A szókincs fejlesztése gyerekkorban: hogyan segíthet a szülő?

Miről olvashatsz ebben a cikkben?

Az első szavak kimondása után – ha megfelelően foglalkozol gyermekeddel –, gyorsan jönnek a továbbiak és hamarosan a kétszavas mondatok is. Ezzel azonban még nem ér véget a szülő feladata: a következő feladat a szókincs fejlesztése lesz. Ahogyan gyermeked értelme fejlődik, a világhoz fűződő kapcsolata is árnyaltabb, sokrétűbb lesz. Annak érdekében, hogy ki tudja fejezni gondolatait és ő is megértse az őt körülvevő világot, egyre nagyobb szókincsre lesz szüksége.

Ebben a cikkben arra kapsz útmutatást tőlünk, hogyan tudod gyermeked szókincsét fejleszteni és fenntartani érdeklődését az új szavak megtanulása iránt.

Főbb mondanivalók:

• A gyermek szókincse hatással van gyermeked kapcsolataira, önbizalmára és iskolai teljesítményére is.
• Egyszerű, játékos módokon fejlesztheted gyermeked szókincsét.
• Gyermeked olvasóvá nevelése hosszú távon a legjobb megoldás a szókincs fejlesztésére – ehhez is igyekszünk neked segítséget adni.

Miért fontos a szókincs fejlesztése gyerekkorban?

Gondolj arra, amikor idegen nyelvet tanulsz. Mondani szeretnél valamit, de nem találod a szó megfelelőjét. Gyermeked így érezheti magát a beszéd elindulása után. Hirtelen rengeteg mondanivalója lehet, de nem találja a szavakat hozzá. Lehet, hogy megérti, amit mondasz, de időbe telik, míg megtanulja kimondani, és neki magának is eszébe jut az a szó, amit tőled hallott, amikor szüksége van rá.

És ez csak egy szó. Hetvenötezer szó szerepel a Magyar Értelmező Kéziszótárban. Ha azt gondolnád, hogy ez rengeteg, akkor gondolj bele abba, hogy a magyar nyelv teljes szókincse egymillió szóra tehető.

A szókincs szerepe a kommunikációban

A szókincs fejlesztése gyermekkorban elsősorban azért fontos, hogy megértsük a minket körülvevő világot s aktívan részt vegyünk a minket érintő történésekben. Valamint hogy ki tudjuk fejezni magunkat, kívánságainkat, aktuális érzelmi állapotunkat. Ezáltal könnyebben megtaláljuk a helyünket az életben, könnyebben kapcsolódunk másokhoz, kapcsolataink gazdagabbak, sokrétűbbek lehetnek. A gazdagabb szókincs a magasabb színvonalú irodalmi alkotások nyelve is, amelyeket, ha megértünk, gyarapodunk általuk. Végül kifejezésmódunkat is segíti, szolgálja, árnyalja.

Az összefüggés a szókincs és az iskolai teljesítmény között

A szókincs és az iskolai teljesítmény közt szoros, egyenesen arányos összefüggés van. A gazdagabb szókinccsel rendelkező diákok könnyebben értik meg a tananyagot, hamarabb szereznek jobb jegyeket. A szegényes szókincs pedig az egyik legnagyobb akadálya lehet a tanulásnak.

Hogyan hat a gazdag szókincs a gyermek önbizalmára?

A gazdag szókincs erőteljesen növeli a gyermek önbizalmát, mivel az önkifejezés szabadságát és a környezet elismerését biztosítja számára. Amikor egy gyermek pontosan meg tudja nevezni érzéseit és gondolatait, magabiztossá válik a társas kapcsolataiban és az iskolában is.

