/Gyereknevelés a digitális korszakban

Gyereknevelés a digitális korszakban

Ha lenne olyan alkalmazás, ami segítene a szülőknek gyereket nevelni, az biztosan beosztaná a nap minden percét, hogy mikor mit csináljunk a gyerekkel. Lenne benne mozgás, tanulás, meg mindenféle fejlesztő tevékenységek. Az engedetlenségért pontvesztés, a szófogadásért jutalomjáték járhatna. Mielőtt rákeresnél, hogy létezik-e már ilyen app, megnyugtatlak: a SzóKiMondóka játékcsomagjai is tudják ugyanezt. Igaz, nem osztják be az időtöket, azt neked kell eldöntened, hogy mikor mit szeretnél a dobozból elővenni. De van benne tánc, játék, mozgás, mesekönyv és rengetegféle fejlesztőjáték leírást is találsz az útmutatóban.  

Amit a csomag nem ad és a gyerekednek fontos, az a szabad játék. Arra neked kell időt és teret biztosítanod, hogy gyermeked szabadon használhassa fantáziáját és építhessen várat a gyerekszoba bútoraiból, felöltözhessen királylánynak vagy boszorkánynak, kergesse a sárkányokat, vagy éppen kalapácsnak használja az építőkockáit. Ezek a kontrollálatlan pillanatok azok, amikor gyermeked tanulja a helyét a világban, s azt, hogy hogyan alakíthatja, formálhatja azt. A digitális korszak egyik legnagyobb fenyegetése – számunkra is, nem csak a gyerekek számára, – hogy eltűnik a szabadidő. Minden pillanatban történik valami, mindig megyünk valahová, vagy jön valaki, nem használjuk pihenésre a nappalit és nem dőlünk ágyba hamarabb, mint, hogy aludni térnénk. Pedig az együtt töltött minőségi idő nem attól minőségi, hogy drága programokon veszünk részt, hanem attól, hogy egymásra figyelünk. Kizárjuk a külvilágot és csak egymásnak vagyunk. 

Mindezt azért tartom fontosnak leszögezni, mert a médiának úgy engedjünk teret az életünkben, hogy e két pontot (a szabad játékot és az egymásra figyelést) megtartjuk. Sokszor ugyanis ezek helyére tolakszik be a tablet, vagy a TV és tovább csökkenti a magunkra és egymásra szánt időnket.

Mindazonáltal nem tartozom azon szülők közé, akik tiltanak minden médiaforrást. Lehet persze így gyereket nevelni, de véleményem szerint sokkal fontosabb felkészíteni a gyereket arra, hogyan eméssze meg a média tartalmát és hogyan válogasson értelmesen a lehetőségek közül, mint annak következményével szembesülni, amikor otthonról kirepült és “önálló” életvitelbe kezdett csemeténk nem tud mit kezdeni a hirtelen rászakadó világgal.

Hogyan is tegyünk mindezt?

Mindenképp korlátozzuk a TV nézés idejét maximum napi fél-egy órára. Mi a hétvégékre korlátozzuk a TV, a hétköznapokba nem fér bele nálunk. Olyan műsorokat válasszunk, amelyek interaktívak és értéket hordoznak. S végül, ha csak tehetjük, üljünk le a gyerekünk mellé és kommentáljuk a történéseket, tegyünk fel kérdéseket, alatta, vagy utána, de beszéljük meg a látottakat, hallottakat. S ne hagyjuk egyik programot a másikra futni, mert az emésztetlen tartalmak okozhatnak rossz álmokat, vagy kellemetlen képzeteket.

Még pár tipp, ami segít médiakritikus gyerekeket nevelni: 

  1. Elemezzetek együtt reklámokat – miért azt a szöveget mondják, miért ezekkel a képekkel operálnak, mire akarnak hatni a reklám készítői? Hogyan védekezhetünk a reklámok ellen? Te minek csinálnál reklámot és hogyan? Ezek lehetnek a beszélgetés témái például, amikor reklámok futnak a TV-ben.
  2. Készítsetek saját médiát! Tudósítsatok egy családi eseményről, készítsetek videó felvételt, vágjatok belőle bemutatható darabot! A kamera mögé állva aktív részese lesz a médiának, nem passzív befogadója. Beszéljétek meg, hogy ment!
  3. Legyél példamutató! Nyílván nehéz lesz gyermeked médiafogyasztását korlátozni, ha saját szokásaidnak nem szabsz korlátokat. Ugyanúgy, mint az olvasással: ha szeretnéd, hogy gyermeked olvasson, olvassatok együtt és téged is lásson olvasni gyermeked!
  4. Legyen egy terved: hány éves korára fogsz neki mit megengedni a média használat területén és milyen lépésekben fogsz eljutatni a felelős használat felé? A lépéseket előre vázold fel és legyél következetes! Csak azért mert szépen kéri, vagy hisztizik, ne térj el eredeti tervedtől! 
  5. Az eszközök használata maradjon egy kiváltság, amit rövid időre el lehet érni, de ne legyen soha kontrolálatlan, sem feltétel nélküli.
  6. Szabj határokat! Pl. a vacsora asztalnál nem lehet kütyüket használni, lefekvés előtti egy órában nem lehet képernyőt nézni, ágy mellett nem töltünk eszközt, stb. Te szabd meg a kereteket, mert könnyen eljuthatsz oda, hogy az eszköz szabja meg a családi kereteket.

Mivel a mi generációnk az utolsó, aki még ismeri az internet előtti világot, nincsen arra példánk, hogyan neveljünk gyerekeket az internet korában. Ezért legjobb, ha a megérzéseinkre hallgatunk és megőrizzük a közös családi estéket, és legjobb tudásunk szerint tanítjuk meg gyermekünk, amikor eljön az ideje, hogy okosan bánjon a média eszközeivel.

Alább egy korábbi rádióadásunkat hallgathatjátok meg a minőségi időről. Hallgassátok keddenként a SzóKiMondóka adását a onedirectradio.hu internetes rádión. 

A szerzőről:

Szólj hozzá! Érdekel a véleményed!

Hallottátok? Láttátok? Készségfejlesztő kategóriában az Ország Játéka lett a SzóKiMondóka 2017-ben!

Ezt a versenyt a Játéknet találta ki eredetileg abból a célból, hogy a karácsony előtti vásárlási lázban segítsen a szülőknek eligazodni a hatalmas kínálatban. Több kategóriában lehetett szavazni és egy szakmai zsűri is bírálta a játékokat. Bíztunk ugyan magunkban, de minket is meglepett az első hely, amit elnyertünk a szakmai zsűri döntése alapján.

Az már csak hab a tortán, hogy a közönségszavazatok díját is elhoztuk, ezt nyilván neked is köszönhetjük, hiszen itt is többször hirdettük a versenyt és a linkeket, ahol leadhattad ránk a szavazatodat. Tovább: