk második kötete a Szem és száj. Ajánlónkat >> ITT << olvashatjátok róla. Bizonyára tudjátok már, hogy mi a szavakkal szeretünk játszani, és így most a megjelenés alkalmából ezen a héten a Szem illetve a jövő héten a Száj fejezettel és annak szavaival kapcsolatos játékokat hoztunk el Nektek. Beszélgessetek:  A Szem mesében Móna azzal kísérletezik, hogy megpróbálja a világot csak a szemével felfogni, csak a szeme által érzékelni. Feladat: Próbáljuk meg gyermekünkkel elképzelni azt, hogy milyen lenne a világ látás (szem) nélkül? Kérdezd meg, mi az a látvány, ami a legjobban hiányozna neki? Gondoljátok át, hogy tevékenységeket lenne nehéz elvégezni? Mi az, amit lehetetlen látás nélkül véghezvinni? Próbáljátok ki, hogy meddig tudjátok a szemeteket csukva tartani! Milyen érzés sokáig nem látni?    Rajzoljatok: A mesét elolvasva megtudhatjuk, hogyan működik a pupilla. Feladat: Kérd meg gyermekedet, hogy mondja el neked saját szavaival, hogyan működik a pupilla. Rajzoljatok egy nagy rajzot a szemről, nevezzétek meg a részeit, s hogy melyik mire való. Egy tükör segítségével kérd meg, hogy figyelje meg a szemét, majd rajzolja le azt! Ezután pedig színezze ki olyan színűre, amilyennek a tükörben látja. Keressen a környezetében hasonló színű tárgyakat!    Szólások, közmondások:  Próbálja meg gyermeked kitalálni a jelentése alapján, hogy melyik szemmel kapcsolatos mondásra gondoltunk!  1. Mit mondunk, ha valaki nagyon éhes? ……………….. a szeme 2. Ha valamit nem veszünk észre, pedig ott van az orrunk előtt: ………………….. a szemünk 3. Ha örülünk és szomorkodunk egyszerre: ……………….szemünk…………………a másik………………. 4. Mit mondunk, ha álmosak vagyunk? …………………..a szemünk 5. Ha szégyelljük magunkat: Majd …………….…… a szemünk.  6. A gyermekünk nekünk a szemünk ………………….. Mit jelent ez?  7. Ha másban könnyebben észrevesszük a hibát, mint magunkban:  8. Sokat megtudhatunk egy emberről, ha a szemébe nézünk:  9. Több ember jobban látja az igazságot:  10. Mit jelent ez: Szemesnek áll a világ?    + Állati érdekességek a szemmel kapcsolatban:  A légy szeme több száz apró kicsi szemből tevődik össze. A sólyom több mint 2 km távolságból képes észrevenni a nyulat.  A teve szempillája a 10 cm-t is elérheti azért, hogy megvédje a teve szemét a homoktól. A ragadozó állatok szeme a fejük elején található, hogy jól lássák a zsákmányt. A zsákmányállatok szeme viszont a fejük oldalán található, hogy észrevegyék a rájuk leselkedő ragadozókat.  A kagylónak egy sor szeme van a kagylóhéj külsején.  Reméljük, hogy örömetek telt ezekben a játékokban, ha nektek is van hasonló, küldjétek el nekünk! Hamarosan folytatjuk a játszadozást a következő fejezettel a Szájjal és annak szavaival.   Megoldások a szólásokhoz, közmondásokhoz:  1. kopog, 2. kiszúrja, 3. egyik szemünk sír, a másik nevet, 4. leragad, 5. kisül, 6. fénye, 7. más szemében a szálkát, magáéban a gerendát sem veszi észre, 8. A szem a lélek...

Olvass tovább

A Testrészek mesesorozat új kötete: Szem és száj

Írta Dátum 2017. 03. 17. fejlesztés, főoldalra, mesekönyv, olvasás, szókincsfejlesztés | 0 hozzászólás

Pár héttel korábban már bemutattuk, hogy miben mások a SzóKiMondóka mesekönyvei a Testrészek mesesorozatunk első kötete, a Láb és kéz mesekönyv alapján. Jó hír, hogy hamarosan megjelenik a sorozat második kötete (már elő is rendelhető 50% kedvezménnyel március 19-ig), benne szem és száj mesékkel. A Szem mesében Móna a szemével ismerkedik, egészen közelről, a tükörben veszi szemügyre a látószervét. Apa elmagyarázza neki, hogyan működik a pupillája, amit a villany segítségével Móna rögtön ki is próbál. Majd egy bátor kísérletbe kezd: megpróbálja a körülötte világot csak a szemével érzékelni, és kitalálni benne az emberek gondolatait.  ,,Hosszasan szemlélte a színeket és a formákat. Nehezére esett, hogy nem beszélhet róla, de amit egy óvodás elhatároz, ahhoz tartja is magát.’’ A száj mesében a száj feladatait vesszük sorra. Megtudhatjuk, hogy Anya hogyan tanítja Marcit beszélni. A homokozóban ülve kiderül, hogy mi kerülhet a szánkba és mi nem ehető. Mire használjuk még a szánkat a beszéden és az evésen kívül? Hát persze, éneklésre! Na és a fák mire emlékeztetik Mónát kedvenc játszóterén? Nem fogjátok kitalálni: a brokkolira. Ebből a kötetből sem maradhattak ki a népdalok. A kötetben az alábbi mondóka megzenésített változatával találkozhattok:  Pici szem, pici száj,  Keretezi pici áll  Kedves arc, piros száj  Áfonyaszín szembogár    Na és persze, puszikat se felejtsetek el a szájatokkal adni! Ezt egy másik népdallal gyakorolhatjátok:    Kisangyalom szeme, szája.  Többet ér, mint Buda vára. Mert Budavár az uraké,  De a rózsám csak magamé.    A Szem és száj kötetben is érvényesülnek a SzóKiMondóka könyvek jellegzetességei:  kiemelt szavak, mellette jelentésük lerajzolva, a mesébe ágyazva  Ezek szerepe, hogy a “közös” ölbéli olvasás során, a gyermek a szemével követi a mesét, esetleg már tudja mondani a képről a soron következő szót, amellyel megérti az olvasás lényegét. Eközben szeme a szóalakot is megfigyeli, ismerkedik vele, vizuális memóriája fejlődik.  versekkel, mondókákkal, dalokkal tagoljuk a mesét Amelyek tovább fejlesztik a nyelvi készségeket, új oldalról világítanak rá a testrészekre és remek alkalmat adnak a közös élményekre is. A dalokat a magyar népdalkincsből válogattuk. A mondókák a dalok verses változatai. A kis versikék pedig saját költések, amelyek a mesébe úgy kerülnek, hogy Móna költi őket. Móna szeret a szavakkal játszadozni, így ez a játékosság rímfaragásban is megnyilvánul, amint egy olyan témára bukkan, ami foglalkoztatja és elgondolkodtatja. Móna alakja azt példázza a gyermekek számára, hogy a nyelv is alkalmas a játékra, ugyanúgy lehet vele játszadozni, mint bármelyik más játékkal. interaktív táblácskák  Tábláink szerepe, hogy a gyermeket bevonjuk az eseményekbe, segítünk párhuzamot vonni a mese és a gyermek saját élete között, megértetni vele a mese történéseit. A táblákon szereplő kérdések azt is segítik, hogy a szülő és a gyermek közt beszélgetés alakuljon ki a mese olvasása során, vagy azután.  Mindezeken túl persze az is fontos számunkra, hogy a...

Olvass tovább

Ölbéli közös olvasás, avagy miben mások a SzóKiMondóka mesekönyvei? 

