/Mitől függ a külföldön nevelkedő magyar gyerekek nyelvhasználata? 

Mitől függ a külföldön nevelkedő magyar gyerekek nyelvhasználata? 

A minap az Amerikai Magyar Iskolák Találkozóján hallgattam meg Dömötör Gábor cserkészvezető remek előadását az anyanyelv megőrzéséről, aki korábban a SzóKiMondókához is nagyon jó ajánlást adott. Az előadás lényege az volt, hogyan segíthetjük a külföldön nevelkedő magyar gyermekek számára azt elő, hogy az egyetemes magyarság részének érezzék magukat és kulturális, nemzeti identitásuk megmaradjon. Annak, hogy a gyermekek mennyire érzik magukat magyarnak, egy nagyon jó mércéje, hogy egymás közt milyen nyelvet használnak. S tény, hogy akkor végeztük el anyanyelv megőrző munkánkat maradéktalanul, ha a gyermekek egymás közti nyelve felnőtt korukra a magyar lesz. 

Aki követi a blogot tudja, hogy többször leírtuk már, hogy a nyelvhasználatot nem lehet erőltetni és természetes, főleg kisgyermekek esetében, hogy a többség nyelvét beszélik egymás közt. Magától értetődő módon a nagyobb közösség részei szeretnének lenni, nem akarnak “kilógni” s ahova nap, mint nap járnak, az a nyelv lesz számukra meghatározó. Ez persze később változhat, s attól is függ, hogy barátaik milyen körből kerülnek ki. 

Hogyan lehet az egymás közti magyar kommunikációt gyermekkortól kezdve elősegíteni? Következetesség az első: a szülő ne szólaljon meg a befogadó ország nyelvén, a hozzá való szólás nyelve mindig a magyar legyen. Semmiképp se keverje a nyelveket, mert az zavart okozhat a gyermekek fejében is azzal kapcsolatban, hogy melyik szó melyik nyelvhez tartozik. Aztán minél inkább tudunk velük egykorú magyar anyanyelvű gyermekekkel barátkozni, összejárni, annál kevésbé érzik, hogy “kilógnak” ha magyarul kommunikálnak. Ehhez tehát szerintem a hétvégi iskola heti egy alkalma nem elég, magyar nyelvű szomszédság, gyerekfelügyelő, rokonok gyakori, vagy folyamatos jelenléte kell. Ha meg tudjuk tehát teremteni ezt a fajta magyar kulturális környezetet köréjük, egyfajta nyelvi burkot, akkor maradhat meg végig a családi kommunikáció számára a magyar nyelv használata. 

De attól se essünk kétségbe, ha a gyermekek átváltanak a befogadó nyelvre egymás közt, csak erősítsük a magyar nyelvet meseolvasással, diafilmekkel, mesefilmekkel és magyar kulturális programokkal. Erre remek alkalmat ad most a New York környéki magyarok számára a magyar Dzsungel Könyve musical amerikai premierje, amelyről további infók itt: http://www.pilvaxproductions.com

Idősebb gyermekek számára pedig remek alkalmat biztosítanak a hazai különböző nyári egyetemek programjai, a Balassi Intézet nyári táborai – de a kisebbeket is be lehet adni otthon napközis nyári táborba, én is ezt teszem most már második éve. Szülők, ne adjátok fel, tudom, hogy nem könnyű, de megéri! Tudatosabb lesz a gyermek nyelvhasználata, könnyebben tanul harmadik nyelvet, magától értetődő lesz számára a másféleség, mint érték. Agya jobban tudja majd a verbális információkat feldogozni és egy kultúrát kap ajándékba – egy remek kultúrát, csodás nyelvi gazdagsággal. Erre is jó példa a Dzsungel könyve magyar adaptációja, de a Micimackót és érdemesebb magyarul olvasni. 

By | 2017-04-11T08:23:44+00:00 június 15th, 2016|anyanyelvmegőrzés, beszédfejlesztés, gyermeknevelés, kétnyelvűség|0 Komment

A szerzőről:

Szólj hozzá! Érdekel a véleményed!

Hallottátok? Láttátok? Készségfejlesztő kategóriában az Ország Játéka lett a SzóKiMondóka 2017-ben!

Ezt a versenyt a Játéknet találta ki eredetileg abból a célból, hogy a karácsony előtti vásárlási lázban segítsen a szülőknek eligazodni a hatalmas kínálatban. Több kategóriában lehetett szavazni és egy szakmai zsűri is bírálta a játékokat. Bíztunk ugyan magunkban, de minket is meglepett az első hely, amit elnyertünk a szakmai zsűri döntése alapján.

Az már csak hab a tortán, hogy a közönségszavazatok díját is elhoztuk, ezt nyilván neked is köszönhetjük, hiszen itt is többször hirdettük a versenyt és a linkeket, ahol leadhattad ránk a szavazatodat. Tovább: