A SzóKiMondóka képes tördelése
A minap megemlítettem egy cikkben a SzóKiMondóka képes tördelését, de nem volt helyem ott helyben újra kifejteni, így szerettem volna egy hivatkozással beilleszteni a honlapról. A legnagyobb meglepetésemre azonban, nem találtam a honlapon erről egy átfogó, részletes leírást. A mostani bejegyzés ezt hivatott pótolni.
Mi, a SzóKiMondókánál a szavakkal szeretünk játszani. A szavakat szókártyák formájában a gyermekek kezébe adjuk. Így egyértelmű volt, hogy a szavakból álló meséinkbe is bele kell vinni a szavakkal való játékos ismerkedést. De hogyan? Mivel a szókártyáinkkal a képek alapján mondatjuk ki a gyerekekkel a szavakat, ugyanezt meg tudjuk tenni a könyveinkben is. Ehhez csak annyit kell tennünk, hogy a mese ismétlődő, legfontosabb szavait nagybetűvel kiemeljük, mellette a jelentésüket pedig lerajzoljuk. Így a még olvasni nem tudó gyerekek a képek alapján tudják kimondani a mesében soron következő szót, ezáltal megértik az olvasás logikáját és be tudnak kapcsolódni abba, ami sikerélményt ad nekik. Ezzel persze még nem tanulnak meg olvasni, de készülnek rá, várják már és örömmel vetik majd bele magukat, amint iskolába kerülnek. A kiemelt szóalakok szerepe pedig annyi, hogy a gyerekek megfigyelik azt is, amivel vizuális memóriájuk fejlődik. A vizuális memória lesz az olvasástanulás alapja.
A lebontó-felépítő olvasástanítási módszer
Kifutóban lévő Móna Manó mesekönyveinkben pedig a kiemelt szavak végigvisznek minket az analitikus-szintetikus (magyarul lebontó-felépítő) módszertanon: az első mesében csak egész szóalakokat emelünk ki, majd egyre több kiemelt szót szótagolunk, a 7 meséből álló sorozat végére pedig a kezdőbetűkre helyeződik a hangsúly. Ez a módszertan még látványosabban érvényesül a játékcsomag sorozatunkban, hiszen ott nem csak könyvekben szótagoljuk a szavakat, hanem a szókártyákon is. Ahogy haladunk előre a sorozatban, egyre több kezdőbetű kerül kiemelésre, míg végül az utolsó fejezetben eljutunk az ABC-ig. Nem csak a szókártyák adnak erre több lehetőséget, mint csupán egy-egy könyv, hanem a filmben is először szótagoljuk a szavakat, majd bemutatunk egy-egy kezdőbetűt, amivel már több szó kezdődött. Ezzel a gyermekekben természetesen kialakult betű-hang megfeleléseket erősítjük meg.
A képes tördelést mi találtuk ki, de nem áll teljesen önmagában a gyerekkönyvek palettáján. A Gőgös Gúnár Gedeon Cérna és a cirmos meséjében a mese egyes szavai nincsenek kiírva, helyette rajzok jelzik, hogy mely szó jön a mesében. Ez is a gyerekek bekapcsolódását segíti az olvasásba, de a szóalak mellőzésével kimarad a vizuális memória fejlesztése. A másik példa gyermekkorom egyik kedvence, a Janikovszky Éva mesék Réber László rajzaival. Ott a szöveg körbefolyja a rajzokat, nem különül el, mint általában a szöveg a rajztól. Nincsenek azonban kiemelt szavak, a szöveg egységes megjelenést mutat és nem a szavak, hanem a jelenetek szerepelnek a rajzokon.
A legtöbb mesekönyvben a szöveg és a kép elkülönül: ha gyermekedet ölbe véve olvasol neki, amit mi javasolunk, akkor gyerkőd a képeket nézi, te pedig a szöveget, míg olvasol. Mi azért kevertük össze a képeket az illusztrációkkal és folyatjuk körbe a szöveget a képeken, hogy a gyermek a szavakkal, betűkkel is ismerkedjen. Játékosan belekóstolhat az olvasásba, ha egy-egy szót ő mond ki, a kiemelt szavak következtében pedig megfigyeli a szóalakot, hasonlóságokat észlelhet, amilyen pl. egy kezdőbetű és ezzel elindul benne a betű-hang megfelelések kialakítása. Ezen hasonlóságok észrevételét tovább segítik az olvasás közben kitett szókártyák, amit az alábbi videón figyelhetsz meg:
Ha kérdésed van az alkalmazott módszertanpkkal kapcsolatban, jelezd nekünk! A mai nappal pedig a kialakult helyzetre való tekintettel minden játékcsomagunk és legtöbb könyvünk is akciós: ezzel szeretnénk segíteni, hogy hasznosan teljen az otthon töltött idő. Az alábbi videóban összefoglaltam a bejegyzés lényegét a SzóKiMondóka Facebook oldalán: