Valóban, gazdag fantáziával megáldva jönnek világra gyermekeink, a baj csak az, hogy idővel ezt módszeresen kiirtjuk belőlük:
- Miért gondolod?…
- nem úgy van…
- ne beszélj butaságokat,…
- ne képzelődj!…
– mondjuk nekik gyakran. Ismerős? Sajnos nem csak szavainkkal regulázzuk meg szárnyaló fantáziájukat a nevelésük érdekében, hanem minden őket körülvevő kép és képi elem is visszavesz képzelőerejükből. Élen járnak ebben a televízióban, vagy táblagépen látott mozgóképek. Hiszen a sablonok, előre gyártott képi, vizuális élmények bizony korlátozzák fantáziájukat, míg az élőszóval mesélt, vagy olvasott mese hallgatása nagyban segíti a gyermek képzelőerejét.
A szavak tehát, illetve később az olvasás élménye lesz az, ami visszaadja számára a gyermekkori fantáziát. Mi is ezért dolgozunk, hogy közelebb hozzuk a szavak világát a kicsikhez. Megismertetjük őket a szavakkal, és rájuk bízzuk annak képi megjelenítését.
Hogyan is tesszük ezt?
A SzóKiMondóka játékcsomag segítségével a szavak élményét már kicsi korban megmutatjuk, mikor még csak tanulnak a gyermekek beszélni, és még csak ismerkednek az új szavakkal. Ekkor a csomagban lévő szókártyák képes fele kerül elő, mutasd meg hol van, mi ez,stb. kérdésekkel kísérve. Idővel spontán érdeklődésének köszönhetően a gyermek megfordítja a szókártyát és ismerkedik a szóalakkal is.
A szavak többször, többféle kontextusban kerülnek elé (erre példa a csomagban található kisfilm) és a sokféle helyzetből szűri le magának a szó letisztult jelentését. Így már tudni fogja a gyermek, milyen képzeteket társítson hozzá akkor is, ha csak hallja a szót. A szóalakoknak köszönhetően tudja, hogy a szavakhoz tartozik egy szókép is, ami egyelőre csak a vizuális memóriáját fejleszti, idővel azonban az olvasás kialakulását fogja segíteni. Először könnyebben ismer fel és különböztet meg szavakat, később a szavakból részleteket, betűket figyel majd meg. Mindez spontán módon alakul ki a szókimondókázó, vagy a szavak írott alakjával ismerkedő gyermekeknél, erőltetés és stressz nélkül. Éppen ezért később könnyebben tanul meg olvasni, hamarabb válik önálló olvasóvá és nagyobb a valószínűsége, hogy az olvasás valódi szabadidős tevékenységgé válik nála. Ha ide eljutunk, elmondhatjuk, hogy megtartotta, vagy visszakapta gyermeki fantáziáját.
Ezzel szemben a videojátékokon felnőtt gyermekek fantáziavilágát meghatározzák, bekorlátozzák az ott látott képek, képi világok. Határt szab fantáziájának az ismerős képi világ. Ugyanez a helyzet a televízióval is, ha hagyjuk eluralkodni gyermekeink szabadidején.
Miért van szükségük fantáziára?
Egyrészt a fantázia az alapja a később kialakuló empátiának. Csak akkor lesz megértő, társas kapcsolataiban sikeres gyermekünk, ha el tudja képzelni, majd megérteni, mi zajlik a másik emberben. Másrészt mai világunk olyan ütemben fejlődik, hogy felnőttként a még nem létező megoldások után kell kutatnia, az élet minden területén, s ez fantázia nélkül lehetetlen kérés. Arról nem is beszélve, hogy az iskolát is nehéz lesz elvégezni megfelelő olvasási és szövegértési képességek nélkül.
Sokan kérdezik tőlünk: kell-e 2-5 éves gyermekeket olvasni tanítani? Nem, de nem árt a szemüket nyitva tartani, hiszen Dr. Gyarmathy Éva szavaival élve: ,,Az egész világ olvasókönyv.” Szavakkal vagyunk körülvéve, s ha nem keltjük fel kellő időben gyermekeink érdeklődését a szavak iránt, akkor marad a kívülről jövő képek alkotta világkép, ami szegényesebb, mint amit magának alkotna meg a szavak útján.
Ha tetszett ez a bejegyzés és érdekelnek további ötleteink, híreink a készségfejlesztés, olvasás előkészítés, a magyar kultúra megőrzése, a közös játék során témákban ITT feliratkozhatsz a hírlevelünkre.