A SzóKiMondóka a nyelvi fejlődést, a szókincsfejlesztést, beszédfejlesztést tűzi ki fő célul, miközben segíti az olvasás kialakulását a minőségi időtöltés biztosítása mellett – a szavak írott alakjával való ismerkedés is ennek a célnak van alárendelve, ezen túl persze fejleszti a vizuális memória kialakulását, a részletekre való odafigyelést, amely mind fontos készség az olvasás kialakulásához. A zenei nevelés, mozgásfejlesztés is érvényesül a mondókák, gyerekdalok, ritmusos játékok közös eljátszásával úgy, hogy a közös családi szórakozás során tanul és fejlődik a gyermek – tehát a tanulás élménye szórakoztató és játékos módon valósul meg. A zene, a ritmus pedig előfeltétele a helyes beszéd kialakulásának is.  

 

„Nyilvánvaló, hogy a gyerekek akkor a legboldogabbak, amikor van idejük és terük játszani, felfedezni saját világukat. Lehet, hogy mi magunk oda-vissza pattogunk múlt és jövő között, gyerekeink azonban zen mesterek módjára arra vágynak, hogy teljesen átéljék a jelen pillanatot.” 

(Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor)

 

A SzóKiMondóka módszertanának kialakítása

Széles körű szakirodalmi feldolgozást végeztünk arról, hogyan tanulnak meg a gyermekek olvasni, és hogy a történelem során hogyan változott az olvasás tanításának módszertana. Azt is kutattuk, hogy milyen módszerek maradtak fenn, melyek azok, amelyeket ma is alkalmaznak és milyen eredményekkel. A babák fejlődési sajátosságaival is megismerkedtünk, sok kutatást feldolgoztunk arról, hogyan látnak és hallanak különböző életszakaszokban a kisbabák, hogyan ismerkednek a nyelvvel, a hangokkal és a szavakkal, hogy a beszélő száj látványa és utánzása is fontos része a beszédfejlődésnek. Szakirodalmi kutakodásaink során akadt a kezünkbe Adamikné Jászó Anna: Az olvasás múltja és jelene: Az olvasás grammatikai, pragmatikai megközelítése című könyve, ahol először hallottunk az analitikus-szintetikus módszerről.

 

Analitikus-szintetikus módszer – az olvasóvá nevelés módszertana

Ez a módszer az egész szóalakból indul ki, majd lebontja a szavakat először szótagokra, később betűkre és hangokra. A hangokból épít aztán fel új szavakat, innen a módszer neve: analitikus=lebontó és szintetikus=felépítő. Ezt a módszert támasztották alá a SzóKiMondóka játékcsomag pilot anyagával kapcsolatos tapasztalataink is, amelynek során 12 család kapott az előzetes anyagból és használta azt 3 hónapon keresztül 1-5 éves kisgyermekekkel. A gyerekek a szókártyákkal való gyakori játék következtében idővel felismertek szavakat, többek közt saját nevüket is. A leggyakoribb kezdőbetűket később maguk értelmezték és ismeretlen szavakban is felismerték.

Az analitikus-szintetikus módszer kiválasztásának másik oka a kisgyermekek életkori sajátosságaiban rejlik. Egészen 6 éves korig a gyermekek egész alakokat látnak, csak később képesek a részletek felfedezésére. Piaget műveletek előtti szakasznak hívja ezt a fejlődési korszakot, amikor a gyermek beszélni kezd és a szavak, a szavak hang és szóalakja is képes egy tárgyat szimbolizálni számára. A halmazokat, egy helyre összegyűjtött tárgyakat – így a szavakat jelképező betűcsoportokat is – egy képként nézi, ún. “egydimenziós gondolkodás” jellemző rá. Ezért az írott szövegből csak a betűket kiemelni és azokkal ismerkedni nem célszerű a 2-6 éves korosztály számára, mert azt az egészből kiszakítva nem tudják értelmezni. Az egyes betűk felismerése magától is megtörténik, ha több szóalakot felismernek már, amelyek esetleg azonos betűvel kezdődnek. A sok hasonlóból tudják az azonosságokat kiszűrni, ez igaz a beszéd fejlődésére is. A betűkből képesek lesznek később új szavakat összerakni, felismerni, dekódolni.

A SzóKiMondóka azért nagyszerű dolog pszichológiai értelemben is, mert a pszichoanalitikus elmélet szerinti anya-gyerek játéktérre épít, a közös kreativitás érzelmi alapját biztosítja egy kognitív tanulási folyamat közepette. Ez a közös játéktér teremthető meg a SzóKiMondókával; egy olyan ösztönző légkör, amely segíti a gyermekek sokoldalú fejlődését.

 

Testrészek mesesorozat: Láb és kézSzóKiMondóka tördelés

Az analitikus-szintetikus módszert alkalmazva SzóKiMondóka könyveiben a történet szempontjából legfontosabb szavakat kiemeltük, mellette a jelentésüket lerajzoltuk. Így a könyvet közösen nézve, a gyermek a kép alapján tudja mondani a mesében soron következő szót, ezáltal megérti az olvasás logikáját. Ugyanakkor szeme a kiemelt szóalakot is megfigyeli, miáltal fejlődik vizuális memóriája, készül az olvasásra. Idővel (főleg, ha szókártyákkal végzett játékokkal erősítjük a szóalakok megfigyelését) észreveszi a szavak közti hasonlóságokat, különbségeket, megjegyez esetleg egy–egy betű–hang párosítást. Mindez persze játékosan, magától történik, kíváncsiságát felkeltve az írott szöveg iránt.

DSC_6310-EditAz olvasással már az iskolában ismerkedő gyermekek számára is ajánljuk könyveinket, ugyanis ez a tördelés megkönnyíti az írott szöveg megfejtését, az önálló olvasás kialakulását. A sűrű, színes grafikák vonzóak a gyermekek számára, akiknek így nagyobb kedvük lesz a könyvet kézbe venni és belevetni magukat az olvasásba. A szöveg értelmezését is segítik a képek, amelyek szoros összefüggésben állnak a mesével, segítve az értő olvasás kialakulását. Még a lassan olvasó gyerekek is szerezhetnek sikerélményt a SzóKiMondóka könyveinek olvasása során, mert hamar egy-egy oldal végére érnek, így talán könnyebben jegyzik meg a mesében történteket is.

 

DSC_5630-Edit

Interaktivitás és zeneiség

Könyveinket interaktív táblácskákkal tagoljuk, amelyeken egy-egy a történettel kapcsolatos kérdést tüntettünk fel. A kérdések beszélgetések kezdeményezését szolgálják, segítik a történet mélyebb megértését, a mesében előforduló események és a gyerekek élete közötti párhuzamok megvonását.

A mesékbe beépítettünk ismert gyerekdalokat és mondókákat is, amelyek kottája a könyvek végén találhatók. Így próbáljuk segíteni a közös éneklések kialakulását, hiszen a ritmusos mondókák, de a dalok is segítik a beszédfejlődést, a belső ritmus, ezáltal az értő olvasás kialakulását.

DSC_5520-EditA könyvekben található saját versek pedig Móna, a főhős költeményei, akivel az olvasás során azonosulhatnak a gyermekek. Móna szeret a szavakkal játszani, rímelgetni, egy–egy elgondolkodtató esemény kapcsán rövid verset írni. Példája nyomán reméljük, hogy az olvasó gyerekek is kedvet kapnak a szavakkal való játékokhoz, szójátékhoz, versek faragásához. A szavakkal ugyanúgy lehet játszani, mint az építőkockákkal. A szavak a nyelv építőelemei, a szavakkal való játék során értelmet nyer a nyelv logikája, az egységek egymásra épülése. Így lesz a tartalmas közös időtöltésből játékos tanulás, amelynek során az olvasóvá nevelés lépései is megvalósulnak.

 

Végezetül a SzóKiMondóka játékok és mesekönyvek kialakításában számos szakember vesz részt (pl. fejlesztő pedagógus, pszichológus, zenepedagógus, szociálpedagógus, stb.) és még több szakértő támogatja a játékcsomagok használatát (nyelvész, szociális munkás, gyógypedagógus, stb.). A SzóKiMondóka azon túl, hogy egy szakmailag megalapozott és művészi színvonalú a kivitelezése egy remek ötletnek, a felhasználásához kiterjedt szakértői támogatás is biztosított.

Anna

„Kóstoljuk együtt a szavakat, gyönyörködjünk együtt gyermekünkkel a világban, tanuljunk nevetve, játszva, meséljünk, énekeljünk önfeledten. Csak így érdemes! Ebben segít nektek a SzóKiMondóka.” – Dr. Kádár Annamária