Leggyakrabban úgy, hogy szülei két különböző nyelven beszélnek hozzá születésétől kezdve. Itt fontos hozzátenni azt, hogy a legtöbb szakember eltanácsol minket attól, hogy a szülő olyan nyelven beszéljen a gyermekhez, ami nem az anyanyelve. Mert amin természetesen szólalunk meg, amit teljes mértékben birtoklunk, amin hitelesek vagyunk, csak azt tudjuk maradéktalanul átadni és egy anyanyelvtől nem várhatunk el ennél kevesebbet. Az élet ugyanakkor számos példával igazolja, hogy „választott” nyelvünk is lehet hatékony, s gyermekünk tökéletesen megtanulja, ha csak azon a nyelven szólunk hozzá. Annyit azonban hozzátennék, hogy ne válasszunk olyan „új” anyanyelvet, amelyen nem tudunk viccelődni, mondókázni, mesélni, énekelni és magunkat kifejezni a gyermekünknek, mert ezek mind nagyon fontosak számára mind a hozzánk fűződő kapcsolat elmélyítése, mind a nyelvi fejlesztés céljából.
A mienktől eltérő anyanyelven történő gyermeknevelés lehet tehát tudatos választás következménye. Vannak, akik emigrációban nem szeretnénk saját nyelvüket továbbadni, hanem a többségi nyelvet választják inkább a gyermeknevelés eszközévé. Semmiképp nem ítélkeznék a döntés felett, de jól gondoljuk meg a döntést, hiszen a két- vagy többnyelvűség számos előnnyel jár gyermekünk számára, amelyeket már részleteztünk korábban ezen a helyen.
Nevelhetünk kétnyelvűen akkor is, ha Magyarországon élve szeretnénk gyermekünknek a kezdetektől egy idegen nyelvet biztosítani. Ez talán nem csak dupla vagy semmi alapon sikerülhet. Nincsen kizárva, hogy alkalomadtán magyarul is beszéljünk a gyermekhez, de az biztos, hogy a kezdeti években a gyermek leginkább személyhez kötötten tanul nyelvet, így akár többet is. Viszont ha egy személytől több nyelvet hall, akkor külön figyelmet kell szentelni annak, hogy a nyelvek teljesen elkülönüljenek egymástól térben és időben egyaránt és soha ne keveredjenek.
Nevelkedhet kétnyelvűen, ha a családban beszélt nyelv eltér a többségi nyelvtől – diaszpórában tehát, pl. Erdélyben az óvodában vagy az iskolában válnak a gyermekek kétnyelvűvé. Általában nem okoz nehézséget a gyermekeknek, ha ott elölről kezdve tanulják meg a többségi nyelvet, a legtöbb ország fel van készülve az idegen ajkúak befogadására az iskolákban. Az én gyermekeim évek óta megkülönböztetett figyelemben részesülnek emiatt az amerikai iskoláikban. Amiatt tehát nem kell elhagynunk otthonról hozott nyelvünket, hogy a gyermek dolgát később megkönnyítsük, mert éppen attól lesznek sokoldalúbbak, hogy több nyelven képesek kommunikálni és gondolkodni.
Ennek segítésére készítettem először nekik, majd a nagyközönségnek is a SzóKiMondóka játékcsomagot. Ezzel a csomaggal megvalósíthatod gyermeked komplex magyar nyelvi fejlesztését és garantálom, hogy hónapokra kapsz vele értelmes, minőségi elfoglaltságot.
Végezetül számos olyan ország van a világon, ahol a két- vagy többnyelvűség az általános. Svájc, Belgium jó példával járnak elöl a különböző nyelvhasználattal, a kultúrák egymás mellett élésével kapcsolatban, hogy csak európai példákat említsek. Egynyelvű országokban a nemzetközi, vagy két tanítási nyelvű iskolák, óvodai csoportok révén is kétnyelvűvé válhatnak a gyerekek.
Örömmel vennénk kétnyelvű gyermeknevelésre vonatkozó példáitokat, kérdéseiteket, megjegyzéseiteket!
A blogbejegyzés megírásához Csiszár Rita: Két- és többnyelvű gyermeknevelés a mindennapokban c. könyvét használtam fel.