A mai blogbejegyzésben bepillantást nyújtunk készülő mesekönyvünkbe, ami a SzóKiMondó Ökomesék sorozat második részeként fog megjelenni még az idén, karácsony előtt. Hamarosan, amint már tudjuk biztosabban a megjelenés időpontját, előrendelhetővé tesszük a könyvet számotokra. Sőt, olyan konstrukcióban is hozzájuthattok, hogy a sorozat első és második kötetét egyszerre rendelitek meg 30% kedvezménnyel, és mi postázzuk nektek a Nulla hulladékot most, s megjelenés után pedig elsőként kapjátok meg a Fák nélkül? mesekönyvet plusz postaköltség nélkül. 

Miért ezt a témát választottuk rögtön a sorozat második fejezetének? 

Idén nyáron, a Nulla hulladék megjelenését követően egy új kampányba kezdtem. Ez pedig a pálmaolajtartalmú élelmiszerek ekülönített elhelyezéséről szólt a boltokban. Arra kértünk meg 3 nagy üzletláncot, hogy külön polcon helyezzék el azokat a feldolgozott élelmiszereket, amelyek nem tartalmaznak pálmaolajat. A kérésünket ugyan elutasították, de egyúttal biztosítottak minket arról, hogy más módokon, a termékeken elhelyezett logóval fogják tájékoztatni a vásárlókat arról, hogy adott termékben nincsen pálmaolaj. Megértették tehát aggodalmunkat, hogy mint vásárlók, tudatlanul válunk az esőerdők írtóivá, ha tudtunk nélkül választunk pálmaolaj tartalmú élelmszert.  

Mi ezzel a baj? 

A pálmaolaj leginkább a trópusi esőerdők helyén nő, méghozzá úgy, hogy az esőedők irtásával készítenek helyet a pálmaolaj ültetvénynek. Egy olyan ökoszisztéma, mint az esőerdőké, fajgazdagságban magasan vezet az összes többi természetes élőhely előtt. A terület széndioxid megkötő képessége is többszöröse a mi klímánkon élő erdőknek. Nem véletlenül hívják a Föld tüdejének az őserdőeket. Számos veszélyeztetett állatfajnak ad otthont, valamint rengeteg gyógynövényt is rejt az erdő. Az írtás sokszor történik égetéssel – ez áll a hetek óta pusztító trópusi erdőtüzek hátterében – ami azonnal véget vet a területen élő állatok életének és közvetlen légszennyezést okoz, tehát rengeteg már megkötött széndioxid kerül vissza a légkörbe és súlyos légúti betegségeket okoz a környező lakosság körében. 

További probléma, hogy a trópusi erdőtalaj nem alkalmas a gazdálkodásra, mert humuszban, oldott tápanyagban nagyon szegény. Így a pálmaolaj termesztéshez erős vegyszerekre van szükség, ami a környező vizekbe szivárogva tönkreteszi azokat. Ráadásul sok esetben olyan műtrágyát alkalmaznak, amit az EU-ban már rég betiltottak egészségre gyakorololt hatásai miatt. Az esőerdőtől elvett talaj legkésőbb 8 év múlva teljesen kimerül és ha a gazdák fenn akarják tartani a termelést, további területeket kell elvenni az erdőtől, parlagon hagyva a kizsákmányolt talajt. Másodpercenként egy focipályányi esőerdő tűnik el a Föld felszínéről – belegondolsz ebbe, amikor pálmaolaj tartalmú élelmiszert vásárolsz? 

Pálmaolaj nem csak a Nutellában van. Mára a termékek közel fele tartalmazza, olyan cikkek is, mint a növényi alapú mosószer, vagy a szappan. Az élelmiszerekben egy fokkal könnyebb felfedezni őket, mert úgy vannak feltüntetve, hogy pálmaolaj, pálmamagolaj, vagy pálmazsír. A kozmetikumokban azonban olyan néven is előfordulhatnak, mint pl. sztearát, növényi zsír, vagy lauril szulfát, a teljesség igénye nélkül. Jó tudni, hogy a gyártótól mindig érdeklődhetünk a termék összetevőiről, de erről valójában az üzletvezetőnek is kell rendelkeznie információval. Olvasnunk, böngésznünk és utána érdeklődnünk kell hát, ha el akarjuk kerülni ezt az esőerdőket fenyegető összetevőt. 

Hamarosan újra lendületbe jön 6 szervezetből álló kis csapatunk és folytatjuk a kampányt további üzletláncok és bioboltok megkeresésével. Sőt, egy alkotói pályázatot is szenteltünk a témának, amiről bővebben ITT olvashatsz. Nem titok, hogy a pályázók közt kiosztunk legalább 50 db Fák nélkül? mesekönyvet közvetlenül a megjelenés után. 

A Fák nélkül? kötetben is szó esik a pálmaolajról, de nem erről szól a mese, hiszen bármennyire is aktuális a téma, mégsem a mi éghajlatunkon játszódik. A mese története a Nulla hulladékhoz hasonlóan olyan, hogy bármelyikőnkkel megtörténhetne. Móna játszóteréről egyik napról a másikra eltűnik kedvenc fája, amit ő kilátónak használt. Ő azonban, a tőle megszokott talpraesettséggel és tettrekészséggel, nem hagyja annyiban a dolgot. Anya kíséretében bemegy az önkormányzatra, ahol megtudja, hogy új játék miatt vágták ki kedvenc fáját és az ősszel egy teljes fasor kivágására és újratelepítésére készülnek az út szélesítése miatt. Szülei és nagyszülei segítségével akcióba lendül és végül az egész óvodát bevonja. Hogy sikerül-e közösen megmenteniük a kivágásra ítélt fasort, azt megtudjátok majd a meséből. 

Egy biztos: a fákra nagy szükségünk van, nem csak rengeteg pozitív hatásaik (árnyékolás, párologtatás, por megkötés, széndioxid megkötés, hűtés, a talaj gazdagítása – humusz tartalmának növelése- , és megkötése miatt), hanem mert társaik lehetnek gyermekeinknek, akik felmászhatnak rájuk, így erősödve és tanulva saját testi képességeikről. A klímaváltozás elleni küzdelemben pedig első számú szövetségeseink, nélkülük nem juthatunk előbbre. És persze: számos fa gyümölcsöt is terem, vagy gyógynövényként használjuk virágját, hajtását. 

Beszélgess te is gyermekeddel a fákról, hogy milyen szerepet tölt be életünkben, válasszatok magatoknak kedvenc fát, s ha lehet, ültessetek is egyet! Az ültetésnek most van itt az ideje, annak érdekében, hogy tavasszal az új helyen a saját ritmusában indulhasson növekedésnek új fátok. 

Rajta! 

Az alábbi videó pedig remekül elmagyarázza a fák jelentőségét. Sajnos, egyelőre csak angolul elérhető. Már felvettük a kapcsolatot a készítőkkel, hogy magyar feliratot készíthessünk hozzá. Ha az engedélyt megkapjuk, elkészítjük. Ha elkészült, lecseréljük itt is: 

 

Az alábbi videóban összefoglaltam a bejegyzés lényegét a SzóKiMondóka Facebook oldalán: