Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk a Testrészek mesesorozat eddig megjelent részeiben bemutatott testrészekkel: a LÁBbal játszható játékokat itt vettünk sorra, ebben a cikkben pedig a KÉZ szerepét boncolgattuk. A második kötetben szerepelt a SZEM, aminek a fontosságát ebben a bejegyzésben taglaltuk, a SZÁJ szerepét pedig ebben a cikkben részleteztük. Tavaly ősszel megjelent a harmadik kötet benne az orr és fül mesékkel. Múlt heti bejegyzésünk témája az ORR volt. Most pedig a FÜL-lel foglalkozunk.
Mire használjuk a fülünket?
Hallásra – de miért fontos, hogy halljunk? Biztos láttatok már kutyát, amint a fülét hegyezi. Az állatoknak is nagyon fontos a hallás, az ún. zsákmányállatoknak az életük múlik rajta, hogy időben felfigyeljenek a környezetükből érkező zajokra. A ragadozók pedig éppen ezért lopakodnak – azaz úgy közlekednek, hogy lépteik zajtalanok legyenek.
Tudsz-e lopakodni te is? Ha valakihez odalopakodsz, és csak akkor vesz észre téged, mikor már mellette állsz, megijjedhet. Ebből látszik, mennyire fontos érzékelés a hallás, segít abban, hogy biztonságban érezzük magunkat a világban. Ha közlekedsz, akkor is fontos, hogy használd érzékszerveidet: a szemedet, de a füledet is, mert a veszélyes helyzetek sokszor előre érzékelhetők a kiadott hangok által.
Sok gyerek még nem tudja, de a fül az egyensúlyozás szerve is. Belső fülünkben folyadék van, és a folyadékba lógó szőrszálak érzékelik, ha nem egyenesen állunk. Az egyensúlyozó képességünket fejleszthetjük, ha egy vonalban, “tyúklépésben” igyekszünk végigmenni a padló csíkján, vagy egy gerendán, fatörzsön.
A hallás része a zenei hallás is. Ezt énekléssel tudjuk fejleszteni, illetve azzal, ha megpróbáljuk eltalálni azt a zenei hangot, amit hallunk. Nem baj, ha elsőre nem sikerül – itt is igaz, hogy a gyakorlás teszi a mestert.
Játékok
1. Kitalálos: A fülmesében Klári néni, a zenetanár mindenből hangszert csinál. Ezt te is kipróbálhatod! Kösd be gyermeked szemét, majd adj ki különböző hangokat a szobában található tárgyakkal. A feladat kitalálni, hogy mi adja ki az adott hangot.
2. Hangtérkép: az előzőhöz hasonló, csak most nem kell megnevezni a hangadó tárgyat, hanem egy papírra kell lerajzolni, hogy honnan jön és milyen erős. Ezt a feladatot próbáljátok ki a szabadban is, a természet hangjaival!
3. Céllövölde: több gyerek játszhatja közösen, ideális zsúrokra, gyerekmulatságokra. A középen álló gyerek szemét bekötjük. A többi gyerek egy kört alkot körülötte, majd halkan megpróbálják megközelíteni. A középen álló rámutat arra, akitől hangot hall. Akire az ujja mutat, kiesik. Ha sikerül őt anélkül megérinteni, hogy “le tudná lőni” a próbálkozó gyereket, akkor helyet cserélnek és a jól lopakodó kerül középre.
Beszéljétek meg, mit jelentenek az alábbi szólások:
– hegyezi a fülét
– egyik fülén be, másikon ki
– vaj van a füle mögött
– fülig ér a szája
– rágja a fülét
Ezek közül te melyiket szoktad csinálni?
Végül egy részlet a fülmeséhez írt Lackfi János versből, ami a zene mindent átható erejéről szól:
Nincsen rád írva, hogy zenész,
Nagybetűvel, se kicsivel.
Benned csírázik a zene,
És ha jól öntözöd, kikel.
És minden sírás, örülés,
Minden dühösség, unalom
Kiszáll belőled, ha zenélsz,
És kirepül az ablakon.
És berepül a rádión,
És a világot átszeli,
Megdagad – mint a Duna-víz,
Bitang ereje lesz neki.
Ha meghallja a nagy-erős,
Talán leül, sírva fakad,
A méregzsák már táncikál,
A szomorú tán felkacag.
A további 7 versszakért lapozz bele a Testrészek mesesorozat Orr és fül kötetébe!
Jó szórakozást!