Az érzelmi nevelés fontosságáról - május 15. a Család napja kapcsán
Az érzelmi nevelés ma talán fontosabb, mint valaha. Ahogy az ország magához tér a megosztottságból, meg kell tudjuk fogalmazni érzéseinket is, nemcsak gondolatainkat – amennyiben kapcsolódásra használjuk a kommunikációt, nem kizárólag gondolataink közvetítésére. Érzelmeink mentén ugyanis könnyebb kapcsolódni, mert érzelmeink ablakok a lelkünkhöz. Könnyebben belelátunk rajtuk keresztül a másik ember igazi valójába, nemcsak gondolataiba. Ahhoz, hogy megértsük egymást, szükség van saját érzelmeink megértésére is.
Azon a gyermeken, aki meg tudja fogalmazni, ahogy érez, kevésbé uralkodnak el indulatai. Az érzelmi nevelés a családban kezdődik, ahogyan ezt az általunk inspirált Ridikül cikk is alátámasztja.
Az érzelmek megfogalmazásával segítjük az empátia kialakulását is. Az empátia ma már alapvető kommunikációs készség, anélkül nehezen képzelhető el együttműködés. Együttműködés nélkül pedig nincs problémamegoldás. Korunk globális problémái egy olyan generáció kinevelését igénylik, akik egyszerre képesek saját és mások fejével gondolkodni; ez azonban nem megy empátia nélkül. Empátia pedig nincsen stabil érzelmi alapok nélkül.
Engem még egy olyan szülői generáció nevelt fel, ahol nem volt „divat” az érzelmekről beszélni. A sírás gyengeségnek számított; a sebezhetőséget pedig takartuk. Ez a szülői generáció nevelt ki olyan üzletembereket, akik ma egymagukban több vagyont tudhatnak magukénak, mint néhány afrikai ország együttvéve. Nem véletlen, hogy a szociális érzék, az empátia és a kommunikáció láthatólag nem az erősségük, mert akkor talán vagyonukkal valós problémák megoldására törekednének.
Nemcsak a globális boldoguláshoz, hanem az egyén boldogságához is elengedhetetlen, hogy az érzelmeinket megéljük, tudatosítsuk és beszélni is tudjunk róla. Ha egy helyzetben szorongunk vagy az kényelmetlen számunkra, nem feltétlenül a menekülés a megoldás. Sokszor érzéseink kimondásával elkezdődhet egy folyamat, ami megszünteti a kényelmetlen helyzetet a résztvevők közös megelégedésére. Ahhoz is fontos érzelmeink kifejezésének képessége, hogy át tudjuk élni őket teljes valójukban. A belső béke megteremtése pedig elképzelhetetlen anélkül, hogy reflektálni tudnánk belső világunk rezgéseire. De a világgal is csak akkor élhetünk békében, ha lelkünk rezgéseit ismerjük és értelmezni tudjuk.
Ezért alkottuk meg Szavak, betűk, érzelmek szókártyás játékcsomagot, ami a 3–7 évesek érzelmi nevelését segíti, miközben a szülőknek remek alkalmat ad arra, hogy mélyebben megértsék csemetéiket. Nemcsak szavakat tanítunk az érzelmek megismerésére, hanem segítünk megfogalmazni azt, hogy egy érzés mikor jön elő, hol érezzük a testünkben és milyen késztetéseink keletkeznek tőle. Közel 400 kártyát és 33 játékot tartalmaz a csomag. A kártyákon kívül egy érzelmi óra segítségével tudják a gyermekek a képek alapján megmutatni, hogyan érzik magukat.
Nem az összes kártya szól az érzelmekről. További szókártyák az ABC játékos megismerését segítik, a kezdőbetűk kiemelésével alakítanak ki betű-hang megfeleléseket. Nagy segítség ez azoknak a külföldi magyaroknak, akik maguk kell megtanítsák gyermekeiknek a magyar olvasás és írás helyes módját. De azoknak az iskolába készülő óvodásoknak is, akik magabiztosan szeretnének nekivágni az olvasásnak.
Szeretnénk, ha ez a játék minél több családhoz jutna el és színesítené a szülők kommunikációját gyermekeikkel. Otthonfejlesztés programunk keretében a beszédfejlesztés és az olvasóvá nevelés van a központban. A Szavak, betűk, érzelmek szókártyás játék is már a program része, hiszen kommunikációnk akkor lesz teljes, ha nemcsak a fejünkből, hanem a szívünkből is ki tud indulni.
2026. május 13. Miller-Ferjentsik Viola, a SzóKiMondóka alkotója