2000 óta ünnepeljük február 21-én az anyanyelv világnapját. Ennek az alkalmából született meg ez a blogbejegyzés is. Itt a SzóKiMondókánál, tudjátok jól, hogy a szavak világát kiemelten fontosnak tartjuk. Célunk, hogy olyan eszközt biztosítsunk számotokra, amely segíti gyermekeitek beszéd és szókincsfejlesztését valamint, a külföldön élő magyarok anyanyelvmegőrzését is.

„Ha egy emberhez olyan nyelven szólsz, amit az ért, ez azt jelenti, hogy az értelméhez szólsz; ha viszont az anyanyelvén beszélsz hozzá, ez azt jelenti, a szívét érinted meg.” (Nelson Mandela)

Az ENSZ a nyelvi sokszínűség, a kis nyelvek fennmaradásának védelmében döntött a világnap bevezetéséről, felismerve azt, hogy ma a világon élő hatezer nyelv felét kihalás fenyegeti. Nem csak fajok tűnnek el végleg a Föld színéről, de minden két hétben egy nyelv is örökre kihal. 

Tudtátok?

  • a magyar nyelvet 14-15 millióan beszélik a világon,
  • 1844-ig a latin volt az ország hivatalos nyelve,
  • egymillióra tehető a szavak száma, de ebből még a Magyar Értelmező Kéziszótár is csak hetvenezer szót tartalmaz

A nyelvek szókészletét nem véletlenül nevezzük szókincsnek. Az egyén és a társadalom fejlettségét is mutatja, hogy mennyit birtokol ebből a kincsből. A magyar nyelvet egészében nem fenyegeti a kihalás, de rengeteg olyan dialektusa van, amelyet már kevesebben, mint százezren beszélnek, ami a kritikus szám a kihalás felé vezető úton. 

Egyik nagy kihívás a magyar nyelv megőrzésével kapcsolatban az idegenbe szakadt magyarok anyanyelvének ápolása. A külföldön élő szülők gyakran adják be derekukat és szólnak a befogadó ország nyelvén gyermekeikhez, akik egymás közt természetes módon a többségi nyelvet beszélik.

Olyanról még nem hallottam, hogy a gyermek felnőve, ne hálát adott volna szüleinek a nyelv megőrzéséért folytatott erőfeszítéseikért, ha azok sikeresek voltak. Olyat már igen, hogy számon kérték szüleiken elveszett nyelvüket. 

Tudom, hogy ez nem egyszerű, én is ebben a cipőben járok. Nekem is mindig emlékeztetnem kell gyermekeimet, hogy magyarul beszéljenek hozzám. Ha újra elfelejtik a következő lépésem az lesz, hogy nem fogom megérteni, amit angolul mondanak nekem. Mesét csak magyarul olvasok nekik. Ha pedig angol könyvet hoznak nekem olvasásra, akkor magyarul mondom el, saját szavaimmal a történetet. Amúgy is fontos az élő beszéddel mondott mese, hát megragadom az alkalmat.

Vigasztal, de egyben ösztönöz is, hogy alig pár évem maradt. Hiszen kamaszkorukig kell elérnem náluk azt, hogy magyar nyelven is olvassanak és írjanak. Ennek érdekében közösen leveleket írunk otthoni rokonoknak, tartjuk a kapcsolatot Skype-on. Folyamatosan igyekszünk a kapcsolat nyelvévé formálni a magyar nyelvet.

Vannak sikerek és vannak sikeres esetek. Én csak azt tudom mondani, hogy: Ne adjátok fel! Igenis meg lehet őrizni a magyar nyelvet idegenben.

Sokat jelentene a külföldön élő magyar szülőknek, ha megosztanátok sikereiteket, gondolataitokat egymással ezen a fórumon is, egy-egy hozzászólásban, vagy ha frissen elkészült Facebook csoportunkhoz csatlakoztok: ITT

Köszönjük! 

Ha tetszett ez a bejegyzés és érdekelnek további ötleteink, híreink a készségfejlesztés, olvasás előkészítés, a magyar kultúra megőrzése,  a közös játék során témákban ITT feliratkozhatsz a hírlevelünkre.