Alig ismert tény, hogy a mai gyermekek átlagosan egy órával alszanak kevesebbet, mint húsz, vagy harminc évvel ezelőtti társaik. Mivel az emberi agy egészen huszonegy éves korig még az átalakulás, fejlődés fázisában van, amelynek jelentős része az alvás során megy végbe, a kevesebb alvásnak súlyos maradandó következményei lehetnek.
Agyunk alvás közben raktározza el a napközben megszerzett információkat. A lexikális tudás hosszú távú elraktározása kerül így veszélybe, ide tartozik a szókincs is. De nem csak az értelmi képességek fejlődésének kedvez az alvás, hanem az érzelmi stabilitás, a figyelemre való képesség, sőt, az egészséges anyagcsere, tehát az elhízás megelőzésének is feltétele a rendszeres, kielégítő napi alvás. A meghatározó években elszenvedett alváshiány maradandó károsodásokat képes okozni, nem lehet tehát a későbbiek során „kialudni”.
A kutatások tapasztalatai alapján egy óra alvásmegvonás kb. két évvel vetette vissza a vizsgált gyermekeknél az értelmi teljesítőképesség szintjét. De nem csak a kevesebb alvásnak, hanem az alvás eltolódásának is káros következményeit tapasztalták. Ezért tehát a szünidőben is fontos, hogy a lefekvés ideje ne tolódjon el, akkor sem, ha a felkelés maga későbbre tolódik.
Az alvásproblémák hatásainak vizsgálatánál a kutatók arra jutottak, hogy ,,Az alvászavarok ugyanolyan mértékben károsítják a gyerekek agyát, mint az ólommal való tartós érintkezés.”
Egy kísérlet során egy városban, a középiskolákban a tanítás kezdetét egy órával későbbre tették. A diákok jegyei jelentősen javultak, emellett magasabb motivációs szintről és csökkenő depressziós szintről számoltak be. A városban a közlekedési balesetek száma is 25%-kal csökkent. Több kutatónak feltűnt, hogy a modern kor tinédzsereire jellemzőnek tartott tünetek – a szélsőséges hangulatváltozások, az impulzivitás, a motiváció hiánya, a nemtörődömség – a krónikus alvásmegvonás tünetei közt is szerepelnek. Lehet, hogy a tizenévesekről alkotott képünk egyszerűen azért van, mert nem alhatják ki magukat?
Az anyagcserénkre vonatkozó vizsgálatok alkalmával a hormonok szerepében találták meg az elhízás és az alváshiány összefüggéseit. Azt találták, hogy azok a gyermekek, akik kevesebb, mint 8 órát alszanak naponta, 300%-kal nagyobb eséllyel híznak el, mint azok, akik tíz, vagy több órát aludtak rendszeresen, naponta. Valamint minden órányi alvásdeficit 80%-kal növeli meg az elhízás valószínűségét. A fáradt gyermekek kevesebb eséllyel és kisebb intenzitással sportoltak, összes kalória-felhasználásuk tehát kevesebb volt, mint rendesen alvó társaiknak.
S mennyi az alvásigénye a gyerekeknek?
3-5 éves korig: 11-13 óra/nap.
5-12 éves korig: 10-11 óra/nap.
Serdülők: legalább 9 óra/nap.
Mivel segíthetjük a megfelelő alvási szokások kialakítását? A napi ritmus kialakítása ismétlődő tevékenységekkel, mindig hasonló időben történő rituálékkal. Korai lefekvés, előtte nyugtató tennivalók elvégzése: fürdés, majd közös olvasás, a nap eseményeinek megbeszélése. Kerüljük a mozgalmas tevékenységeket ilyenkor, ha a testvérek egymást cukkolják, különítsük el őket. Ha gyermekeink hamarabb fekszenek, mi is többet pihenhetünk, több időnk jut magunkra, vagy egymásra – ami szintén fontos egészségünk szempontjából.
Forrás: (többek közt) Amit rosszul tudtunk a gyerekekről – Po Bronson, Ashley Merryman