Egy korábbi bejegyzésünkben már leírtuk, hogy mely életkorban milyen mesék iránt érdeklődnek leginkább a gyerekek, hogy mikor mire van szükségük. Most arra szeretnénk kitérni, hogy miket tanulhatnak meg, illetve akár mi magunk is miket tanulhatunk a mesékből, mik azok az életre szóló tanítások, amelyeket a mesehősök tanítanak nekünk.
Hogy a szavak erejénél kezdjük, az első a kívánságok kimondásának fontossága. Az a képesség, hogy meg tudjuk fogalmazni: mire vágyunk, mit szeretnénk elérni, mit akarunk megkapni. Azt hinnénk, a gyerekeknek ez jól megy, hisz lépten-nyomon halljuk tőlük, hogy “kérem”, “akarom”, “szeretném”. Tárgyiasult dolgokat valóban könnyebb nekik kérni, de sok gyereknek nehézséget okoz megfogalmazni, mi az, amire lelkileg vágynak, amitől jól érzik magukat, amitől boldogabbak. 8 éves lányom – aki egy füzetet teleírt már fogalmazásokkal, tehát alapvetően jól bánik a szavakkal – sokszor jobb szeretné, ha kitalálnám inkább, mitől morcos és szavak nélkül is teljesíteném a kívánságát.
A következő a kockázatvállalás, az elindulás szükségessége. Az a tudat, hogy helyzetünk akkor fordulhat jobbra, ha mi teszünk annak érdekében és az a képesség, hogy el tudjuk hagyni emiatt komfortzónánkat. A mesehős nem mérlegel, hogy mekkora lehet a jutalma, ha otthon marad, és mekkora, ha elindul. Ha menni kell, megy, és bátran szembenéz az elé kerülő akadályokkal.
,, Móna Manó felérkezik a hegytetőre. Köröskörül minden fehér, mindenütt hó és jég, mintha tél lenne.” (Részlet a Móna Manó barátai című mesekönyvből)
A csodákban való hit első helyre is kerülhetett volna, hisz ez ugyanolyan fontos, mint, hogy meg tudjuk fogalmazni, mit akarunk. Hinnünk kell benne, hogy jár nekünk, amit szeretnénk, s ha elég kitartóak vagyunk, el fogjuk tudni érni. A hit ad erőt az elinduláshoz, a megpróbáltatásokon átvergődni és kitartani a célunkért mindaddig, míg el nem nyerjük azt.
Alapvető értékeket is tanítanak nekünk a mesehősök – segítőkészség, bátorság, irgalmasság, szolidaritás – hogy csak néhányat említsek, megtanítanak tehát különbséget tenni jó és rossz közt. Ez is egy igen fontos, életre szóló tanítás, hogy mik a valódi értékek az életben, mi az, amivel segítünk másokon és magunkon is egyaránt.
A mi mesehőseink a szeretet érzésével, fogalmával találkoznak karácsonyi kalandjaik során, milyen szeretni és milyen szeretve lenni, ezt tapasztalják meg Nagyiéknál.
,,Marci és Móna összekacsintott, hogy megőrizzék a titkukat. De nagyi úgy nézett rájuk, mint aki mindent tud. Talán így lehet, mert aki szereti, az ismeri is a másikat.” (Részlet a Móna karácsonya című mesekönyvből)
A mesehős útja sokszor hosszú és fárasztó – de a kalandok megtanítják nekünk magát az utat, a célokhoz való eljutás folyamatát értékelni és élvezni. Közben persze erőforrásaink megtalálása is nagyon fontos, amelyek segítségével ki tudunk tartani a célunk felé vezető úton. Erőforrásaink megtalálásának érdekében pedig magunkba kell néznünk, jelképesen a tarisznyánkba nyúlnunk, nem kívülről várni a segítséget.
Kádár Annamária: Mesepszichológia 2. c. könyvében ezt így fogalmazza meg: ,,Az elindulás a saját komfortzónánkból való kimozdulást jelenti, a hamuban sült pogácsa az erőforrásainkat, a sárkányok a saját félelmeinket, szorongásainkat, amelyeket meg kell szelídítenünk, a segítőtársak a társas kapcsolati hálónkat, a királylány megtalálása a saját jobbik énrészünk felfedezését, az elérendő cél pedig az önmegvalósításunkat.”
Hamvas Béla szavaival zárnám a gondolatmenetet: ,,Az ember ott kezdődik, hogy teremt valamit, ami nincs. Valakinek lenni a semmiből. Nem a legkisebb, hanem a legnagyobb ellenállást keresni. Csak azt érdemes megcsinálni, ami lehetetlen.”
Megjelent!
Megjelent a SzóKiMondóka karácsonyi mesekönyve, Móna karácsonya címmel. Látogass el webáruházunkba és olvass bele a mesekönyvbe, amely kiváló ajándék lehet 2-6 évesek számára Télapó vagy karácsony alkalmából.
Ezzel a kuponkóddal: ”karacsony10” pedig 10% kedvezményt adunk a kosarad teljes tartalmára. A kupont beválthatod 2016.12.31-ig. Kattints ide