Több szókimondókázó szülőtől kapunk rendszeres visszajelzést gyermekük fejlődéséről, amiért végtelenül hálásak vagyunk. Elhatároztuk, hogy olvasóinkkal is megosztjuk ezeket a tapasztalatokat havi rendszerességgel közölt esettanulmányok, interjúk formájában. A telefonos beszélgetések azokkal a szülőkkel készülnek, akik már elvégezték a 24 hónapos Otthonfejlesztés programunkat a gyermekükkel, vagy akik még most is aktív szókimondókázók.
Legelső interjúnkat Deli Diával készítettük, aki beszámol nektek kislánya csodálatos fejlődéséről. Ez nem varázspálca suhintásra történt, ahogy ő fogalmazta, hanem kellett hozzá Dia kitartása, találékony és rugalmas hozzáállása, türelme és kislányában vetett rendíthetetlen hite.
A beszélgetésből kiderül, hogy a nem beszélő Lola hogyan vált pár hónap alatt csacsogó kislánnyá.
Diának ezúttal is nagyon köszönjük folyamatos visszajelzéseit és hogy minket választott!
Íme az interjú:
Hol találtatok ránk?
Az interneten keresztül.
Mi volt a probléma, amire megoldást kerestél?
Fejlesztést kerestem a 2 éves gyermekemnek beszédindítás miatt. Nem beszélt Lola, le volt maradva mozgásban, beszédben. Olyasmit kerestem, ami lefoglalja, és amivel tud is tanulni.
Mi fogott meg a SzóKiMondókában, amikor megláttad a neten?
Hogy kártyák voltak benne, és hogy mese által fejleszti a gyerekeket. A hirdetés azért keltette fel a figyelmemet, mert mesekönyvek alapján tanít. Tetszett, hogy színes, a szavak ki vannak emelve, és ez feltűnő a gyereknek.
Mi miatt köteleződtél el a programra?
Kíváncsiságból megrendeltem az első csomagot, és az első alkalom után, ahogy elkezdtük használni, és ahogy meséltünk, beszéltem hozzá, azt láttam, hogy érdekli. Érdekelte, hogy színes, mindig mutogatta a könyvben látható dolgokat.
Minden napra volt egy feladat, és nagyon tetszett Lolának, hogy közösen csinálunk valamit. Anya meg ő, ketten. Mindig volt egy közös énidőnk. Miután az első csomagot megrendeltem, mindig várta, hogy elővegyük. Ő akarta fogni a kártyákat, látszott, hogy érdekli. Örültem, hogy végre itt egy játék, ami nem képernyőidős, és ráadásul bele tudott mélyülni a kislányom. Most már két év után ő mondja el, mi volt a mesékben.
Különösen hasznos, hogy bevonod a gyereket abba is, hogy figyeljen arra, amit olvasol. A figyelmet szerintem a SzóKiMondóka nagyon tudja fejleszteni.
Hogyan játszottatok?
Nem minden esetben követtük a leírásokat, épp ahogy Lolának volt kedve. Vagy feladatoztunk, vagy olvastunk. Próbáltunk rögtönözni is. Nagyon jó, hogy játszva tanultunk, mert ez mindkettőnket lefoglalt, egy közös szülő-gyerek program volt.
Milyen rendszerességgel játszottatok?
Minden nap. Általában a délutáni lefekvés előtt. Mivel akkor bölcsis volt Lola, reggel nem tudtuk kivitelezni. A testvére most két éves, már ő is kezd bevonódni a szókimondókázásba, bár ő teljesen más temperamentumú.
Van kedvenc könyve Lolának?
A Lángoló virág a Tűz játékcsomagból és a Nulla hulladék. A Nulla hulladék amiatt tetszik neki, mert a környezetünk védelméről szól. Ezekről amúgy is sokszor szoktunk beszélgetni a hétköznapokban. Mi erdő mellett lakunk, ezért sok szó esik az állatok védelméről itthon és arról, hogy miért nem szabad szemetelni.
Hogyan alakult Lola beszédfejlődése?
Nagyon gyorsan és látványosan. Pillanatok alatt mondatokat kezdett mondani. 3-4 hónapig csak a szavakat gyakorolgatta. Ezt úgy képzeld el, hogy hétfőn még szavakat mondott, kedden meg kimondta az egész mondatokat! Utána rohamos fejlődés következett, az óvodában is teljesen megdöbbentek a hatalmas változáson!
Mindig kéri a mesét. Most 4 éves, véleményt mond, gondolkozik. Nem fecseg feleslegesen, a lényeget mondja el. Ha valamire nem tud válaszolni vagy nem tudja magát kifejezni, akkor az a válasza: „Hát nem is tudom”
Nagyon tetszett Lolának a szavak írott alakja is. A legújabb, hogy most elkezdett magától szótagolni!
Lola tudja a könyvek sorrendjét is. A polcon sorban egymás után állnak szép sorban a könyvsorozatok. Ha valami nem a helyén van, szól.
Némelyik szó természetesen nehéz neki. Lackfi meséi eleve szépek, választékos a szókincs, nagyon aranyosan mondja el a dolgokat, de könnyen érthető. Van olyan szó, amire rákérdez, hogy mit jelent.
Szerinted milyen a jó szülői hozzáállás a szókimondókához?
A szülőnek nagyon nagy része van abban, hogy milyen gyorsan és hogyan fog megtanulni beszélni a gyermeke. A beszédindításhoz kell a szülő segítsége: a szülő leül, rászánja az időt és foglalkozik a gyerekével. Ez az, ami nagyon fontos. Nem szabad úgy nekiállni, hogy na, akkor most tanulunk. Mikor megvettük a SzóKiMondókát, én először alaposan átolvastam a könyvet és a használati útmutatót.
Valahogy így próbáltam: – Gyere, olvassunk mesét, melyiket szeretnéd? Nem erőltettem, nem erőszakoskodtam. Eleinte kérdezgettem, hogy tetszett-e a mese? Ki tetszett? De még nem tudott beszélni. – Akkor mutasd meg. Igen, ő Móna. Igen, ez a kéz stb.
Úgy vettük ki a postaládából a levelet, hogy: – Gyere, Lola, jött egy leveled. És olyan örömmel nyitotta ki, úgy örült a könyveknek, a kártyáknak, csillogtak a szemei, mert egyszerűen élvezte az egész folyamatot. Élvezte, hogy megérkezett, hogy foghatja, és boldogan várta a kiadványokkal való játékot.
Lola és Alina szókimondókázik
Lolának az elmúlt egy évben már csak inkább hobbi volt a szókimondókázás, hiszen az első év alatt már megtanult beszélni. De nem mondtuk le az előfizetést, mert imádja, és jót tesz neki, nem beszélve arról, hogy már a kisebbik lányommal is kezdjük használni, és neki is nagyon hasznos lesz!
Ma már úgy tudunk Lolával leülni beszélgetni, mint egy felnőttel.