A szókincs fejlődésének szakaszai gyermekkorban

1. Előkészítő szakasz (0-12 hónap)

• Gagyogás és hangadás: a csecsemő gyakorolja a hangokat, utánozza a hallott ritmusokat. Ebben a szakaszban a beszédhangok utánzásával, a tükör előtt hangok kiadásával segítheted a beszédhangok megerősítését.
• Passzív megértés: Megérti a gyakori szavakat, neveket és tiltó szavakat, mielőtt saját maga beszélni kezd.

2. Az első szavak kora (12-18 hónap)

• Tudatos szavak: Megjelennek az első valódi, jelentéssel bíró szavak (pl. apa, anya, nem, pápá). A szókincs fejlődését ebben az életszakaszban képes szókártyákkal és a hozzájuk kötött mondókákkal segítheted.
• Aktív szókincs: lassan növekszik, nagyjából 10–50 szóra terjed ki. A passzív szókincs ennél sokkal nagyobb.

3. Szókincsrobbanás (18-24 hónap)

• Hirtelen ugrás: A gyermek szókészlete hirtelen viharos fejlődésnek indul.
• Új szófajok: A főnevek mellett megjelennek az igék és a jelzők is.
• Szószám: Akár 50–200 szót is ismerhet és használhat a kisgyermek.

Továbbra is olvass gyermekednek rendszeresen, vond be az olvasásba az ismert szavak kimondatásával a könyv szövegében.

4. Két- és többszavas közlések (2-3 év)

• Mondatalkotás: Megjelennek az első 2-3 szavas mondatok, amelyeket te is elősegíthetsz, a már ismert szókártyák mondatokba rendezésével.
• Nyelvtan kezdete: Használni kezdi a ragokat, toldalékokat, és robbanásszerűen bővül az aktív szókincse

5. Az óvodáskorú szókincs (3 év felett)

• A környezet hatása jelentős: A szókincs tovább bővül, a gyermek már történeteket mesél, és bonyolultabb kérdéseket tesz fel.
• Absztraktabb szavak: Képessé válik az időbeli és térbeli viszonyok kifejezésére is.

A korai nyelvi fejlődés jellemzői

A beszédfejlődés kezdetén természetes, hogy gyermekünk szinte naponta tanul új szavakat. Eközben pedig mi is nagy figyelmet fordítunk arra, hogy ezeket a bizonyos új szavakat tisztán és érthetően mondjuk ki számára, a jelentésüket is elmagyarázva. Egy idő után azonban, mikor gyermekünk már sokat és jól beszél, csökken az érdeklődés és a figyelem az új szavak irányába a gyermek és a szülő részéről is. Fontos, hogy a szókincs fejlesztése ügye ilyenkor se kerüljön le a napirendről, mert még sok dolgunk van az iskolás korig.

Hogyan segítheti a szülő a szókincs fejlesztését?

Továbbra is beszélj hozzá sokat. Már nem fontos, hogy egyszerű mondatokat használj vagy ugyanazok a szavak többször előjöjjenek egymás után több mondatban; arra csak az új szavak megtanításánál volt szükség. Itt az ideje, hogy a beszéd árnyalatait mutasd be neki. A hanglejtéssel, hangsúlyozással ugyanúgy lehet játszadozni, mint a szavak értelmével. Rokonértelmű kifejezéseket taníthatsz meg neki vagy árnyalatbéli különbségekre hívhatod fel a figyelmét.

Erre nagyon jó alkalmat adnak Lackfi János meséi. Például a Család játékcsomagban a Zozó és a hajrengeteg című mesekönyv elején 6 különböző szót használt fel János csak arra az egy dologra, ahogyan Zozó közlekedett (caplatott, kaptatott, baktatott) a paplanon. De köztünk is élnek Lackfik: egy korábbi blogbejegyzésünkben ezzel a nagyszerű verssel mutattuk be nektek a magyar nyelv gazdagságát.

Mutassuk be az ellentétpárokat is gyermekünknek, és utána árnyaljuk a szavak jelentését. Bizonyosodj meg arról, hogy ha új szót használsz, gyermeked érti, miről beszélsz. Nem mindig jelzik ugyanis maguktól, ha nem értik az általad használt új kifejezést.

