– Az amerikai iskolák sajátos módja a felelősségtudat fejlesztésére –

Gyermekeim iskoláin, óvodáin keresztül sokszor érdekes helyzetekkel találkozom, mint szülő. Elsős lányom osztálytermében beüzemeltek május elején egy akváriumot, amiben 10 kacsa és 10 tyúktojás melegedett a lámpa alatt. Beszéltek róla órán, hogyan növekszik a csirke a tojásban, hány nap után kel ki, de egész más élmény volt számolgatni a napokat és tanúja lenni egy születésnek, mint a könyvből ismerkedni a csirke életciklusával. Rég nem láttam a lányom ilyen izgatottnak, mint amikor azt mesélte, hogy végre kikelt egy csirke a tojásból, pedig nem egy hideg vérmérsékletű valaki. 

A kikelt állatok még egy hónapot töltöttek az osztályteremben úgy, hogy esténként és hétvégére a feliratkozó családok hazavitték a kiskacsákat, csibéket. Megmondom őszintén, elsőre egyáltalán nem lelkesedtem az ötletért, hogy hétvégi gazdija legyünk a kis állatoknak. Nekem is volt hörcsögöm, nyulam, kutyám, de valahogy soha nem tudtam elég jó gazdija lenni az állataimnak, egyszerűen erre a lakótelepi lakás nem adott elég alkalmat. Reméltem, hogy az apja majd nemet mond, mire végre hosszas könyörgés után beadtam a derekam. Nem mondott nemet, így péntek délután jóga helyett mehettem a kacsákat az iskolából elhozni…

Lassan vége a hétvégének, de be kell, hogy valljam: nem bántam meg. A 3 gyerek első szóra mosott kezet, hogy a kacsákat ölbe vehessék,, és nagyjából azóta is kezet mosnak, ha megsimogatták őket. A lányom örömmel eteti-itatja őket, a ház előtt gyerekeknek pedig elmagyarázta hogyan fogják- felelősséget vállat fel értük, mintha az anyjuk volna. Nem működne ez hosszabb távon, ahhoz még igen kicsik, de két nap is elég ahhoz, hogy az állattartás felelősségét átérezzék. A kaki takarítása sajnos rám maradt és hát rengeteget tojnak ezek a pici kacsák – de elfogadható ár ez azért, amilyen tanulságot szolgáltatnak a gyerekeimnek. 

Nem vagyok abban biztos, hogy minden iskolának van lehetősége egy ilyen kezdeményezés létrehozására, de tény, hogy nagyon hasznos tapasztalat volt. Akár egy teknős is adhat olyan plusz élményt az óvodásoknak, ami a felelősségről tanít, nem kell ahhoz melegvérű, szőrös, tollas állat. Mint szülők, pedig bátran vállaljuk fel a hétvégi gazdiságot, ha van rá lehetőségünk, mert sokat lehet belőle tanulni felnőttnek, gyereknek egyaránt. 

Ha tetszett ez a bejegyzés és érdekelnek további ötleteink, híreink a készségfejlesztés, olvasás előkészítés, a magyar kultúra megőrzése,  a közös játék során témákban ITT feliratkozhatsz a hírlevelünkre.