Ha régóta követsz minket tudhatod, hogy a SzóKiMondóka előtt, aminek megalkotására gyermekeim inspiráltak, a környezetvédelemben dolgoztam. Rügyecskék néven alapítványt hoztam létre és megszerveztem a szelektív hulladékgyűjtést a kistarcsai lakótelepen, ahol felnőttem, fákat ültettünk ott és a fővárosban, szemetet szedtünk az erdőkben, kerékpáros felvonulásokat szerveztünk, megemlékeztünk a környezetvédelem jeles napjairól, visszaváltható karácsonyfákat adtunk bérbe amiket tavasszal óvodákba ültettünk, környezeti nevelést végeztünk a kistarcsai általános iskolában, gyerektáborokat tartottunk és ökogazdálkodást folytattunk – hogy csak a legfontosabbakat említsem.
Nagyon fontosnak éreztem, hogy tegyek a környezetvédelemért és tetteimmel utat is mutassak másoknak. Ezért már régóta gondolkodom ezen a cikken, hogy mik azok a legfontosabb lépések, amit minden ember, minden család meg tud tenni a környezetvédelem érdekében, amik valóban hatással vannak arra, hogy egy élhetőbb jövőt teremtsünk gyermekeink és magunk számára.
1. Vásárlás
Első helyre tenném azt, hogy amikor a pénzünket költjük, fontoljuk meg, hogy mire: milyen anyagból van, hol készült, mennyit utazott, stb. A termék előállítása során használtak-e vegyszert, vagy környezetre káros anyagokat, vagy éppen egy ökológiai gazdálkodásból származó terményt támogatok. Ha tudom, hogy felelős gazdálkodásból, etikus körülmények közt készült az az élelmiszer, szívesebben megveszem, mert egy pozitív folyamatot támogatok vele. Ruhát másodkézből szeretek vásárolni, és alapvetően csak azt veszem meg amire szükségem van, ami tartós és anyagában is elfogadható.
2. Közlekedés
Sajnos mi is használunk autót mert a gyerekek iskolába járása enélkül vidéken meglehetősen nehézkes lenne, de használtan vettük és körbejártuk az elektromos lehetőségeket is. Amellett döntöttünk volna, ha hosszú távra veszünk gépjárművet, de mi csak egy évre költöztünk haza a vírus miatt. Ezeket a sorokat vonaton ülve írom és a tömegközlekedést választom amikor csak tehetem, mert olcsóbb, környezetbarátabb és van közben lehetőségem olvasni, írni, gondolkodni is.
3. Táplálkozás
A húsfogyasztást igyekszem csökkenteni, mert sokkal nagyobb ökológiai lábnyoma van a hústermelésnek, mint a zöldségek termelésének és az alapvető fehérjéket a zöldségekből is megkapjuk. Tudtad, hogy pl. a rizs-bab kombináció a húshoz hasonló aminósavakat tartalmaz? Egész Dél-Amerika ezen él, ösztönösen csinálják ezt a természeti népek. A zöldségekből, gyümölcsökből a biogazdálkodásból származót választom, ha van, mert azzal nem csak mi eszünk meg kevesebb vegyszert, de egy olyan gazdaságot támogatok, ami összhangban működik a természettel, nem kizsákmányolja azt. Igyekszem minél kevesebb feldogozott élelmiszert vásárolni, és az is fontos szempont, hogy hol készült, hol termelték azt a terményt, mennyit utazott, mire ideért. Kifejezetten figyelek arra, hogy ne vásároljak pálmaolaj tartalmú élelmiszert az esőerdők védelmében, azok ugyanis mára annyira megfogyatkoztak, hogy kifejezetten veszélyeztetett a fennmaradásuk – pedig nagyon sokféle módon járulnak hozzá a klímaváltozás csökkentéséhez.
4. Energia
Még mindig nem saját házban élek, de most olyan albérletbe költözünk, ahol a fűtéskorszerűsítés következtében az előző fűtési rendszerünk negyedét fogyasztja majd az új. Előző albérletünkben a szomszéd szeméttel fűtött, mi pedig szagoltuk az égett műanyagot, ez is szerepet játszott abban, hogy elköltöztünk onnan. Küldtem neki a szomszédság nevében fát, de ezt a fajta környezetszennyezést csak végrehajtott helyi rendelet és növekvő környezettudatosság képes megakadályozni. Saját házra napelemet, napkollektort szereltetnék, még szélkerékbe is beruháztam az ökotanyán, aminek az árát évek múlva bírósági úton szereztem vissza, mert egy nagy átverés volt, de hiszem, hogy támogatni kell a megújuló energia rendszereket.
5. Hulladék
A hulladékmegelőzést már a vásárlásnál szem előtt tartom, de sajnos, nem tudok a jelenlegi élelmiszerpiacon teljesen hulladékmentesen vásárolni. Amit lehet, kimérve veszek meg, a terményekhez viszek vászonzsákot, de sok minden kerül műanyag csomagolásban a kosaramba. Otthon legalább szelektíven gyűjtök, a vegyes kukába mindössze kéthetente kerül egy-egy kisebb zacskónyi szemét. Komposztálok a kertben, de amikor Budapesten laktunk, akkor is hordóban gyűjtöttem a komposztot az erkélyen. A papír, fém, üveg, műanyag, olaj és elektronikai hulladék újrahasznosításra kerül ki tőlünk.
Szándékosan választottam ezt a stílust az íráshoz, hogy leírom én mit teszek, ahelyett, hogy úgy írnám mit tegyél – ahogy szoktam a többi, fejlesztéssel, gyerekneveléssel kapcsolatos cikk írásakor – azért, mert saját példámon szeretném megmutatni mit tehetsz egy élhetőbb jövő érdekében. Érdekes módon mind az 5 itt felsorolt lépés egy-egy SzóKiMondó Ökomese témája, talán nem véletlenül. Ezen szempontok mentén tudom megfogni azt, hogy mit tehetsz TE a környezetvédelem érdekében. A hulladék témáját a Nulla hulladék mese dolgozza föl. Amikor 2019-ben megjelent, együttműködtem a Hulladék Munkaszövetséggel azon, hogy minél szélesebb alkotói tábort kapcsoljak be a hulladékmegelőzés témájában az alkotásba. A második kötet, a Barátom, a fa megjelenése kapcsán pedig több civil szervezettel működtem együtt a pálmaolaj tartalmú élelmiszerek cimkézésének elérése érdekében. A civil szervezetekkel való újbóli együttműködés ébresztett rá arra, hogy nekem ez az utam, ez az a munka, ami a leginkább boldoggá tesz. Nagy szüksége van az emberiségnek most arra, hogy összefogásban nézzünk szembe a klímaváltozással és minden lehetséges módon csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsájtását.
Ezért most a Columbia Egyetemen tanulok környezetvédelmi menedzsmentet és már készül az Ökomesék harmadik része az Egyem-e mese, aminek témája az, hogy mit együnk? A játékcsomag sorozat témája pedig a 4 elem: Víz, Levegő, Tűz, Föld – ezeken keresztül mutatjuk be a természetet a gyermekeknek.
Te mit tudsz tenni saját családotok ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében?