Úgy érzem, hogy a zene és a ritmus fontosságát mi, fejlesztő pedagógusok unos-untalan ismételgetjük. Hatása nem csak a szép beszéd kialakulásában alapvető, de a mozgásfejlődésében is fontos szerepe van a korai mondókázásnak, térden lovagoltató versikéknek, höcögtetőknek. A beszéd alapeleme a ritmus, ezért a ritmusos mondókák segítik a beszéd belső ritmusának kialakulását. Minél többet mondókázunk a kicsikkel, annál biztosabban előzhetjük meg a beszédhibák kialakulását.
A zenének nem csak fejlesztő hatása van, hanem a gyereknevelés mindennapjaiban is sikerrel alkalmazhatjuk. Ha látom, hogy sok levezetetlen energiája van gyermekeimnek, akkor beteszek valami pörgős zenét, hogy a zenére mozogjunk együtt és ne az idegeimen táncoljanak. Ha egymás közt kezdik a harcokat, akkor valami klasszikus zenét dobok be gyorsan, annak sokszor van nyugtató, figyelemelterelő hatása. Máskor persze épp a csönd segít ellazulni és lenyugodni, de ha állandóan csönd van, akkor azt a gyerekeim igyekeznek kiabálással kitölteni – ilyenkor egy halk zene csodákra képes.
A zene, a mondókázás fontosságát felismerve alkottam meg én is úgy a SzóKiMondóka fejlesztő játéksorozatot, hogy azokban megtalálhatóak legyenek a magyar dalok, mondókák is. Megzenésítettünk mondókákat (Pont, pont vesszőcske), feldolgoztunk népszerű gyermekdalokat (Mackó, mackó ugorjál), és megalkottunk saját dalokat is (SzóKiMondó Kadal). A játék során így szülő és gyermeke együtt énekelve, a dalokat eljátszva élvezhetik a közösen eltöltött időt.
Kodály azt írja: „…a zenével nemcsak zenét tanulunk. […] az ének felszabadít, bátorít, gátlásoktól, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi–lelki diszpozíciót javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre, fegyelemre szoktat, egész embert mozgat, nem csak egy részét. […] Fejleszti a közösségi érzést. Kifejleszti a csírájában minden emberben meglévő zeneérzéket, s ezzel megadja a zenei műveltség alapját, amivel azután szebbé, gazdagabbá teszi egész életét.” (KODÁLY, 1974: I. 304.)
A kisgyermek is bátrabban hangicsál, minket utánozva, ha rendszeresen énekelünk neki. Szabadítsuk fel gátlásainkat, énekelni mindenki tud. Ha csak egy hang jön ki a torkunkon, akkor azt ismételgessük, amíg jön egy második, meg harmadik, amiket aztán már váltogathatunk. Gyermekünk és saját magunk testi, lelki fejlődését segítjük vele.
Ha tetszett ez a bejegyzés és érdekelnek további ötleteink, híreink a készségfejlesztés, olvasás előkészítés, a magyar kultúra megőrzése, a közös játék során témákban ITT feliratkozhatsz a hírlevelünkre.