Írta Dátum 2017. 02. 24. beszédfejlesztés, együtt töltött idő, főoldalra, gyerek mondókák, mesekönyv, olvasás | 0 hozzászólás

Sokan kérdeztétek már tőlünk könyveinket nézegetve, hogy miért vannak bizonyos szavak kiemelve, nagyobb betűvel, színessel. Ezt a kérdést megválaszolva született ez a bejegyzés, hogy bemutassuk mesekönyveinket, mi minden található meg bennük Móna és Marci történetein túl. SzóKiMondóka tördelés, kiemelt szavak          A SzóKiMondóka mesekönyvei az ölbéli közös olvasást szorgalmazzák, hiszen úgy tud leginkább érvényesülni az a különleges tördelés, ahogyan a könyveink készülnek. Az oldalakon a szöveg és az illusztráció nem válik el egymástól, mint a legtöbb mesekönyvben, ahol a gyermekek szeme a képeket nézi, míg a szülő a szöveget olvassa. Mi összekevertük a képeket a szöveggel, kiemeltük a fontosabb szavakat, amelyeket ismétlünk, mellette a jelentésüket lerajzoltuk. Így idővel, a gyermekek is tudják mondani a kép alapján a mesében soron következő szót, ezáltal megértik az olvasás logikáját. Közben szemük a kiemelt szóalakokat is megfigyeli, miáltal fejlődik vizuális memóriájuk, az írott szövegből egyre több részletet vesznek észre, megfigyelik a hasonlóságokat, különbségeket.  Célunk ezzel az, hogy felkeltsük a kicsik érdeklődését a szavak iránt, és természetes módon elégítsük ki kíváncsiságukat. Ezáltal készülnek az olvasásra, annak egyes részleteit megfigyelik, megértik. A rendhagyó tördelésünk tehát az olvasóvá nevelő módszertanunk fontos része.     Zeneiség könyveinkben A nyelvvel nem csak képileg játszunk, hanem a magyar nyelv zeneiségét is beépítettük könyveinkbe a mondókákon, verseken és a dalokon keresztül. A mondókáknak nagyon nagy szerepe van a beszédfejlődés során. Remekül közvetítik a nyelv ritmusát, kiemelik a rímelő szavakat, a szavak jelentéstartalmát. A SzóKiMondóka mesekönyveiben a mese fonalába több helyen  beépítettünk mondókákat, néhol SzóKiMondókás átirattal úgy, hogy egy pluszt hozzátegyen a mese mondanivalójához (pl. Süti-süti pogácsát, apának, anyának, Marcinak, Mónának – arra indítva ezzel titeket, hogy saját családtagjaitok neveit tegyétek bele az ismert dalba.) Ezeket a mondókákat legtöbb helyen Móna mondja, így a gyerekek vele együtt mondhatják a mondókát, vagy őt utánozva maguk is kereshetnek rímelő szavakat, verseket kovácsolhatnak. Népdalokat is fűztünk a mesékbe, amelyek szerepe a fentiek mellett a zeneiség erősítése, a zenei nevelés és tartalmas közös pillanatok megteremtése a közös éneklések során. A szülő éneke nagy ajándék a gyermek számára és a mesék végén található kottákkal igyekeztünk megkönnyíteni a szülőknek a dalok eléneklését.  A Testrészek mesesorozat első kötetébe, a Láb és kéz című mesekönyvünkbe egy saját vidám versikét is beleírtunk. Ebben a versben hangutánzó szavakkal igyekeztünk bemutatni a gyerekeknek, hogy milyen hangot adnak ki az egyes cipők az utcán lépegetve. Így ez a vers tökéletesen alkalmas arra, hogy közösen eljátsszuk, és demonstráljuk a hangokat a cipőkkel, a hangunkkal, és mozgásunkkal is az adott cipőhöz illő módon dobbantva a földön. A mesében szereplő “bulit” így magunk is megvalósíthatjuk a nappaliban, vagy a folyosón a cipős szekrény előtt. Igazi közös bolondozás, ami kilép a könyv lapjairól, és a szavakkal való játékot közös, családi élménnyé teszi.  Interaktív táblácskák A mesékbe...

Olvass tovább