Kérdezd. Kérdezgesd már akkor is, mikor még nem várható tőle válasz. Ezzel a részvételét segíted, az érdeklődését tartod fenn. Mikor már szavakat mond, azokra kérdezz rá, s ha nem mondja, mondd ki helyette, azzal is érezze, hogy mit vársz tőle. Később is kérdezgesd. Egy mese után beszéljétek meg, mit csinált a főszereplő, mit gondol, miért tette stb.

Ha tévét néztek – amit az ő érdekében igyekezz napi maximum fél órára korlátozni, és minél inkább interaktív (beszéltető, megmozgató) műsort választani – feltétlen beszéljétek meg utána, hogy mit látott és mi miért történt úgy, ahogy. Hiszen a filmek alapvetően nem adnak neki időt és lehetőséget arra, hogy kellőképp megeméssze a látottakat. Ilyenkor még fontosabb a történet verbális feldolgozása.

Játsszatok a hangotokkal is! Beszélgessetek, bolondozzatok, énekeljétek, táncoljatok, színészkedjétek együtt. Ehhez segítségedre vannak a hangutánzó szavak (pl. „Tyap-tyap mondja a cipő az utcán” – részlet a Testrészek mesesorozat Láb és kéz kötetéből), vagy ha valamilyen állatot utánzol. Én mindig hasonló tréfához nyúlok, ha saját szavaimmal nem tudom rávenni gyermekemet arra, hogy szót fogadjon. Megkérem a zokni nevében, hogy vegye fel. Beszélek hozzá a cipő hangján, hogy dugja bele a lábát. Elérem a célomat, és a játékosság megmarad köztünk más helyzetekben is. Tréfával sok minden elérhető, és idővel ő is utánoz, elváltoztatott hangon válaszol, kísérletezik, játszik a szavakkal, a hangjával. Rímeket is faraghattok, ha arra éreztek indíttatást.

Gesztikulálj. Ne spórolj a nonverbális kommunikáció elemeivel sem, hisz azok nagyban segítik megérteni a beszélő mondanivalóját. A metakommunikáció elsajátítása is a beszélni tanulás része. Kombinálhatod a gesztikulálást az előző pontban említett szerepjátékkal különböző karakterekkel való játékhoz, de használhatod az érzelmek kifejezésére is. A játékosság és a kísérletezés a nonverbális kommunikáció segítőtársai.

Hallgasd meg. Ha kérdeztél, várd meg a választ. Figyelj, ha beszél hozzád, adj esélyt, hogy kifejezze magát. Várd meg a mondatai végét, ne fejezd be helyette. Értékeld a csendben eltöltött perceket is és bátorítsd a megszólalásra.

Végezetül: hagyd el a gügyögést, az értelmetlen bababeszédet, a leegyszerűsített szavakat (pl. vau vau a kutyára), mert nem segíted vele a szép beszéd megtanulását.

Olvassunk gyermekünknek verseket nemcsak a szókincs, hanem a nyelv zeneiségének érzékeltetésének céljából is. Ezek között legyen modern és klasszikus is egyaránt. Weöres Sándor, Petőfi Sándor, József Attila mind tudnak a mai gyerekekhez szólni, de a kortársak közül Kányádi Sándor, Kukorelly Endre, Szabó T. Anna, Lackfi János, Ranschburg Jenő emelkednek számomra ki. A versek idővel átveszik a mondókák szerepét. Amikor a gyermek már többre vágyik és nyelvi értelme is nyiladozni kezd, “etessük” őt ezzel a szellemi táplálékkal. Figyeljük meg, idővel ő is verselni fog. Szerintem az is fontos, hogy neki való legyen, nem csupán egy gyerek témáról felnőtteknek íródott vers – mert nagyon sok gyerekvers ilyen. Ezt úgy lehet eldönteni, hogy érti-e a gyermek a versben megfogalmazottakat, vagy sem. Mert szeretni csak akkor fogja, ha meg is érti a verset.

