Nagyon kíváncsi volnék a te tapasztalataidra, hogy hogyan tudod gyermekeddel megetetni a zöldséget, gyümölcsöt. Írd meg itt, a cikk alatt hozzászólásban! Míg kicsik voltak egyszerű dolgom volt, mert a szájába tettem és kész. Persze nem evett meg mindent, de nem tett különbséget szín alapján az ételek közt, nem alakultak még ki benne az étellel kapcsolatos preferenciák, nem szerette jobban az édeset sem, mint a nem édeset, sőt, nem is kapott édeset csak gyümölcs formájában az első években. Lehet, hogy utólag szebbnek tűnik az a korszak, de abban biztos vagyok, hogy a hozzátáplálás időszakában érdemes megalapozni gyermekeink változatos étrendjét. Csakúgy, mint minden más elsajátítani kívánt készséget: a beszédkészség és az olvasóvá nevelés alapjait is érdemes letenni még 2 éves kor előtt, ezért ajánljuk már egy éves kortól a SzóKiMondóka komplex fejlesztő játékcsomagjait. 

Mit tehetünk akkor, amikor már 2-3 éves gyermekünk?  

Ami nekem mindig segített, hogy vicces formában tálaltam a zöldségeket. Arcot formáltam a zöldségekből a szendvics tetején: a két szeme volt két uborka, az orra répa, a haja csíra, a szája egy paprika. Ha tetszett nekik, amit láttak, többnyire meg is ették. Ezért került bele az Egyem-e mesébe Pari Mari, Ubi Hubi és Paprika Patrícia – meg a többiek. 

A másik, amit a Waldorf oviból hoztunk haza, hogy nyers zöldségek szinte mindig elérhetőek voltak a gyerekek számára. Káposztalevél, torzsa, répa, vagy épp szeletelt alma díszelgett a csoportszobában a tálon és rá-rájártak a gyerekek. Otthon ezt kicsit nehezebb megvalósítani, mert ha egész nap kinthagyod, megszárad, de amikor játszotok, foglalkoztok valamivel, 1-2 órát egy helyiségben vagytok, nyugodtan lehet egy tál zöldséget, gyümölcsöt eléjük tenni. Kirándulásokon is mindig legyen nálad felvágott zöldség – gyümölcs, hiszen nem csak táplál, de a szomjat is oltja és az éhes bendő szinte mindent befogad. Az étkezéseknél pedig mindig tégy az asztalra, vagy még inkább a tányérjukra zöldséget és találd meg a módját, hogy meg is kóstolják azokat. 

Milyen segítséged van ehhez? 

A humusz (csicseriborsókrém) nálunk nagyon bevált, lehet benne répát, vagy paprika szeleteket megmártani és úgy enni. De lehet, hogy nálatok a sajtkrém fog működni, vagy a tojáskrém, vagy éppen amire van jó recepted. A tzatziki is hasonló, ahhoz egy receptet is beillesztettünk a mesekönyvbe, de mivel az is zöldségből van, lehet, jobban jársz valami más kencével. Ha más nincs, jöhet a ketchup, majonéz, salátaöntet. Ne válogass az eszközökben, a kencét később lecserélheted, a lényeg, hogy megszeresse a nyers zöldségevést ilyen formában is. 

Együtt 

Az ötödik tippem, hogy vond be gyermeked a konyhai előkészületekbe! Tanítsd meg neki a zöldséghámozó használatát és pucolja meg azzal az uborkát, répát. Vágja fel egy műanyag késsel a paradicsomot. Rendezze el a tányéron, vagy éppen keverje össze salátába a felvágott zöldségeket. Ha rákerültek a fűszerek, kóstolja meg, hogy jó lesz-e, esetleg hiányzik-e belőle egy kis só, vagy mustár. A legfinomabb salátaöntet szerintem a házi készítésű, azt is keverjétek közösen és zsebelje be a dícséretet a segítségéért már készítéskor is. Tálaláskor is legyen részese a folyamatnak. 

Gyermekeim szeretett iskolájában főzőórák keretében ismerkednek az alsósok a zöldségekkel és egészen meglepődtem, mikor szülőként bementem segíteni, hogy milyen sokaknak ízlett a közösen készített kesernyés rukkola saláta. A keserű ízről pedig elmondta a főszakács, hogy kétféle keserű van. A rossz keserű annak a jele, hogy ne együk meg, mert megromlott az élelmiszer, vagy nem is evésre van kitalálva (pl. vegyszer). A jó keserű íz pedig annak a jele, hogy sok ásványi anyag van benne, pl. rukkola, spenót, sóska, csírák stb. Így meg is értik és egyben értékelik is a megkóstolt élelmiszer másságát, a közös előkészület során pedig megtanulják, hogyan lehet fogyasztható állapotba hozni az elsőre nem túl vonzó keserű ízt. 

Összefoglalva: 

  • kezd el korán
  • tálald viccesen
  • tedd elé nyersen a zöldséget, gyümölcsöt (és persze edd te magad is) 
  • használj krémeket, amikbe mártogathatod a zöldségdarabokat
  • csináljátok meg az ételt együtt

Az Egyem-e mese mindezek figyelembevételével készült és az egészséges táplálkozásra igyekszik rávenni a gyerekeket, hiszen az éppúgy a környezettudatos életmód része, mint a hulladékokkal való felelős bánásmód, amit a sorozat első fejezetéből, a Nulla hulladékból tanulhatunk meg, vagy a fák szeretete, amivel a Barátom, a fa kötetben ismerkedünk. 

Június 7-én jelenik meg a SzóKiMondó Ökomesék szókártyás mesesorozat harmadik része, az Egyem-e mese,

ami május 15-ig 50% elővásárlási kedvezménnyel előrendelhető itt!

  • Május 22-ig 45% lesz a kedvezmény mértéke,
  • május 29-ig 40%
  • és megjelenésig pedig 35%. 

Jó szórakozást! 

Nézd meg a videóbejegyzést a SzóKiMondóka Facebook oldaláról a témában: