A minap egy könyvbemutatón vettem részt. Csiszár Rita nyelvész, szociológus írt könyvet ,,Két- és többnyelvű gyermeknevelés a mindennapokban – Tanácsok, információk, történetek” címmel. Előadásának címe: Tények és tévhitek a két- és többnyelvű gyermeknevelés kapcsán. Engem is meglepett néhány állítása, pedig tapasztalatom és valamennyi szaktudásom is van a témában – 3 gyermeket nevelek kétnyelvű házasságban és a bloghoz, cikkekhez a témában fellelhető szakirodalmat is bújtam már bőven. Az egyik ilyen állítása például az volt, hogy nem bizonyított tény, hogy a kétnyelvű gyermekek később kezdenek el beszélni. Egynyelvű gyermekek közt is óriási különbségek vannak azt illetően, hogy mikor indul el a beszéd. Több mint egy év differencia is lehet azonos korú és nemű gyermekek beszédfejlődésének elindulása közt. Az okok közt vannak nyilvánvalóak, de vannak ismeretlen tényezők is. Pontos adatot csak úgy kaphatnánk, ha ugyanannak a gyermeknek vizsgálnánk a beszédfejlődését kétnyelvű és egynyelvű körülmények között is, ami persze lehetetlen.
Egy másik ilyen tévhit, hogy a két- és többnyelvű gyermekek azonos szinten lesznek képesek elsajátítani az összes körülöttük élő nyelvet. A helyzet az, hogy valamelyik nyelv mindig erősebb lesz, de ez csak az egyes nyelvi készségekre igaz és nem egy statikus kép alakul ki, hanem egy állandóan változó helyzet, ami leginkább egy libikókára hasonlít. Tehát lehet, hogy egyik nyelven jobban beszél, de a másik nyelven jobban ír, olvas, vagy ért gyermekünk. Szülőként a felelősségünk, hogy a nyelveket próbáljuk meg egyensúlyban tartani. Ha tehát idegen nyelven jár iskolába, akkor anyanyelvén is tanítsuk meg neki azokat a kifejezéseket, amelyeket most tanult ott meg. A cél tehát, hogy mindkét nyelven képes legyen kifejezni önmagát, de ehhez a szókincset tőlünk kell, hogy megtanulja.
Itt is, mint a nevelés egyéb területein a legfontosabb a következetesség és a kiszámíthatóság. Ha külföldön élünk, és célunk, hogy a gyermek megőrizze anyanyelvét, akkor ne használjunk vele más nyelvet, mint a magyart és nyugodtan várjuk el tőle is, hogy magyarul szóljon hozzánk. Legyen magyar társasága, biztosítsunk neki lehetőséget a családon kívül is a magyar nyelv használatára. Az én gyermekeim szombatonként New Yorkban magyar iskolába járnak, de emellett szórakoztatótevékenységet is kerestem nekik magyarul, amit egy színjátszó kör formájában találtunk meg.
Ha erre neked nincsen lehetőséged, akkor vegyél neki olyan könyvet magyarul, ami az érdeklődési körének megfelelő. Figyeld meg, hogy boldogan lapozgatja majd a bogaras vagy repülős könyvet és tanulja a magyar nevét kedvenc állatainak.
Dr. Csiszár Rita könyvét megrendelhetitek a www.csiszarrita.eu oldalon. Itt a blogban is többször visszatérünk majd erre a témára, hiszen a SzóKiMondókával többek között célunk a kétnyelvű gyerekek magyar nyelvi fejlesztése is. Egy hasznos eszközt szeretnénk kínálni a külföldön, vagy kétnyelvű környezetben nevelkedő magyar gyerekeknek és szüleiknek.
Ha tetszett ez a bejegyzés és érdekelnek ötleteink, híreink a készségfejlesztés, olvasás előkészítés, a magyar kultúra megőrzése, a közös játék során témákban ITT feliratkozhatsz a hírlevelünkre.