A mindennapi beszélgetések jelentősége

Legyen mindennapjaitok része, hogy megbeszélitek az aznap történteket, felelevenítitek este a friss élményeket. Gyermeked megtanulja, hogy kifejezze gondolatait, érzéseit, hogy számít neked, hogy vele mi történt, hogyan érzi magát.

Kérdezési technikák, amelyek ösztönzik a gyermeket

Tegyél fel nyitott végű kérdéseket, mert azok segítik a gyermek kíváncsiságát és támogatják önállóságát. Kezd így a kérdéseket:

• Mi a véleményed erről?
• Hogyan tudnád ezt másképp megoldani?
• Mit gondolsz, mi fog történni, ha …?
• Hogyan érezted magad, amikor ez sikerült?
• Te mit tettél volna a … helyében?
• Mi volt a legnehezebb ebben a feladatban?
• Szerinted mi lenne a következő lépés?
• Honnan kérhetnél segítséget?
• Mit tanulhatunk ebből a hibából?
• Mi segít neked, amikor mérgesnek/szomorúnak érzed magad?

A pozitív visszajelzés szerepe

A pozitív visszajelzések a beszédfejlődés területén is épp olyan fontosak, mint a gyermeknevelésben. Örülj minden verbális megnyilatkozásának, dicsérd, segítsd, bátorítsd, támogasd. A beszédet ne csak fegyelmezésre használd, hanem bőven mérd a dicséretet, a szeretet különböző verbális megnyilvánulásait és kifejezésmódjait. Ne feledd: ezzel példát is adsz, és közben arra tanítod, hogy ő maga hogyan fejezheti ki a szeretetét mások iránt. Nagyon fontos képesség ez, az életrevalóság elengedhetetlen kelléke.

Játékos módszerek a szókincs fejlesztésére

Szó volt már a Lackfi-mesék szókincsfejlesztő hatásáról. Épp ezért kértük fel őt a SzóKiMondóka játékcsomag sorozat megírására. Tudom, hogy az 1-2 éves kisgyermekek számára még az a szókavalkád, ami egy-egy mesében előkerül, mint rokonértelmű szavak, még nem teljesen világos, de nem is kell, hogy az legyen. A kicsiknek éppen elég megsejteniük, hogy itt valami csoda vár rájuk a könyv oldalain, amelynek a szülővel közös olvasással önmaguk is részesei lesznek. Képes tördeléssel készült mesekönyveink pont ezt támogatják: hogy a kicsik részesei legyenek a könyv lapjain található szavak kimondásának.

A rokon értelmű szavakon és az ellentétpárokon túl a hangutánzó szavak is nagy szerepet kapnak a szókincsfejlesztésben. Saját szavak alkotására is ösztönözhetik a kicsiket, ami a nyelvi játékosság magasfoka! Hangutánzó versnek ajánlom a Tyap-tyap mondja a cipő az utcán című verset a cipők sokféleségéről a Láb és kéz kötetből.

Az olvasás szerepe a szókincs fejlesztésében

Mesélj neki. Olvass minél többet neki és vele is, de mondjál fejből is meséket. Találjatok ki közösen történeteket. Ha megláttok az utcán egy eldobott banánhéjat, például: “Mit gondolsz, ki dobhatta el és mire gondolt közben?” Gyermekekkel egész hamar bele lehet jönni ezeknek a kis mindennapi történeteknek a kitalálásába, és nemcsak a szókincsét fejleszted vele, hanem a fantáziáját, képzelőerejét is tornáztatod. Nem utolsósorban pedig egy olyan kis világot teremtetek közösen, amelyben a csodák és a mindennapi események összefonódnak és kiegészítik egymást. Felejthetetlen élmény egy ilyen gyermekkor, ahol a felnőtt és a gyermeki világ közt az átjárást ezek a kis közösen kitalált történetek adják.

