Ha lenne olyan alkalmazás, ami segítene a szülőknek gyereket nevelni, az biztosan beosztaná a nap minden percét, hogy mikor mit csináljunk a gyerekkel. Lenne benne mozgás, tanulás, meg mindenféle fejlesztő tevékenységek. Az engedetlenségért pontvesztés, a szófogadásért jutalomjáték járhatna. Mielőtt rákeresnél, hogy létezik-e már ilyen app, megnyugtatlak: a SzóKiMondóka játékcsomagjai is tudják ugyanezt. Igaz, nem osztják be az időtöket, azt neked kell eldöntened, hogy mikor mit szeretnél a dobozból elővenni. De van benne tánc, játék, mozgás, mesekönyv és rengetegféle fejlesztőjáték leírást is találsz az útmutatóban.
Amit a csomag nem ad és a gyerekednek fontos, az a szabad játék. Arra neked kell időt és teret biztosítanod, hogy gyermeked szabadon használhassa fantáziáját és építhessen várat a gyerekszoba bútoraiból, felöltözhessen királylánynak vagy boszorkánynak, kergesse a sárkányokat, vagy éppen kalapácsnak használja az építőkockáit. Ezek a kontrollálatlan pillanatok azok, amikor gyermeked tanulja a helyét a világban, s azt, hogy hogyan alakíthatja, formálhatja azt. A digitális korszak egyik legnagyobb fenyegetése – számunkra is, nem csak a gyerekek számára, – hogy eltűnik a szabadidő. Minden pillanatban történik valami, mindig megyünk valahová, vagy jön valaki, nem használjuk pihenésre a nappalit és nem dőlünk ágyba hamarabb, mint, hogy aludni térnénk. Pedig az együtt töltött minőségi idő nem attól minőségi, hogy drága programokon veszünk részt, hanem attól, hogy egymásra figyelünk. Kizárjuk a külvilágot és csak egymásnak vagyunk.
Mindezt azért tartom fontosnak leszögezni, mert a médiának úgy engedjünk teret az életünkben, hogy e két pontot (a szabad játékot és az egymásra figyelést) megtartjuk. Sokszor ugyanis ezek helyére tolakszik be a tablet, vagy a TV és tovább csökkenti a magunkra és egymásra szánt időnket.
Mindazonáltal nem tartozom azon szülők közé, akik tiltanak minden médiaforrást. Lehet persze így gyereket nevelni, de véleményem szerint sokkal fontosabb felkészíteni a gyereket arra, hogyan eméssze meg a média tartalmát és hogyan válogasson értelmesen a lehetőségek közül, mint annak következményével szembesülni, amikor otthonról kirepült és “önálló” életvitelbe kezdett csemeténk nem tud mit kezdeni a hirtelen rászakadó világgal.
Hogyan is tegyünk mindezt?
Mindenképp korlátozzuk a TV nézés idejét maximum napi fél-egy órára. Mi a hétvégékre korlátozzuk a TV, a hétköznapokba nem fér bele nálunk. Olyan műsorokat válasszunk, amelyek interaktívak és értéket hordoznak. S végül, ha csak tehetjük, üljünk le a gyerekünk mellé és kommentáljuk a történéseket, tegyünk fel kérdéseket, alatta, vagy utána, de beszéljük meg a látottakat, hallottakat. S ne hagyjuk egyik programot a másikra futni, mert az emésztetlen tartalmak okozhatnak rossz álmokat, vagy kellemetlen képzeteket.
Még pár tipp, ami segít médiakritikus gyerekeket nevelni:
- Elemezzetek együtt reklámokat – miért azt a szöveget mondják, miért ezekkel a képekkel operálnak, mire akarnak hatni a reklám készítői? Hogyan védekezhetünk a reklámok ellen? Te minek csinálnál reklámot és hogyan? Ezek lehetnek a beszélgetés témái például, amikor reklámok futnak a TV-ben.
- Készítsetek saját médiát! Tudósítsatok egy családi eseményről, készítsetek videó felvételt, vágjatok belőle bemutatható darabot! A kamera mögé állva aktív részese lesz a médiának, nem passzív befogadója. Beszéljétek meg, hogy ment!
- Legyél példamutató! Nyílván nehéz lesz gyermeked médiafogyasztását korlátozni, ha saját szokásaidnak nem szabsz korlátokat. Ugyanúgy, mint az olvasással: ha szeretnéd, hogy gyermeked olvasson, olvassatok együtt és téged is lásson olvasni gyermeked!
- Legyen egy terved: hány éves korára fogsz neki mit megengedni a média használat területén és milyen lépésekben fogsz eljutatni a felelős használat felé? A lépéseket előre vázold fel és legyél következetes! Csak azért mert szépen kéri, vagy hisztizik, ne térj el eredeti tervedtől!
- Az eszközök használata maradjon egy kiváltság, amit rövid időre el lehet érni, de ne legyen soha kontrolálatlan, sem feltétel nélküli.
- Szabj határokat! Pl. a vacsora asztalnál nem lehet kütyüket használni, lefekvés előtti egy órában nem lehet képernyőt nézni, ágy mellett nem töltünk eszközt, stb. Te szabd meg a kereteket, mert könnyen eljuthatsz oda, hogy az eszköz szabja meg a családi kereteket.
Mivel a mi generációnk az utolsó, aki még ismeri az internet előtti világot, nincsen arra példánk, hogyan neveljünk gyerekeket az internet korában. Ezért legjobb, ha a megérzéseinkre hallgatunk és megőrizzük a közös családi estéket, és legjobb tudásunk szerint tanítjuk meg gyermekünk, amikor eljön az ideje, hogy okosan bánjon a média eszközeivel.
Alább egy korábbi rádióadásunkat hallgathatjátok meg a minőségi időről. Hallgassátok keddenként a SzóKiMondóka adását a onedirectradio.hu internetes rádión.