A SzóKiMondóka a nyelvi fejlődést, a szókincsfejlesztést, beszédfejlesztést tűzi ki fő célul, miközben segíti az olvasás kialakulását a minőségi időtöltés biztosítása mellett – a szavak írott alakjával való ismerkedés is ennek a célnak van alárendelve, ezen túl persze fejleszti a vizuális memória kialakulását, a részletekre való odafigyelést, amely mind fontos készség az olvasás kialakulásához. A zenei nevelés, mozgásfejlesztés is érvényesül a mondókák, gyerekdalok, ritmusos játékok közös eljátszásával úgy, hogy a közös családi szórakozás során tanul és fejlődik a gyermek – tehát a tanulás élménye szórakoztató és játékos módon valósul meg. A zene, a ritmus pedig előfeltétele a helyes beszéd kialakulásának is.  

„Nyilvánvaló, hogy a gyerekek akkor a legboldogabbak, amikor van idejük és terük játszani, felfedezni saját világukat. Lehet, hogy mi magunk oda-vissza pattogunk múlt és jövő között, gyerekeink azonban zen mesterek módjára arra vágynak, hogy teljesen átéljék a jelen pillanatot.” 

(Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor)

A SzóKiMondóka módszertanának kialakítása

Széles körű szakirodalmi feldolgozást végeztünk arról, hogyan tanulnak meg a gyermekek olvasni, és hogy a történelem során hogyan változott az olvasás tanításának módszertana. Azt is kutattuk, hogy milyen módszerek maradtak fenn, melyek azok, amelyeket ma is alkalmaznak és milyen eredményekkel. A babák fejlődési sajátosságaival is megismerkedtünk, sok kutatást feldolgoztunk arról, hogyan látnak és hallanak különböző életszakaszokban a kisbabák, hogyan ismerkednek a nyelvvel, a hangokkal és a szavakkal, hogy a beszélő száj látványa és utánzása is fontos része a beszédfejlődésnek. Szakirodalmi kutakodásaink során akadt a kezünkbe Adamikné Jászó Anna: Az olvasás múltja és jelene: Az olvasás grammatikai, pragmatikai megközelítése című könyve, ahol először hallottunk az analitikus-szintetikus módszerről.

Analitikus-szintetikus módszer – az olvasóvá nevelés módszertana

Ez a módszer az egész szóalakból indul ki, majd lebontja a szavakat először szótagokra, később betűkre és hangokra. A hangokból épít aztán fel új szavakat, innen a módszer neve: analitikus=lebontó és szintetikus=felépítő. Ezt a módszert támasztották alá a SzóKiMondóka játékcsomag pilot anyagával kapcsolatos tapasztalataink is, amelynek során 12 család kapott az előzetes anyagból és használta azt 3 hónapon keresztül 1-5 éves kisgyermekekkel. A gyerekek a szókártyákkal való gyakori játék következtében idővel felismertek szavakat, többek közt saját nevüket is. A leggyakoribb kezdőbetűket később maguk értelmezték és ismeretlen szavakban is felismerték.

Az analitikus-szintetikus módszer kiválasztásának másik oka a kisgyermekek életkori sajátosságaiban rejlik. Egészen 6 éves korig a gyermekek egész alakokat látnak, csak később képesek a részletek felfedezésére. Piaget műveletek előtti szakasznak hívja ezt a fejlődési korszakot, amikor a gyermek beszélni kezd és a szavak, a szavak hang és szóalakja is képes egy tárgyat szimbolizálni számára. A halmazokat, egy helyre összegyűjtött tárgyakat – így a szavakat jelképező betűcsoportokat is – egy képként nézi, ún. “egydimenziós gondolkodás” jellemző rá. Ezért az írott szövegből csak a betűket kiemelni és azokkal ismerkedni nem célszerű a 2-6 éves korosztály számára, mert azt az egészből kiszakítva nem tudják értelmezni. Az egyes betűk felismerése magától is megtörténik, ha több szóalakot felismernek már, amelyek esetleg azonos betűvel kezdődnek. A sok hasonlóból tudják az azonosságokat kiszűrni, ez igaz a beszéd fejlődésére is. A betűkből képesek lesznek később új szavakat összerakni, felismerni, dekódolni.

A SzóKiMondóka azért nagyszerű dolog pszichológiai értelemben is, mert a pszichoanalitikus elmélet szerinti anya-gyerek játéktérre épít, a közös kreativitás érzelmi alapját biztosítja egy kognitív tanulási folyamat közepette. Ez a közös játéktér teremthető meg a SzóKiMondókával; egy olyan ösztönző légkör, amely segíti a gyermekek sokoldalú fejlődését.

SzóKiMondóka tördelés: képes tördelés

Az analitikus-szintetikus módszert alkalmazva SzóKiMondóka könyveiben a történet szempontjából legfontosabb szavakat kiemeltük, mellette a jelentésüket lerajzoltuk. Így a könyvet közösen nézve, a gyermek a kép alapján tudja mondani a mesében soron következő szót, ezáltal megérti az olvasás logikáját. Ugyanakkor szeme a kiemelt szóalakot is megfigyeli, miáltal fejlődik vizuális memóriája, készül az olvasásra. Idővel (főleg, ha szókártyákkal végzett játékokkal erősítjük a szóalakok megfigyelését) észreveszi a szavak közti hasonlóságokat, különbségeket, megjegyez esetleg egy–egy betű–hang párosítást. Mindez persze játékosan, magától történik, kíváncsiságát felkeltve az írott szöveg iránt.

Az olvasással már az iskolában ismerkedő gyermekek számára is ajánljuk könyveinket, ugyanis ez a tördelés megkönnyíti az írott szöveg megfejtését, az önálló olvasás kialakulását. A sűrű, színes grafikák vonzóak a gyermekek számára, akiknek így nagyobb kedvük lesz a könyvet kézbe venni és belevetni magukat az olvasásba. A szöveg értelmezését is segítik a képek, amelyek szoros összefüggésben állnak a mesével, segítve az értő olvasás kialakulását. Még a lassan olvasó gyerekek is szerezhetnek sikerélményt a SzóKiMondóka könyveinek olvasása során, mert hamar egy-egy oldal végére érnek, így talán könnyebben jegyzik meg a mesében történteket is.

Interaktivitás és zeneiség Könyveinket interaktív táblácskákkal tagoljuk, amelyeken egy-egy a történettel kapcsolatos kérdést tüntettünk fel. A kérdések beszélgetések kezdeményezését szolgálják, segítik a történet mélyebb megértését, a mesében előforduló események és a gyerekek élete közötti párhuzamok megvonását.

A mesékbe beépítettünk ismert gyerekdalokat és mondókákat is, amelyek kottája a könyvek végén találhatók. Így próbáljuk segíteni a közös éneklések kialakulását, hiszen a ritmusos mondókák, de a dalok is segítik a beszédfejlődést, a belső ritmus, ezáltal az értő olvasás kialakulását.

A könyvekben található saját versek pedig Móna, a főhős költeményei, akivel az olvasás során azonosulhatnak a gyermekek. Móna szeret a szavakkal játszani, rímelgetni, egy–egy elgondolkodtató esemény kapcsán rövid verset írni. Példája nyomán reméljük, hogy az olvasó gyerekek is kedvet kapnak a szavakkal való játékokhoz, szójátékhoz, versek faragásához. A szavakkal ugyanúgy lehet játszani, mint az építőkockákkal. A szavak a nyelv építőelemei, a szavakkal való játék során értelmet nyer a nyelv logikája, az egységek egymásra épülése. Így lesz a tartalmas közös időtöltésből játékos tanulás, amelynek során az olvasóvá nevelés lépései is megvalósulnak.

Végezetül a SzóKiMondóka játékok és mesekönyvek kialakításában számos szakember vesz részt (pl. fejlesztő pedagógus, pszichológus, zenepedagógus, szociálpedagógus, stb.) és még több szakértő támogatja a játékcsomagok használatát (nyelvész, szociális munkás, gyógypedagógus, stb.). A SzóKiMondóka azon túl, hogy egy szakmailag megalapozott és művészi színvonalú a kivitelezése egy remek ötletnek, a felhasználásához kiterjedt szakértői támogatás is biztosított.

„Kóstoljuk együtt a szavakat, gyönyörködjünk együtt gyermekünkkel a világban, tanuljunk nevetve, játszva, meséljünk, énekeljünk önfeledten. Csak így érdemes! Ebben segít nektek a SzóKiMondóka.” – Dr. Kádár Annamária