Múlt heti Facebook játunk kérdése volt, hogy milyen témában olvasnátok cikket tőlünk legszívesebben. Most igyekeztem sorra venni mindenki kérdését.
Sokan nevezték meg az ovis beszoktatást, amihez már több írásunk is született a blogban. Játékcsomagjaink ebben is segítenek nektek, mert segítségükkel könnyedén tudtok rendszeres foglalkozásokat beilleszteni a mindennapokba, amire hasonlít majd az óvodai program. Az Óvoda játékcsomag szókészletét óvodapedagógusok állították össze, így az óvoda szavaival játszhattok és a csomagban rejlő tevékenységekkel pedig felkészítheted gyermeked az óvodai foglalkozásokra.
Második helyen volt a különböző korú gyermekekkel játszható játékok köre, valamint a testvérkapcsolatok. Kértetek még lakásban játszható játékokat is. Ez utóbbi kérésre itt találtam egy remek csokrot, ami eredetileg angol nyelven jelent meg, köszönjük a fordítást!
A testvérkapcsolatokhoz is hozzá tudok szólni mert három, korban egymáshoz közel álló gyermeket nevelek, így sokat olvastam már utána a témának. A legfontosabb, hogy a viszályok alatt ne legyél döntőbíró, ne döntsd el helyettük a vitát, sőt, a legjobb, ha be sem avatkozol a köztük zajló veszekedésbe. Ha azonban ezt muszáj megtenned, akkor hallgasd meg mindkét felet és az egymás közti kommunikációt próbáld meg elősegíteni. Az legyen a szemed előtt, hogy legközelebb nélküled kell megoldják ezt a vitát, hogyan tudsz nekik most abban segíteni, hogy legközelebb képesek legyenek rá? A türelem és a szeretet itt is jó segítség, hiszen nem egyik napról a másikra válnak diplomatikus, problémamegoldó személyiséggé, hanem nagyjából felnőtté válásuk során. A példamutatás itt is alapvető: figyelnek minket, hogy mi hogyan rendezzük el a konfluktusainkat, egyáltalán mennyire vagyunk irritálhatóak mások által és hogyan reagálunk a minket ért támadásra. Ha jóra tudod fordítani a téged ért támadást és ezt gyermeked is látja, azzal tanítasz neki a legtöbbet a konfliktuskezelés területén.
A különböző korú testvérekkel való közös játékra itt találtam egy csokorra valót. Ami nekem nagyon bejött, hogy a nagyobb tanította a kisebbet először a szókártyákkal, majd a mesekönyvekben szófelismeréssel, vagy akár úgy, hogy saját szavaival elmondta neki a mesét, amit nemrég hallott tőlem. Ilyenkor ugyanazokat a kérdéseket feltette öccsének, amiket én kérdeztem tőle a közös olvasás során: Hol az autó? Mutasd meg a macit! Mondd ki: maci! stb. A komolyabb kérdéseket persze kihagyta, de az nem is volt releváns két éves öccse számára. Amikor az öccsével mondókáztam, ő babáját hozta és vele játszott. Sőt, egy idő után már nem is volt hajlandó velem mondókázni, csak a babájával. Akkor már nagylányos dolgokat kellett kitaláljak, ha vele akartam játszani, mert attól kezdve, hogy ugyanazt játszottam az öccsével, mint vele, ő már nem volt érdekelt ugyanazon játékok játszásában.
Így meg kellett tanulnom, hogy mi az, amit egyikkel, mi az, amit másikkal és mik azok a játékok, amit mindkettejükkel tudok játszani. Ilyen volt a bújócska például, vagy ha egymásnak dobáltuk a babzsákot. Arra, hogy egymással játszanak társasjátékot, még éveket kellett várnom. A társasok közül a Ki nevet a végén? nálunk nem volt annyira népszerű, mint mondjuk az Amőba, vagy angol nevén a Connect 4. Azt, meg az Uno kártyajátékot még mindig nem únták meg. A szabadban játszható játékok közül pedig a labdajátékok és a tollas viszi a prímet.
Nálatok melyik játék jött be, amivel együtt tudtok a testvérekkel játszani?
Nézd meg a bejegyzés videó változatát a SzóKiMondóka Facebook oldaláról: