A dackorszak fedőnévvel illetett öntudatra ébredés, és heves ellenkezések időszaka minden szülő számára ismerős. Ugyanakkor minden gyermeknél máshogy jön elő, és talán más és más technika működik a leszerelésére is. Mi a két első gyermekkel viszonylag csendesen vészeltük át ezt az időszakot, ami a nagyszülők véleménye szerint azóta is tart. A harmadik gyermekünk azonban feladta a leckét.
Ha valami nem úgy működött, ahogy azt ő elképzelte, azonnal valami földhöz vágható tárgy után kutatott a szeme. Nem egyszer landolt a földön a reggeli, mert nem volt a müzliben elég tej, vagy a kakaó, azért mert túl meleg volt. Harmadik gyereknek lenni egy családban nem könnyű. Ilyen dolgokat kell ahhoz művelni, hogy felfigyeljenek rá. Igen, sokszor a figyelem kivívásának a módja az ilyen típusú ellenkezés. A negatív figyelem is jobb, mint amikor nem figyelnek rám – gondolja a dacos kettő (három, négy, stb.) éves és ennek megfelelően is viselkedik. Ebből következik, hogy a megelőzés módja a pozitív figyelem.
Az érzelmeket nem szabad elnyomni. Nem az a megoldás, ha a gyermek nem lesz dühös. Hanem az, ha megtanulja negatív érzelmeit elfogadható módon kifejezni, legális útra terelni. Ennek érdekében a következőket mondhatjuk neki:
- Értem, hogy dühös vagy. (Tudatosítani, megnevezni és megérteni a benne kialakult érzést.)
- Megtudod mondani, mi bánt? (A verbális kifejezésmód bátorítása.)
- Mondd meg, mit szeretnél? (Szavakkal mondja el, amit hisztivel akarna elérni.)
Ehhez az kell, ami a sikeres gyermeknevelés három bástyája: türelem, figyelem és szeretet.
Ettől persze a gyermek agresszív kitörései nem maradhatnak következmények nélkül. De jobb a büntetést nem olyankor kitalálni, amikor mi is dühösek vagyunk. Hanem egy nyugodt pillanatban megbeszélni, hogy például a tányérkiborításnak mi lesz a következménye: játék megvonása vagy valami plusz feladat. Arra figyeljünk, hogy amit kitaláltunk, azzal legyünk következetesek.
A dühkitörések esetében is a legjobb gyógymód a megelőzés:
- tanítsunk szavakat a düh kifejezésére,
- beszéljük meg, mit lehet tenni, ha nagyon mérges lesz, pl. párnába bokszolni, papírt összetépni, összegyűrni, stb.
- a mély levegővétel, amely csillapítja a dühöt, mert hirtelen oxigénnel látja el a testet (az elme ilyenkor egy lépést hátra lép és kezdi kívülről szemlélni a helyzetet)
Ha már elindult a dühkitörés, akkor marad a következetes, de szeretetteljes és indulatmentes kezelés. Eltávolítás a szituációból, esetleg a dacos viselkedés visszatükrözése, ami előbb-utóbb nevetésbe torkollik.
A hisztik alkalmat adnak nekünk is, hogy magunkba nézzünk: mi hogyan kezeljük indulatainkat? Mert ha minket kiabálni lát gyermekünk, vagy más agresszív viselkedést lát tőlünk, az sokkal erősebben hat rá, mint a viselkedésünknek ellentmondó szavaink.
S végül ne feledjük: mint minden, ami kisgyermekekkel kapcsolatos elmúlik, és nagyon gyorsan változik. Ragadjuk meg hát a lehetőséget, addig, amíg mindketten tanulhatunk ezekből a helyzetekből.
Ha tetszett ez a bejegyzés és érdekelnek további ötleteink, híreink a készségfejlesztés, olvasás előkészítés, a magyar kultúra megőrzése, a közös játék során témákban ITT feliratkozhatsz a hírlevelünkre.