Vissza-visszatérő témánk ez, hiszen egyre többen fordulnak hozzánk küldföldi magyarok, és használják sikerrel a kiadványainkat gyermekeik magyarul tanítása érdekében. Annyira fontos ez számunkra, hogy már rég óta szeretnénk saját platformot adni neki. Ezen az oldalunkon összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy miért fontos a mondókázás és meseolvasás, egyáltalán miért kell(ene) átadni külföldön nevelkedő kisgyermekek számára a magyar nyelvet, s hogyan fogj hozzá. Sokat írtunk már a SzóKiMondóka blogjában is erről a témáról, amiket úgy kereshetsz vissza, hogy a blogban, jobb oldalon felsorolt témák közt az anyanyelvmegőrzésre kattintasz. Igyekszünk minden szülőt arra motiválni, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy gyermeke beszéljen magyarul. Idővel pedig az olvasás és az írás elsajátítása is fontos lesz, hiszen akkor már nem lesz arra utalva, hogy legyen kivel gyakorolnia később a nyelvet, hanem könyvekből maga is tovább fejlesztheti szókincsét, és folytathat levelezést otthon élő rokonokkal, barátokkal.
Azok a gyermekek, akik betöltik a 18. életévüket és szüleik segítségével megtanultak magyarul, kivétel nélkül hálát éreznek ezért. A kihívás nagy, a munka is óriás, de az előnyök még annál is kedvezőbbek, biztosítva azt, hogy nem marad el az út végén a jutalom. Ezt a bizonyosságot szeretnénk minden külföldön élő szülő számára nyilvánvalóvá tenni, és erősíteni, támogatni őket ezen törekvésükben.
Társat kerestem magam mellé az anyanyelvmegőrzés témájában és nem is választhattam volna erre jobb jelöltet, mint a new yorki magyar könyvesbolt vezetőjét, Zsédely Tímeát, aki évek óta vezeti a Pilvax Players független színtársulatot is és több magyar nyelvű produkciót juttatott már az el az Egyesült Államok legtávolabbi pontjain élő magyar közösségekhez. Emellett a SzóKiMondóka játékcsomagokat évek óta használja kisgyermekekkel folytatott anyanyelvmegőrző foglalkozásain, és magyar nyelvet tanít gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Kezdeményezésünket a new yorki Arany János Magyar Iskola és Óvoda fogadta be, közösen pályáztunk egy a honlap elindítására és szülőknek tartandó foglalkozásokra a témában. A pályázatot a Bethlen Gábor alap támogatta és az elmúlt hétvégén megtartottuk első anyanyelvmegőrző műhelyfoglalkozásunkat is az iskolás gyerekek szüleinek, de bárki jöhetett, aki érdeklődik a téma iránt. Közel húsz szülő vett részt ezen az alkalmon, ahol sorra vettük először is, hogy kinek mi a legégetőbb problémája, amivel most küzd a minennapok során. Majd egy asszociációs játék segítségével igyekeztünk kideríteni saját, belső viszonyunkat az anyanyelvhez, megvizsgáltuk mi az, ami nehéz és mi az, ami könnyű ebben. Egy-egy szóval fogalmaztuk meg, hogy mit jelent számunkra a magyarság, a magyar kultúra. Nagyon pozitív kép jött ki, ami erőt adott a nehézségekkel való szembenézéshez is.
Majd sorra vettük az életkori sajátosságokat, amikkel nem árt szülőként tisztában lennünk. Amikor gyermekünk számára a család jelenti a világot, nem jár még közösségbe, nincsen gond a magyar nyelvű neveléssel, maximum picit később kezd el beszélni. Az sem jelent problémát, ha az egyik szülő más nyelvű, sőt, még ahhoz is tud a gyermek alkalmazkodni, ha három nyelvet használunk a családban, ha ezeket konzekvensen használjuk. A hangsúly itt a konzekvensen van, az egyik szülő csak magyarul a másik pedig csak a saját nyelvén szól a gyermekhez. Ha a babysitter, vagy a szülők közös nyelve egy harmadik, akkor idővel azt is megtanulja a gyermek, a lényeg, hogy NE KEVEREDJENEK egymással a nyelvek. Azért, mert az egyes nyelvek más-más helyen tárolódnak az agyban, ezért tudunk később egy nyelvet tisztán beszélni. Fontos tehát, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy ne keverjük a nyelveket és javítsuk ki magunkat, ha így tennénk. Lehet, hogy vicces és jól hangzik abban a helyzetben, de kitolunk vele gyermekünkkel és magunkkal is, ha fontos számunkra a szép beszéd.
További életkori sajátosságokra majd egy külön bejegyzésben fogok kitérni, így is túlértem a blog keretein, de mindenképp fontosnak tartottam, hogy hírt adjak erről a fontos kezdeményezésről. Megemlítettünk hasznos eszközöket, amiket majd a honlapon fogunk felsorolni, sorra vettünk tévhiteket és végül azt beszéltük meg, hogy mire vagyunk büszkék ebben a folyamatban. Lépjetek be a folytatásért a SzóKiMondóka külföldi magyarok csoportjába és kedveljétek az Anyanyelvmegőrzés Facebook oldalát, hogy ne maradjatok le a folytatásról.
Az alábbi videóban összefoglaltam a bejegyzés lényegét a SzóKiMondóka Facebook oldalán: