– avagy hogyan tanulnak meg egy nyelvet a gyermekek?
Többnyelvű gyermekek nevelése során fokozottan igaz, hogy beszélj hozzá (már születése előtt is, de azután még inkább) minél többet. A beszéd során lássa a szádat, artikulálj, használj egész mondatokat, ügyelj a nyelvhelyességre! Az első buktató, ami többnyelvű szülőknél előfordul, hogy keverjük a nyelveket. Lehet, hogy olyan közegben élünk, ahol barátainkkal vicces egy-egy hunglish, vagy épp másik két nyelv keveredéséből származó szófordulat, elszólás. A rossz hírünk az, hogy ezek összezavarhatják a nyelvet épp tanuló gyermeket, ezért próbáld meg magadat is leszoktatni a nyelvek összekeveréséről – magyarul: keresd meg a magyar megfelelőjét annak, amit épp mondani akarsz.
Miért is?
Mert a nyelvek más-más helyen tárolódnak az agyban. Hisz egy nyelvnek nem csak szókincse van, de kiejtése, hangzása, a hozzá tartozó szájtartásokkal, nyelvtana, szófordulatai és még egy csomó más apróság, amit a legjobb a nyelvet anyanyelvi módon tanulva magunkba szívni. Ekkor ugyanis nem kell magolni nyelvtani táblázatokat, egyeztetni igeidőket, hanem magától értetődő módon épülnek be a nyelvtani szabályok. Ezért fontos, hogy gyermekednek megtanítsd saját anyanyelvedet, mert csak tőled tudja azt anyanyelvi módon megtanulni. Ezalatt azt értem, hogy nem szótárból, tanártól, szabályok mentén, hanem az élő, beszélt nyelv alapján. Ahogyan tőled hallja és ahogyan te is megtanultál magyarul.
Magam az általános iskolát Mozambikban, egy nemzetközi iskolában kezdtem, angol nyelven. Egy év elég volt rá, hogy megtanuljak angolul nem csak beszélni, de írni és olvasni is. A nyelvtant nem tudtam elmondani, hogy miért úgy van, de tudtam, hogy úgy helyes, ahogy mondom, mert úgy hallottam a tanártól. Szüleim magyarok és otthon mindig is magyarul beszéltünk, de én tökéletesen beszéltem angolul, mire hazajöttünk, két és fél év múlva. S ami ennél is meglepőbb, hogy értelem nélkül ugyan, de hangzás után tudtam utánozni több nyelvet is, ahonnan azok az osztálytársaim származtak, akik legalább ketten voltak az osztályban és így egymás közt anyanyelvüket használhatták. Remekül elhalandzsáztam hollandul, franciául, finnül és még ki tudja hány nyelven. Nem is okozott gondot később a nyelvek tanulása, még felnőtt fejjel sem. A kiejtésem pedig hamar átveszi a helyi nyelvjárást, kaméleon módjára alkalmazkodom a különböző dialektusokhoz a beszélt idegen nyelveimen.
Közhely, hogy a gyermek agya szivacs. De hatalmas igazság is. Megkérdezted már magadat, hogy te mennyire kovácsolsz előnyt ebből az adottságukból? Nem azt mondom, hogy nevelj sakkozót belőle, vagy taníts meg neki 5 nyelvet 6 éves kora előtt, de foglalkozz vele célzottan legalább napi húsz percet, fejlesztő játékokkal, olyanokkal, amelyekkel játszva fejlesztheted értelmi képességeit. Amit ő is játéknak érez, mégis tanul belőle és szívesen, örömmel csinálja. Azzal ugyanis nem csak értelmi képességeit fejleszted, hanem az önmagába vetett hitét, önbizalmát, magabiztosságát is, valamint kapcsolatotok is épül általa. A gyermekedbe a korai években fektetett idő és energia többszörösen megtérül. Gyorsabban tanul a suliban, mert jobban tud figyelni. Hozzászokik a helyzethez, kevésbé lesz lámpalázas az iskolában. Megerősödött értelmi képességei miatt pedig könnyedén veszi az intellektuális kihívásokat az életben.
Hogyan tudod mindezt a kétnyelvű nevelés során kamatoztatni?
Minél többet foglalkozol vele az anyanyelveden, annál erősebb alapot építesz benne a nyelv tökéletes elsajátításához. A foglalkozásokhoz hívd segítségül a dalokat, meséket, mondókákat! Amellett, hogy szórakoztatóak, játékosan tanítják gyermednek a nyelvet. Új szavakat hozhatsz be velük a gyermek szókincsébe, zeneiségük hatványozottan építi a gyerkőc nyelvérzékét és nem is tudok játékosabb tanulást elképzelni, mint a közös mondókázás. Ebben segítenek neked a SzóKiMondóka komplex fejlesztő játékcsomagjai – amiben a dalokat, mondókákat egy interaktív filmbe ágyazva találod meg. A film emellett segít kimondatni a szavakat, eljátszani a jelentésüket, a szókártyák pedig a szavak rögzülését és az olvasóvá nevelést segítik. 
Olvass neki minden nap, de ne csak passzív befogadója legyen a mesének, hanem beszéljétek meg a mese fonalát (ebben segítenek interaktív táblácskáink), majd játsszátok el közösen a történetet! Beszélgessetek róla, hogy kerültetek-e már hasonló helyzetbe és amikor csak lehet, vondd be az olvasásba! Mondja ki ő a képek alapján a mese legfontosabb szavait (ebben segít a SzóKiMondóka képes tördelése), nevezze meg a szereplőket! Már a könyveink eleje-vége is segíti az interaktív olvasást, kérd meg gyermeked, hogy mutassa meg hol van a … mielőtt olvasni kezdenél, így fogalmat alkot magának a meséről mielőtt az elkezdődne. Ha pedig már jól beszél, beszéljétek meg az előzéken szereplő tárgyakról, hogy melyik micsoda és mire való.
Használj ki minden alkalmat arra, hogy gyermekeddel az anyanyelved gyakorold és segítsd jó élményekhez általa. A közösségbe kerülés után ugyanis a gyermek a befogadó ország nyelvén szeretne érvényesülni és sokszor alakul ki benne ellenállás az otthonról hozott nyelvvel szemben. Tudjad, hogy ez nem neked szól, és semmiképpen nem egy tudatos döntés a gyermek részéről, hanem egy természetes pszichológiai folyamat, amit úgy győzhetsz le, hogy egy magyar nyelvű közösséget teremtesz köré akár virtuálisan is, a rokonok, nagyszülők, külföldi magyar közösségek segítségével. Ha ugyanis megtapasztalja, hogy nincsen egyedül a magyar nyelvvel, s ahhoz a közösséghez is szeretne tartozni, amihez a magyar nyelven szerzett jó élményei fűzik, lélektanilag is kialakul benne a kétnyelvűség. Azaz az ellenállás helyébe elfogadás lép, lassan természetes lesz számára, hogy több nyelven élje meg a világot és alakítson ki kapcsolatokat.
Sok sikert ezen az arany-rögös úton!
Nézd meg a videót a bejegyzésről a SzóKiMondóka Facebook oldaláról