Rendben, de, hogy jön ez a SzóKiMondóka gyerekneveléssel foglalkozó blogjába? Ha böngészed ezeket az oldalakat, akkor valószínű, hogy van gyermeked, akivel szeretsz foglalkozni, akinek érdekel a jövője. Jövője pedig akkor van itt a Földön, ha mi drasztikus lépéseket teszünk a klímavédelem érdekében. Ebből a felismerésből született meg a SzóKiMondó Ökomesék sorozat, aminek első része, a Nulla hulladék idén májusban jelent meg. A sorozatot hamarosan folytatjuk és a következő rész témája az élelmiszer lesz. Fogyasztásunk nagyban meghatározza a bolygó jövőjét és mi abban szeretnénk segteni a felelősen gondolkodó családoknak, hogy mit tehetnek választásaikban ennek érdekében. Csakúgy, mint a Nulla hulladék, a következő mese is a megoldásokra koncentrál majd és szókártyáival, játékaival és magával a mesével is felmutat majd olyan lehetőségeket, amelyek segítenek élhető jövőt biztosítani gyermekeinknek.
Az élelmiszerekben az elmúlt néhány évben vészesen elterjedt a pálmaolaj használata, amelynek javarészt esőerdők irtásával biztosítanak termőterületet. Ha nem vesszük meg a boltban azokat az élelmiszereket, amikbe a pálmaolaj belekerült, hozzájárulunk az esőerdők védelméhez. Az pedig a klímavédelmet és a biodiverzitást is segíti, hiszen számos állatfajnak nyújtanak otthont ezek az erdőterületek, amelyek mostanra a kihalás szélére kerültek. Segíts nekünk azzal, hogy ahol vásárolsz, te is megkérded a boltvezetőt, hogy hozzanak létre pálmaolaj mentes pocokat, ezzel segítve a te és a hozzád hasonlóan gondolkodók gyors vásárlási döntéseit. Első körben 3 élelmiszerláncot kértünk fel nyílt levelünkben erre, de a kampányt folytatjuk további láncokkal és kozmetikumokat forgalmazó boltokkal. Alább olvashatos el sajtónyilatkozatunkat:
Nyílt levelet írt a TVE a Szókimondóka készségfejlesztő programmal, a Humusz Szövetséggel, a Jane Goodall Intézettel és a Felelős Gasztrohőssel az Aldinak, Sparnak, Lidlnek, felszólítva őket arra, hogy árulják külön polcokon a pálmaolajmentes termékeiket, így állva ki az esőerdők irtása ellen.
Levelünkkel azt akarjuk elérni, hogy az említett áruházláncok magyarországi üzleteiben ne kelljen a vásárlóknak órákat tölteni minden egyes árucikk összetevőinek böngészésével, hogy van-e benne pálmaolaj, vagy sem. Arra kérjük őket, a feldolgozott élelmiszerek közül azokat, amelyekben legjobb tudomásuk szerint nincsen pálmaolaj, pálmazsír, vagy pálmamagolaj egy helyen tegyék elérhetővé a vásárlók számára. Ehhez egy plakátot kapnak, amit a polc fölé kihelyezhetnek a vásárlók tájékoztatására.
Napjainkban is zajló, ökológiai katasztrófával fenyegető iparág a pálmaolaj termesztés. Olajpálma ültetvények telepítése céljából naponta 20 hektárnyi esőerdőt vágnak ki, s bár főleg bioüzemanyag előállítására használják, a pálmaolaj alacsony ára miatt mára már számtalan feldolgozott élelmiszerben és kozmetikumban van jelen.
Az esőerdők eltűnése hozzájárul a klímaváltozáshoz, hiszen több tonna szén-dioxidot szűrnének ki a légtérből naponta ezek az erdőtömegek. Ugyanakkor a helyi lakosság életfeltételeit is csak a természetes erdők képesek biztosítani. Az orángutánok kipusztulását 10 évre teszik a hozzáértők a természetes élőhelyek eltűnése miatt – hogy csak a három legfontosabb következményét említsük az esőerdők irtásának.
A termelés egyre nagyobb területekre terjed ki Dél-Amerikában, illetve Nyugat- ás Közép-Afrikában is, ami drámai következményekkel járhat a helyi ökoszisztémákban.
Miért teszik bele mindenbe?
A pálmaolaj szobahőmérsékleten félig szilárd halmazállapotú, jól keverhető más olajokkal, magas hőmérsékleten sem oxidálódik, mint például a napraforgóolaj. Lassabban olvad tőle a fagyi, krémesebb a rúzs, jobban habzik a tusfürdő. Ráadásul olcsó: az olajpálma gyorsan nő és bőségesen terem. Nagyrészt a „harmadik világ” országaiban termesztik (a világ pálmaolaj-termelésének 85%-át Indonézia és Malajzia adja), ahol olcsó a munkaerő, és a környezetvédelmi szabályozások gyakran hiányosak. 2017-ben csak az EU-ban 7,7 milliárd tonnát használtunk fel belőle, közel felét bio-üzemanyagként. Átlagosan fejenként 8 kg-ot fogyasztunk belőle évente.
Segítség a vásárlónak
„Azért ezt a három élelmiszerbolt-láncot választottuk, mert a városi lakosság nagyon nagy része vásárol ezekben. Terveink szerint ez csak az első lépés a pálmaolajmentes kampányunkban” – magyarázza a kampány ötletgazdája, Miller-Ferjentsik Viola, a SzóKiMondóka készségfejlesztő program vezetője. „Nem igaz, hogy pálmaolaj mindenben van, el lehet kerülni, viszont nagyon nehéz vásárlóként megtalálni, mik azok a termékek, amelyekben nincs jelen. Úgy gondoljuk, ott kell segíteni a vásárlókat, ahol a vásárlási döntés megszületik: a boltokban. Nyilvánvaló, nincs mindenkinek plusz 1,5 órája arra, hogy az apróbetűs összetevőket elolvassa. Így jött az ötlet.”
Légy része a kampánynak!
A SzóKiMondóka, a Jane Goodall Intézet, a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Felelős Gasztrohős és a Humusz Szövetség kampányához bárki csatlakozhat, aki megosztja a fenti szervezetek közösségi oldalain megjelent posztokat és ő is kéri helyi boltjának vezetőit, hogy csináljanak ilyen polcot és kérjenek hozzá plakátot.
A pálmaolajmentes termékek vásárlása egy kapu is lehet a tudatosság felé: azok, akik erre elkezdenek figyelni, talán más fenntarthatósági szempontokra is nyitottak lesznek.
A kampány folytatásaként egy mesekönyv is megjelentik majd, amely a SzóKiMondó Ökomesék sorozat második részeként a fenntartható élelmiszerfogyasztásba vezeti be a gyerekeket. A sorozat első része a Humusz szövetség lektorásával jelent meg idén májusban Nulla hulladék címen:
Egyetértek a kezdeményezéssel, magam is nézem az összetevőket és kerülöm a pálmaolajat, pálmazsírt stb. (a kampánytól függetlenül, már nagyjából egy évtizede).
Viszont teljesen érthetetlen, miért pont ennek a három láncnak van címezve a nyílt levél. Nem szerepel a legnagyobb kiskereskedelmi forgalmat realizáló Tesco, ahol szintén a városi lakosság jelentős része vásárol, de náluk sem találok külön polcot ezekre a termékekre (a hétvégén erre direkt rákérdeztem a közeli hipertescoban).
Meg őszintén szólva a “városi lakosság”, mint alapul vett lehatárolási szempont sem tűnik meggyőzőnek egy ilyen kampányban, ui. az üzenet, hogy a vidéki népesség – demográfiailag kb. a hazai lakosság egyharmada – pedig nyugodtan vegyen pálmaolaj tartalmú termékeket (?) Persze arra mindenképpen jó, hogy a COOP és a CBA véletlenül se legyen a címzettek között.
Kedves Balázs! Nagyon köszönjük a hozzászólást és elnézést kérek, hogy csak most vettem észre. Épp tegnap döntöttünk a kampány folytatásáról a résztvevő szervezetekkel közösen, így hamarosan az összes élelmiszerlánc nyílt levelet kap tőlünk a témában. A kiválasztott 3 lánc azért került be az első körösök közé, mert azt kommunikálják magukról, hogy nekik fontos a környezetvédelem, így tőlük nagyobb eséllyel számíthattunk tőlük pozitív válaszra.