Digitális eszközök és alkalmazások a szókincs fejlesztéséhez

A digitális eszközöket a szókincsfejlesztésben hagyjuk meg az idegen nyelvek későbbi elsajátításához. Magyar szavak megtanulásához nincsen szükség alkalmazásra, ha a gyermeknek olyan szülei vannak, akik szívesen beszélgetnek vele és olvasnak nekik. A Kinderspeech kártyaolvasó használatából is pont a szülőt hiányolom, akinek a szájáról le lehetne olvasni az adott szó képzését, aki ki tudja egészíteni a szó jelentését és aki ott van és örül a gyermek sikereinek, ügyességének.

Ahogy nem fog menni…

Ha a szótár fellapozásával próbálsz meg új szavakat tanítani gyermekednek, hiányozni fog a kontextus, ami alapvető ahhoz, hogy gyermeked valamihez tudja kötni az új szó jelentését. Az élő beszéd és a mesék, versek lesznek ebben a folyamatban a barátaid, nem az Értelmező Kéziszótár. Abban különben is csak 75 ezer szó van, a versek határa pedig a csillagos ég!

Szókincsfejlesztés külföldön élve

Külföldön élve a szókincsfejlesztés különös jelentőséggel bír. Kétnyelvű gyermeket nevelve a szókincs tekintetében arra érdemes figyelni, hogy amit egyik nyelven megtanul, a másik nyelven is megismerje gyermekünk. Iskoláskorú gyermek esetében ez azt jelenti, hogy anyanyelvünkön, magyarázzuk el neki az új kifejezéseket, fogalmakat. Ha ezt nem tesszük, a magyar nyelv háttérbe fog szorulni, és idővel nehezebb lesz felzárkóztatni a befogadó ország nyelvéhez. Különösen fontos, hogy ne keverjük a két nyelvet, akkor sem, ha az egyszerűbb nekünk. Fogadjuk el, hogy esetenként magunknak is keresnünk kell a magyar szavakat. Adjunk magunknak elég időt, hogy meg is találjuk őket! Ha szeretnénk megőrizni gyönyörű nyelvünket és gyermekeinknek is átadni azt, a Hunglish nem fog ebben segíteni. Ne adjuk be a derekunk!

 Reméljük, hogy cikkünkben találtál elég motivációt és pár életrevaló ötletet gyermeked szókincsfejlesztéséhez. Én szókártyák segítségével tanítottam gyermekeimnek az első szavakat, és meglepően gyorsan tanultak velük. Olyan szavakat is felismertek, amiket még nem tudtak kimondani, amitől leesett az állam. Teszteltem idegen gyerekekkel is, és ugyanez volt az eredmény.  Akkor döntöttem el, hogy ezt a kincset nem tarthatom meg magamnak: meg kell valósítsam a SzóKiMondókát. Ennek 17 éve. Mára egy fantasztikus kétéves programmá nőtte ki magát a SzóKiMondóka, aminek a keretében havonta küldünk egy minőségi kiadványt, mellé e-mailben játékterveket minden napra. Már napi 10–15 perc közös játékkal látványos eredményeket érhetsz el. Olvasd el, mit mondanak a felhasználók Otthonfejlesztés programunkról, és ha szükséged van még fejlesztőjátékra, akkor rendeld meg most! 

Tetszett a cikk? Akkor mentsd el a könyvjelzők közé, hogy bármikor gyorsan visszatalálj.

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

Kapcsolódó cikkeink

"Hétfőn még szavakat mondott, kedd...

Tovább olvasom >>>

Mozgásos mondókák kisgyerekeknek: ez a ...

Tovább olvasom >>>

Minden nap SzóKiMondóka! - Interjú Kék...

Tovább olvasom >>>