Visszatérő témaként kéritek, hogy írjunk a hiszti “szókimondókás” kezeléséről is. Hadd kezdjem néhány fontos általánossággal, mielőtt rátérek a szókimondóka szempontjából közelítő megoldásokra. 

Alapvető – és ezt persze mi is sokszor hangsúlyozzuk, – hogy legyen egy napirendetek, ami alapján zajlanak a mindennapjaitok. Nem arra gondolok, hogy nap mint nap ugyanaz legyen a program, hanem, hogy a nap főbb elemei nagyjából azonos időpontban következzenek be. Ezek a felkelés, az étkezések, és a lefekvés legalább. És számít, hogy milyen sorrendben követik egymást a főbb tevékenységek közötti visszatérő elemek. Ha hétközben elvárod, hogy pl. felöltözve jöjjön ki reggelizni, akkor jobb, ha ezt hétvégén is megteszed. Így nem kell minden hétfő reggel újra megküzdened a szabály betartásáért. 

Itt is, mint szinte minden nevelési probléma kezelésénél nagy szerepet kap a megelőzés. Ha van egy kiszámítható napirend, ami a hétvégén sem változik, a gyermek már tudja mire számíthat, hogyan fog telni a napja. Ehhez jön még, hogy legyenek konkrét, fix szabályok, amihez tartania kell magát, amiket ismer és amik szintén nem változnak. 

Ha ez a két keret a helyén marad máris egy sor bizonytalanságból fakadó hiszti elejét veheted. Ha mégis odakerül a sor, hogy gyermeked hisztizni kezd, vizsgáld meg először, hogy mi lehet a magatartás oka! Fáradt? Éhes? Tart valamitől? Figyelmet szeretne? Váratlan helyzetbe került? Ha tudod az okát, könnyebb kezelni is a nemkívánatos magatartást. 

Légy következetes akkor is, ha hisztizik – azaz ne érje el, hogy felrúgsz egy szabályt csak azért, mert kellemetlenül érzed magad a cirkusz miatt, mert fáradt vagy, vagy nyilvános helyen vagytok. Meg kell tanulnod higgadtan, pókerarccal átélned a hisztit a saját és az ő érdekében is. Mivel őt nem tudod kontrollálni, elég, ha megtanulod magadat fegyelmezni. Ebben segít a mély légzés és a szituáció kívülről szemlélése. Azzal nagyobb rálátásod lesz, perspektívába kerül a pillanatnyi magatartás. Ha már kitört a hiszti, nem sokat tudsz tenni, a nyugalmad megőrzése már félsiker. A kulcs a megelőzésben van. 

A szókimondókás megelőzés lényege, hogy gyermekednek legyenek szavai a hangulata, érzelmei, vágyai kifejezésére és használja is azokat. Ha el tudja mondani, hogy a figyelmedet akarja, vagy szeretne valamit, az már félsiker. Még akkor is lehet, hogy hisztiben tör ki, ha nem kapja meg, amit szeretne, de legalább megpróbálta, nincs az az érzése, hogy őt úgysem érthetik meg.  Nevezd hát nevén azt, amiért kitört a balhé és vele is mondasd ki azt. 

Ha engeded a különféle elektronikus eszközök használatát – azoknak is legyen meg a szabálya, amik nem változnak a hisztik ellenére sem. Óvokodj a jutalmaktól és óvakodj a büntetéstől is. Azok minősítik az akaratát. Helyette következményeket helyezz kilátásba, ha nem fogad szót neked gyermeked. A jutalmakat nehéz tartani – ha mondjuk a zöldségek elfogyasztása után fagyit ígérsz neki, akkor azt várja el a holnapi ebéd után is. Ezen hosszú távon csak veszíthetsz. A zöldséget önmagáért kell megegye, nem az azt követő ígéretért. 

A büntetéstől pedig csak rosszul érzi magát, veszít önbecsüléséből – amin persze olyan sokat dolgoztál, hogy büszke legyen magára és öntudatos – a visszatartó erő a következmény legyen. Dönthet úgy, hogy a következményt választja inkább, de azon meg ő veszít és így tanul önfegyelmet, felelősségvállalást tetteiért. 

Gyermeked nem rossz, csak még nem tanulta meg a helyes viselkedést, amit inkább modelezz neki, mint csak beszélj róla. A következmény pedig legyen: 

  • Kapcsolatos a magatartással – pl. Ha nem fekszik le, amikor kéred, akkor másnap fél órával hamarabb kell ágyba mennie. 
  • Tartsa tiszteletben személyiségét, ne legyen megszégyenítő – ebben is különbözik a büntetéstől.
  • Időben arányos a magatartásával – pl. nem fekhet le egy hétig korábban, ha csak egy este nem ment ágyba időben.
  • Legyen előre tisztában a tettei következményével – mondd el neki, hogy mi lesz a következménye, ha most nem teszi meg, amire kéred.
  • ennek érdekében ismételje el neked, hogy mi lesz akkor, ha nem fogad szót.

Ha mégis a következményt választja ahelyett, hogy szót fogadna, azt ne minősítsd, vedd tudomásul és hajtsd be rajta. Valószínű, hogy legközelebb már nem azt fogja választani. 

Hasznos volt a cikk? A gombok segítségével oszd meg másokkal is! 

Velünk pedig tapasztalataidat oszd meg a témában. 

Az alábbi videóban összefoglaltam a bejegyzés lényegét a SzóKiMondóka Facebook oldalán: